Csíkmenaság központjában, az önkormányzat épületében a helyi Repülj Madár Egyesület néprajzi múzeumot, fotótárlatot és népi foglalkozásokat működtet. Az egyesület vezetője és a múzeum létrehozója Károly Veronika, csíkmenasági tanító.
A csíkmenasági múzeum 2003-ban alakult. A helyi diákok adták az ötletet – meséli Károly Veronika beszélgetésünkkor. A csíkmenasági iskolások az alapítást megelőzően régi tárgyakat gyűjtöttek egy néprajzi verseny keretén belül. A lelkes tanulók azonban sokkal több tárgyat gyűjtöttek össze, mint amire számított a tanító. Így merült fel, hogy ki kellene állítani őket, majd a tárlat gyorsan bővülni kezdett.
Csíkmenaságon él egy erős hagyomány. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívügyüknek tartják, hogy őseik régi tárgyait, használati eszközeiket megtartsák az utókornak. Így, ha valaki nem tudta, hogy mit kezdjen egy szép szőttessel vagy régi használati eszközzel, azt a Néprajzi Múzeumnak adományozta. Ma is bővül a tárgyak listája.
Először egy fotótárlatnak, egy katonaképes kiállításnak adott otthont a csíkmenasági faluház. A folyósón ma is látható ez az anyag. Mellé még számos néprajzi kép került, témák szerint csoportosítva: vallási ünnepek, háborús relikviák, hősi halottak. A kiállítás nagy sikernek örvendett, ezért további termeket rendeztek be.
Az egyik teremben csíkmenasági falvédők láthatók humoros feliratokkal. Nem hiányozhatnak a csíkmenasági viseletek: férfi öltözékek, női-, illetve asszonyviseletek, kender alsóneműk. Hasonlóan fontosak a helyiek számára a tulipános ládák, melyek Csíkmenaság színvilágát mutatják, épp úgy, mint a csíkmenasági hagyományos vetett ágy.
A múzeumba látogatva alkalmunk adódik szövőszéken szőnyeget szőni. Károly Veronika büszkén mutatja, hogy egy szőnyeget a gyerekek szőttek Iskola Másként hét keretén belül.
Egy másik teremben a jelenkor embere a régi világ diákja lehet. Megismerheti a palavesszőt, palatáblát, kalamárist. Láthatunk régi tarisznyát, iskolapadot és asztalt. Továbbá, a terem helyet ad egy kerámiatárlatnak is, ahol konyhai eszközöket és azok funkcióit ismerhetjük meg. Külön csoportosítva megismerjük a férfiak használati eszközeit is, például fafeldolgozáshoz alkalmazott szerszámokat. Megtudhatjuk, hogy milyen volt a cipőre csatolható korcsolyatalp, melyet kézzel készítettek vagy, hogy milyen volt egy falusi munkásember cipője. Nemcsak népi viseletekkel találkozunk, hanem női polgári viseletekkel is. A harmadik terem frissen festett bútoroktól illatos. Ugyanis, a Repülj Madár Egyesület pályázatból bútorokat vásárolt és azokat különböző népi mintákkal festette meg, bevonva fiatalokat, diákokat. A csíkmenasági fekete alapon, piros tulipánokkal festett bútoron kívül látunk másfajta népi mintákat is, beágyazódva az ottani otthon vizuális világába.
A múzeum fontos feladata a szemléltetésen kívül, hogy foglalkozásoknak ad otthont. Nemcsak a tárgyakat őrzik, hanem a hozzájuk kapcsolódó tudás átadására is törekednek. Az odaérkezők nemcsak érinthetik, láthatják a tárgyakat, hanem ki is próbálhatnak egy-egy népi foglalkozást. Otthont ad diákcsoportoknak, például a zöld héten vagy az iskola másként héten.
A múzeum látogatása során belecsöppenünk az alcsíki Csíkmenaság hagyományos világába, ahol csíkmenasági történetekkel, értékekkel gazdagodunk. A csíkmenasági Népi Múzeum a helyiek identisásának megerősítésében szolgál, a gyökereikkel való kapcsolódást teszi lehetővé. A látogatóba érkezők számára kikapcsolódást nyújt és lehetőséget teremt ottani hagyományok megismerésére, népi foglalkozások kipróbálására.
