„Szabad vagyok:
többé senki sem szólhat bele,
ezután a magam kedvére
festhetek és dolgozhatok.
Mit bánom én...
hiszen...
a lábam helyett
szárnyakat növeszthetek.”
(Fényima. Tóth Menyhért megvilágosodása. A monodrámát Tóth Menyhért verseinek és megnyilatkozásainak felhasználásával írta: id. Gyergyádesz László. Részlet.)
Válogatás Tóth Menyhért Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében őrzött alkotásaiból – vendégkiállítás a Viski Károly Múzeum Kalocsa Városi Galériában (6300 Kalocsa, Szent István király út 12-14.) a XXXIV. Kék Madár Fesztivál keretében.
Tóth Menyhért (1904–1980) a 20. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója volt. László Gyula például így emlékezett vissza rá a Képzőművészeti Főiskolán töltött közös éveikből: „volt közöttük egy hallgatag, összetört testű és arcú társunk, akiben látomások fénylettek, akinek csendjében olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket, fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt, a nagy megszállottakat.” Különleges életút volt az övé, melynek során ugyan soha nem tagadta meg a paraszti, falusi élethez való kötődését, azonban a művészet mégis egyfajta szabadulás volt számára.
Tóth Menyhért: Macska és a virág
farost, olaj, 72x42 cm
Kecskeméti Katona József Múzeum
Műveit mindenekelőtt panteisztikus hite, a népmesékre jellemző antropomorfizmus és az örökös metamorfózisok sora, a minden élőlény felé áradó szeretet formálta. A természettel való igen aktív, álmokban és mesékben gazdag, együttélés jellemezte. Egy kiveszőfélben lévő emberi világlátást képviselt, melyben az emberlény és a természetanya még együvé tartozott, és olyasfajtaképpen beszélgettek egymással, mint ahogy tette ezt Mikszáth „tűzhelyalapító tót atyánkfia”, Lapaj, a híres dudás.
Tóth Menyhért Mórahalmon született, de művészetének „valódi szülőföldje” a Kalocsához közeli Miske volt, ahol öt-éves korától kezdve élt. Nem véletlenül rendeztünk már több alkalommal is vendégkiállítást a festő alkotásaiból Miskén és Kalocsán.
A kalocsai Városi Galériában megrendezett kiállításon ezúttal 44 festmény és rajz kerül bemutatásraTóth Menyhért többezres életművéből, melynek mintegy kilencvenöt százaléka lelt otthonra ‒ 1973/74-től kezdve, még a művész életében vásárlás, majd 1981 után hagyatéki szerződés útján‒ a kecskeméti múzeumban.
Megnyitó: 2026. június 5., péntek 17 óra
Megnyitja: ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője, a kiállítás kurátora
Közreműködik: Debreceni Régizene Együttes
A kiállítás megtekinthető:
A Kék Madár Fesztivál ideje alatt, 2026. június 6‒7. (szombaton és vasárnap): 13:00 ‒ 19:00
A fesztivál után, június 8. ‒ július 4. (keddtől szombatig): 13:00 ‒ 19:00
Borítókép:
Tóth Menyhért: Virágot locsoló férfi (részlet)
farost, olaj, 60x80 cm
Kecskeméti Katona József Múzeum
