A magyar múzeumügy helyzete mára egyszerre vált strukturális és működési válság kérdésévé. A Pulszky Társaság javaslatcsomagja a bérrendezéstől a szakmai szabályozás megújításáig kínál megoldásokat, miközben egyértelműen állást foglal a Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatos, a szakmai bizalmat megrendítő fejlemények ügyében is.
Az 1990-ben megalakult, és napjainkban közel 1600 egyéni tagot tömörítő Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület hosszú ideje dolgozik a múzeumok fejlesztése, helyzetének javítása, a 800 muzeális intézményben dolgozó 8042 múzeumi munkatárs érdekei képviseletében.
Az előzményekről
Szervezetünk markáns véleményt alakított ki 2020-ban a közalkalmazotti jogállás megváltoztatása ügyében, részleges eredményekkel járva, bár a törvényszövegbe nem épültek be a javaslataink. Az azóta eltelt években világossá vált, hogy a Munka törvénykönyve hatálya alá kerülés sajnálatos módon nem járt a teljesítmény értékelésén alapuló, érdemi bérnövekedéssel.
A múzeumi dolgozók bérhelyzetének 2020–2026 közötti változásait a Pulszky Társaság égisze alatt zajló két országos kutatás dokumentálta. 2020–2021-ben a közalkalmazotti státuszváltást követően a 40 év alatti múzeumi dolgozók körében zajlott az első felmérés.
2024-ben szintén országos léptékben zajlott a bérelégedettségi kutatás, amelynek kérdőívére több mint 1000 válasz érkezett, az értékelés itt olvasható.
Szervezetünk partnerként vett részt a MúzeumokMa 2020 kutatásban, amely több területen foglalkozott a múzeumi szakemberek pályán maradásának kérdésével, bérhelyzetével, elhivatottságával, a motiváció, elkötelezettség meglétével vagy éppen hiányával és ennek következményeivel.
A közelmúltról és a jelenről
Legutóbb 2025 őszén tekintette át és tette közzé szervezetünk elnökségea magyar múzeumügy legfontosabb, rövid- és középtávon kezelendő problémáit Múzeumaink jövőjéért címmel.
A dokumentumban szóltunk az elmúlt bő fél évtized legfontosabb múzeumi történéseiről: 2020 óta lezajlott a múzeumi dolgozók státuszváltása, 2019-ben jogszabály született a kultúrstratégiai intézmények kategóriájáról, a Nemzeti Kulturális Tanácsról. Egyes országos múzeumokban és vidéki múzeumi helyszíneken is nemzetközi léptékű fejlesztések történtek, miközben az egész ágazatban erőteljes intézményi centralizáció zajlott le, sok-sok kérdőjellel és negatív következményekkel. A méltatlanul alacsony bérek következtében jelentősen nőtt a fluktuáció, amely a szakmai munkát rendkívül hátrányosan érintette. A fenti problémák csak a jéghegy csúcsát jelentették, hiszen 2025 végére láthatóvá vált, ahogyan azt az állásfoglalásban is megfogalmaztuk: gyakorlatilag a teljes múzeumi szféra strukturális nehézségekkel küzd, számos intézménynél válságjelenségek mutatkoznak.
A folyamatnak volt nem elhanyagolható pozitív hozadéka is, a múzeumi intézmények jelentős részében kifejezetten erősödött a szolidaritás, meghatározó céllá vált a klasszikus múzeumi feladatokon túl a társadalmi felelősségvállalás, a közösségek bevonása, a köznevelés támogatása, a digitális tartalmak bővítése, a speciális igényű látogatók fogadása és a minőségi hozzáférés biztosítása. Mindez összhangban volt az ICOM 2022-ben elfogadott új múzeumi definíciójában megfogalmazott alapelvekkel is.
2026 februárjában elkészítettük javaslatcsomagunkat, amely öt témakörben, komplex módon foglalta össze a terület megoldandó ügyeit. A dokumentumot a Pulszky Társaság elnökének felkérésére öt munkacsoport készítette 2026. január 26. és február 25.között. A munkába bevontuk az ICOM Magyarországot, az Országos Közgyűjtemények Szövetségét és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségét is, állásfoglalásunk a szakmai szervezetek közötti teljes konszenzussal született meg.
A szakanyag tematikája a következő volt:
A múzeumi dolgozók bérhelyzetének javítása
A múzeumi karriermodell és teljesítményértékelés bevezetése
A múzeumi munkatársak képzési, továbbképzési lehetőségei, a motiváció növelése, a pályán maradás elősegítése - ami a bérfejlesztésen túlmutat
A múzeumi stratégia szükségessége, megvalósításának előkészítése
Javaslatok a múzeumi jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására.
Kiemeltük a dokumentumban, és most is megerősítjük, hogy a megvalósításhoz szükséges anyagi források biztosítása következetes és tartós állami feladatvállalást igényel, amelynek elvi kiindulópontja és alapja az, hogy a múzeumok által kezelt nemzeti örökség elemei túlnyomórészben állami tulajdonban vannak, így azok fenntartásához, szakszerű működtetéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen a központi szándék és kötelezettségvállalás. A teljes dokumentum itt olvasható.
Állásfoglalás – 2026. május 2-án
A 2026. februári javaslatcsomagunk ma is időszerű, készek vagyunk egyeztetésre és a konkrét lépések előkészítésében, bevezetésében való részvételre a létrejövő, ismét önálló kulturális minisztériummal együttműködve. Reméljük, hogy kezdeményezésünk eredményes lesz és a kiemelt öt területen túl számos további kérdésben is érdemi megoldási javaslatok és cselekvési tervek születnek a közeljövőben.
Kiemelt fontosságúnak tartjuk ágazati szinten a múzeumi stratégia megalkotását.
Elengedhetetlen az elavult múzeumi jogszabályok, közöttük a Kulturális törvény (1997. évi CXL.) 21. századi viszonyokhoz igazodó megújítása. A jogszabályok módosításához alapvető fontosságúa múzeumi szakma érdemi bevonása.
A Pulszky Társaság kiemelten fontosnak tekinti a magyar múzeumi szakmát legjobban sújtó, elmaradt bérrendezések mielőbbi megnyugtató kezelését. Szükséges az azonnali, legalább 30%-os béremelés után inflációkövető és a teljesítményértékelést is tartalmazó bérek biztosítása, döntő mértékben állami forrásból.
Kiemelten fontosnak tartjuk a bérrendezésen túl a múzeumi karriermodell kialakítását, a szakmai továbbképzések biztosítását, és a többi, a múzeumi pályán maradást motiváló intézkedések meghozatalát.
Elvárjuk a múzeumok indokolatlan és megfelelő szakmai előkészítés nélkül történt összevonásának megszüntetését.
Javasoljuk a budapesti országos múzeumok más helyre, indokolatlanul magas költségekkel megvalósuló, a gyűjtemények és a bennük dolgozó munkatársak számára nagy hátránnyal járó költöztetésének leállítását.
A vidéki múzeumok esetében szükséges újragondolni és bővíteni a fenntartáshoz és szakszerű működtetéshez szükséges állami források jelentősebb mértékben történő biztosítását.
A múzeumi terület fejlesztésére elérhető hazai források mielőbbi újragondolása indokolt. Célszerű a korábbi Alfa, majd Kubinyi Ágoston Program tapasztalatain alapuló, a múzeumi állandó kiállítások megújítását célzó középtávú program létrehozása, amely kisebb és közepes léptékű infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tesz.
Állami forrás biztosítása szükséges minden műemléképületben működő muzeális intézmény állagának megóvására és rekonstrukciójára, a műemléki feltételekhez igazodó fenntartási és működtetési tervek elkészítése a megújuló műemlékvédelemmel együttműködve.
A múzeumi szférában is induljanak el fejlesztési programok az előző évtized – köznevelési, turisztikai, közösségfejlesztési területeire érkezett – európai uniós források pozitív példája nyomán.
A múzeumokban dolgozók és intézményeik tudományos kutatásban történő szerepvállalása és ennek értékelése kerüljön összhangba az adott tudományterületeken tevékenykedő kutatóintézeti munkatársakéval, elismerve a speciálisan múzeumi területen elért eredményeiket.
A Nemzeti Kulturális Alap esetében elengedhetetlen a visszatérés azátlátható, nyilvános jogszabályi és a szakmai függetlenséget biztosító keretekhez. A múzeumi szakmát és a teljes kulturális szférát mélységesen felháborító, az NKA szabályos működési rendjét semmibe vevő pénzosztó eljárás nem maradhat következmények nélkül. A felelősség feltárásán, megállapításán, a jogi, pénzügyi és szakmai következmények levonásán túl a kollégiumi struktúra ismételt újragondolása, a kollégiumi tagság megújítása, az NKA Bizottság jogkörének és felelősségének megerősítése szükséges. Fontos, hogy a szakmai szervezetek delegálási joga szélesebbé váljon, a miniszteri jogkör és a Magyar Művészeti Akadémia hatásköre szűküljön. Arányosabb elosztásra kell törekedni az NKA által támogatott szakterületeken, ezen belül a múzeumi és a többi közgyűjteményi terület forrásainak bővülniük kell. Az év közben keletkezett többletforrások és a maradványok visszaosztása legyen átlátható, és a kollégiumok számára teremtsen a jelenleginél jelentősen bővebb támogatási lehetőségeket.
Összefogásban az erő?
Kiemelten fontosnak tartjuk a kultúráért felelős minisztérium kezdeményező szerepének fontosságát elismerve a múzeumszakmai szervezetekkel történő rendszeres és érdemi párbeszédet.
Mindezeken túl elengedhetetlen maguknak a múzeumszakmai szervezeteknek is a közös, konszenzuson alapuló fellépése, amelyre az elmúlt időszak pozitív és negatív példái egyaránt felhívták a figyelmet.
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület vezetése eddig is bizonyította, és most is megerősíti, hogy elkötelezett a párbeszéd és az együttműködés iránt, mert meggyőződésünk, hogy csak közös erőfeszítéssel szolgálhatjuk a szakma és a közönségünk javát.
Dr. Bereczki Ibolya
elnök
Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület
Budapest, 2026. május 3.
