A 7 Legveszélyeztetettebb Program 2023-ban ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ennek alkalmából az Europa Nostra, a kulturális és természeti örökség iránt elkötelezett civil társadalom európai hangja és az Európai Beruházási Bank Intézet nyilvánosságra hozta a program idei előválogatotti listájára került 11 legveszélyeztetebb európai örökségi helyszínt.
Európa 11 legveszélyeztetettebb műemléke és örökségi helyszíne 2023-ban:
o Memento Park, Budapest, MAGYARORSZÁG
o Herman Ottó Múzeum, Miskolc, MAGYARORSZÁG
o Kortrijk vasútállomás, Kortrijk, BELGIUM
o Mariemonti Királyi Birtok és Múzeum, Morlanwelz, BELGIUM
o Partizán emléktemető, Mostar, BOSZNIA-HERCEGOVINA
o Tchakvinji erőd, Zugdidi, GEORGIA
o Nővérek Háza épületegyüttes, Kleinwelkaegykori morva településen, NÉMETORSZÁG
o Gidas villa (“Konaki”), Alexandria, GÖRÖGORSZÁG
o Paštrovska Gora kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Sveti Stefan, Paštrovići kultúrtáj, MONTENEGRÓ
o Petrovac na Mlavi vízimalmok, Bistrica, SZERBIA
A kiválasztás szempontjainak alapjául a fenti műemlékek kiemelkedő örökségi jelentősége és kulturális értéke, valamint az a valós veszély szolgált, amivel napjainkban szembe kell nézniük. A helyi közösségek elköteleződése, valamint az állami és magánszféra a helyszínek megmentése érdekében tett kötelezettségvállalásának mértéke szintén befolyással bírtak a döntésre. Kiválasztási szempont volt továbbá a helyszín fenntartható fejlődést, valamint a helyi és szélesebb regionális közösségek közti békét és párbeszédet előremozdító, katalizáló jellege is.
A 11 veszélyeztetett örökséget egy történészekből, régészekből, építészekből, műemlékvédelmi, projektelemző és pénzügyi szakemberekből álló nemzetközi Tanácsadó Testület választotta ki. A 7 Legveszélyeztetettebb Program nevezéseit az Europa Nostra tagintézményei, társszervezetei, egyéni tagjai, valamint az Európai Örökség Szövetség tagjai nyújthatták be Európa-szerte.
Ellentmondásos örökség
A Memento Park – Szoborpark Múzeum egy történelmi emlékhely, oktatási központ, művészeti akcióterület és turisztikai attrakció, azoknak a szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista propagandát hirdették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás idején a kelet-európai országok lakossága erőszakkal fordult a kommunista korszak emlékei felé. Magyarországon a társadalmi nyomás és a politikai szándék egybehangzó akaratával döntés született a nemkívánatossá vált köztéri propagandaszobrok további sorsának rendezéséről. Az így összegyűjtött 41 emlékmű közös elhelyezésére kiírt tervpályázatot Eleőd Ákos építész nyerte meg, aki az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges konceptuális építészeti alkotást álmodott meg. Az ’Egy mondat a zsarnokságról’ Szoborpark Európa első, és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propaganda szobor gyűjteménye 1993-ban nyitotta meg kapuit.
A Memento Park európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása.
“Ezek a szobrok Magyarország történelméhez hozzátartoznak. A diktatúrák a múltjukat „levésik, levakolják”, vagyis eltüntetik mindazt, ami az őket megelőző időszakra emlékeztetnek. A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!... Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, a park már a demokráciáról szól, mert csak a demokrácia képes megadni annak a lehetőségét, hogy szabadon gondolkodhassunk a diktatúráról… vagy éppen a demokráciáról… vagy bármiről.” – mondta Eleőd Ákos.
E kijelentés horderejét igazolta az idő és a Memento Park töretlen jelentősége látogatók generációi számára, akik megfejtést leltek családi titkokra, feloldozást nyertek koholt vádak alól, megértették a csendet, és választ kaptak kimondatlan kérdéseikre. A Memento Park attól kiemelt kulturális örökség, hogy érzékenyen, metaforákon keresztül magyaráz el egy ellentmondásos korszakot. E jellegzetes megközelítés európai nyilvánossága hozzásegítheti az ellentmondásos örökség társadalmi megbecsülését.
A Memento Park létezése és működtetése egyre növekvő kockázattal jár. A létesítmény - 1993. évi megnyitásától kezdődően - semmilyen költségvetési támogatásban nem részesül, működéséről egy gazdasági vállalkozás gondoskodik, 2007-től közösen egy közhasznú alapítvánnyal. E hibrid üzemeltetési forma szerint a fenntartásra, állagmegóvásra vagy fejlesztésekre fordítható összeg kizárólag a látogatói bevételtől függ, ami azonban az utóbbi években bizonytalanná vált. Az üzemeltetők gondoskodnak az általános karbantartásról, de a bevételek nem elégségesek a szakszerű állagmegóváshoz. Megnyitása után harminc évvel a budapesti Memento Park - Szoborpark Múzeum alkotásait a pusztulás fenyegeti az egykori szakszerűtlen áthelyezés, valamint az üzemeltetés, fenntartás és állagmegóvás forráshiányos problémái miatt. A megfelelő állagmegóváshoz szükséges képességek pedig vagy hiányoznak, vagy elérhetetlenül költségesek Magyarországon.
A 7 Legveszélyeztetettebb Programba a Monumentum Közhasznú Alapítvány jelölte a Memento Parkot az ICOMOS Magyarország és a Budapesti Történeti Múzeum támogatásával. A Memento Park célja az európai polgárok tudatosságának növelése az ellentmondásos örökség kulturális jelentőségének hitelt érdemlő bemutatásával. A 7 Legveszélyeztett Programba kerüléssel az intézmény növelni szeretné esélyeit olyan támogatás megszerzésére, amellyel segítséget kaphat a műalkotások digitalizációra, állagmegóvására, nem utolsó sorban pedig támogatást a fenntartható működésre.
A 7 Legveszélyeztetettebb Program Tanácsadó Testülete a következő nyilatkozatot tette: “1989-ben, amikor európai országok levetették magukról a kommunizmust, egy dilemmával találták magukat szemben: seperjék-e a közelmúlt történetét a szőnyeg alá, vagy építsék be nemzeti történelmükbe? Ez a kérdés azóta talán vesztett jelentőségéből, de nem került teljesen nyugvópontra az érintett európai országok vagy a kontinens kollektív tudatában. Mára a jelenségnek neve is van: disszonáns/ellentmondásos örökség. A magyarok a rájuk jellemző eszes leleményességgel oldották meg a feladatot: az ideológiával átitatott budapesti köztéri szobrokat, amelyek a lakosság életét beárnyékolták, egy új városszéli otthonba helyezték át, kiemelve és megfosztva kontextusuktól, de nem megfosztva a létezésüktől. A látogatók köre a működés közel 30 éve alatt az eltökélt turista, és nem csak a külföldi, hanem a helyi látogató is, aki az elmúlt 30 évben talán nem is gondolt rájuk.”
A Tanácsadó Testület a következőt adta még hozzá: “De most, egy generációval az 1989-es élmények után ez a jelképrendszer csendben elpusztul? Beteljesítették-e ezek a szobrok a küldetésüket és megbékélt-e minden érintett a múltjával? Úgy tűnik, az állapotuk az emlékekkel együtt a semmibe veszhet. Elegendő-e a külföldiek kíváncsisága? Kell-e emlékeztetni a fiatalabb generációkat? Lehet-e függetleníteni a művészi kvalitásokat a regnáló hatalomtól? Példaértékű-e Európa számára az ellentmondásos történelem kezelésének ezen magyar megoldása? Ezek a kihívások és talán a lehetőségek is, amennyiben a Memento Park egyike lesz a 7 Legveszélyeztetettebb örökségi helyszínnek 2023-ban.”
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
A miskolci Herman Ottó Múzeum a reneszánsz építészet kiváló példája. 1560 és 1902 között református gimnázium működött benne. Az épületet a 18. században bővítették, és a 19. század végén neoklasszicista stílusjegyekkel felújították, majd a városi múzeum otthona lett.
Az 1920-as években az épületben a Borsod-Miskolci Múzeum és a város egyetlen közkönyvtára működött, Miskolc városa és Borsod vármegye közös fenntartásában. Ebben az időszakban az épület az értelmiség és a polgárság találkozóhelyévé, szellemi műhelyévé vált.
Annak ellenére, hogy 1951–1958-ban a magyar kormánytól műemléki védettséget kapott, az épület romlásnak indult, és vizesedik, falazata, nyílászárói, födémje, padlózata károkat szenved.
fotók: Baranczó Benedek
Miskolc közössége és önkormányzata tenni akar az épület megóvásáért, hogy az újra múzeumként és kulturális központként szolgálhassa a várost. Erőfeszítéseiket olyan helyi és országos együttműködők támogatták, mint a Miskolci Fotóklub Egyesület, a Magyar Cserkészszövetség, az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Lévay József Református Gimnázium. Az Európa 7 Legveszélyeztetettebb Műemléke 2023 programjára a Herman Ottó Múzeum tudományos titkára, dr. Tóth Arnold nyújtotta be a jelölést.
A jelölő az épülettel kapcsolatos környezetbarát szemléletváltást javasolja, hangsúlyozza a múzeum kiemelkedő fontosságát a helyi közösség számára, és az épületfelújítási projekt révén rámutat a régió fenntartható turizmusának fejlesztési lehetőségeire.
A 7 Legveszélyeztetettebb program Tanácsadó Testülete így fogalmaz: „Központi elhelyezkedésénél és történelmi jelentőségénél fogva, a Herman Ottó Múzeum felújítása esetén újra kulturális központtá válhatna, és fontos szerepet játszhatna Miskolc város szellemi életében.”
Prof. Dr. Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke így nyilatkozott: “Az előválogatottak listáján olyan műemlékek és örökségi helyszínek szerepelnek, amelyek különböző jellegű valós veszéllyel kell szembenézzenek. A helyi közösségek és civil szervezetek mélyen elköteleződtek kiemelkedő közös örökségünk megmentése iránt, de szélesebb támogatásra van szükségük. Ezért kérjük a helyi, regionális, nemzeti és európai érdekelteket, hogy egyesítsék erejüket az Europa Nostra tagszervezeteinek és partnereinek hálózatával az előválogatott helyszínek jövőjének biztosítása érdekében.”
Európa 7 Legveszélyeztetettebb Örökségi Helyszíne 2023 áprilisában derül ki.
Az idén 10 éves 7 Legveszélyeztetettebb Program az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet közös projektje. A pályázatot az Európai Unió Kreatív Európa programja is támogatja. A 2013-ban elindított program egy, a veszélyeztetett európai örökségek megmentésére irányuló civil társadalmi kampány része. Figyelmet generál, független értékeléseket készít és cselekvési javaslatokat tesz, továbbá a veszélyeztetett örökség megmentésének érdekében egyeztetett tevékenység megvalósítására 10.000 euró anyagi támogatást is biztosít. Az esetek többségében a veszélyeztetett örökségi listára való kerülés is ösztönzően hat a szükséges állami és magántámogatások, finanszírozások mozgósítására.
Prof. Dr. Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnökének nyilatkozata szerint A 7 Legveszélyeztetettebb Program, amely összefogja az Europa Nostra kulturiális örökséggel kapcsolatos szakértelmét és érdekképviseleti tevékenységét, valamint az Európai Beruházási Bank Intézet műszaki értékelését és pénzügyi szakértelmét, idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az Europa Nostra nevében szeretnék köszönetet mondani az Európai Beruházási Bank Intézete szakértőinek, szakembereinek és önkénteseinek a programban nyújtott odaadó, jelentőségteljes munkájáért, amivel hozzájárulnak a veszélyeztetett európai örökség megmentéséhez.
Az Európai Beruházási Bank Intézet igazgatója, Shiva Dustdar így nyilatkozott: “Az EBB Intézete büszke arra, hogy vállvetve az Europa Nostrával a 7 Legveszélyeztettebb Programon keresztül részt vehet veszélyeztetett európai örökségi helyszínek megóvásában. A program immár 10 éve mozdítja előre a különböző partnerek és országok közti tudás- és tapasztalatcserét. Formájában innovatív, szándékában hasznos és rámutat a kulturális örökség kohéziós erejére, amely összeköti az európai embereket és közösségeket.”
Az Europa Nostra a civil társadalom európai hangja, amely elkötelezte magát a kulturális és természeti örökség védelmének előmozdítása mellett. Nem kormányzati örökségvédelmi szervezetek páneurópai szövetsége, amelyet állami szervek, magánvállalkozások és egyének hálózata támogat Európa több, mint 40 országában. Európa legnagyobb reprezentatív örökségi hálózata, amely szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és több nemzetközi szervezettel. Az 1963-ban alapított Europa Nostra idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.
Az Europa Nostra kampányokat folytat Európa veszélyeztetett műemlékeinek, örökségi helyszíneinek és tájainak megmentéséért, különösen a 7 Legveszélyeztetettebb Program keretében. A kiválóságot az Európai Örökségi Díjakon / Europa Nostra Díjakon keresztül ünnepli. Az Europa Nostra az európai intézményekkel folytatott részvételen alapuló párbeszéddel, és az Európai Örökség Szövetség koordinálása révén aktívan hozzájárul az örökséggel kapcsolatos európai stratégiák és szakpolitikák meghatározásához és végrehajtásához. Az Europa Nostra az Európai Bizottság által kidolgozott Új Európai Bauhauskezdeményezés hivatalos partnere, valamint a regionális társelnöke az Európai és Független Államok Közössége Klíma Örökség Hálózatának.
Az Európai Beruházási Bank Intézetetet (EBB-I) az EBB-csoport (Európai Beruházási Bank és az Európai Befektetési Alap) hozta létre a társadalmi, kulturális és akadémiai kezdeményezések előmozdítására és támogatására az európai érdekelt felek és a nagyközönség körében. Ez az EBB-csoport közösségi és állampolgári szerepvállalásának egyik alappillére.
A Kreatív Európa az Európai Unió kulturális és kreatív szektort támogató programja, amely biztosítja és növeli azok Európa társadalmára, gazdaságára és életkörülményeire irányuló hatását. A 2021-2027-es pályázati ciklusban 2,4 milliárd eruó keretből támogatja az örökségi területen, előadó művészetben, szépműveszetben, a több tudományterületetet érintő művészetben tevékenykedő szervezeteket, kiadókat, film, TV, zene és videójátékok készítőit, több tízezer művészt és audiovizuális szakembert.
Borítókép: A Herman Ottó Múzeum papszeri épülete
Fotó: Baranczó Benedek
