A Balatonból előkerült vadászgép roncsai kerülhetnek a szolnoki Reptárba

TÁRGY

2021-07-22 20:00

Egy valószínűsíthetően II. világháborús, a Magyar Királyi Légierőben szolgáló Messerschmitt Me 109-es vadászgép roncsait találták meg a Balatonban a Magyar Honvédség katonái. A gép pontos azonosítása és teljes kiemelése után a szolnoki repülőmúzeumban, a RepTárban találhat méltó helyet.

 

A Balatonban, 3,4-4 méter mélyen találtak egy repülőgéproncsot tavaly szeptemberben – hangzott el Szolnokon, a RepTárban tartott sajtótájékoztatón. A gép felmérését és a könnyebben mozdítható alkatrészek felszínre juttatását a katonai búvárok végezték el. A műveletet Virágos-Kis Sándor őrnagy, merülésvezető irányításával, négy kiképzési napon át hajtották végre, a roncsokról víz alatti felvétel is készült. A katonák úgy fogalmaztak, hogy érdekes szakmai kihívás, életre szóló élmény volt a merülés, és szívesen folytatják a legendás géptípus maradványainak feltárását.

 

 

A leletek kapcsán Magó Károly zászlós, hadtörténész elmondta, hogy a levéltári adatok, a fellelhető visszaemlékezések alapján határozták meg a roncs helyét, ami nagy valószínűséggel egy Magyar Királyi Légierőben szolgáló Messerschmitt Me 109 típusú gép. A hadtörténész szerint jó eséllyel a győri Magyar Waggon és Gépgyárban, licenc alapján készült repülőgépről, egy Me 109G-ről van szó. A felszínre került alkatrészeket – egy gyűrődött, zöld-piros színű légcsavarkúpot, egy ép, zöld festésű légcsavartollat, a motor egyik oldalburkolatát, amelyen még látható egy piros 12-es szám lenyomata, a gép rádióját, a fedélzeti gépágyú kabinon belüli, magyar felirattal ellátott borítását, valamint akkumulátort, generátort, üzemanyagszűrőt és a póttartály maradványát – mutatták be a múzeumban, ahol előreláthatólag szeptember 30-ig láthatók. Elhangzott: a búvárok felmérték a víz alatt maradt roncsok állapotát; a hetvencentis iszapban a motor viszonylag ép állapotban maradt, s további nagy méretű szerkezeti elemek is vannak még a tómederben.

 

A Me 109-esből a háború után nem maradt ép darab Magyarországon, az utolsó sérült példányt a kohóba küldte a szocialista politika. Ez a példány a krakkói repülőmúzeum jóvoltából vendégeskedett korábban Szolnokon
Fotó: Teknős Miklós

 

A merüléseket és az elsődleges feltárást követően a roncsot és helyét bejelentették a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Elsődleges cél a roncs jogi védettségének biztosítása, ezzel elkerülve, hogy illetéktelenek illegálisan hozzanak fel belőle darabokat. Ezenfelül kiemelt cél, hogy az igen nagy eszmei és anyagi értéket képviselő roncs minden darabja közgyűjteménybe, lehetőleg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumba kerüljön.

 

 

Előreláthatólag 2021. szeptember 30-ig tekinthetőek meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis katonái által a Balatonban talált repülőgéproncs eddig feltárt részei. A kiemelt roncsdarabok alapján a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy egy Me 109 típusú repülőgép lezuhanási vagy kényszerleszállási helyét találták meg. A feltárás során felszínre hozott légcsavartoll, légcsavarkúp, a motorburkolat darabja, valamint további alkatrészek és a búvárfelszerelések először múzeumunkban ismerhető meg közelebbről.
Ez az első alkalom a magyar roncskutatásban, hogy víz alatti felvételek készültek egy repülőgéproncsról és nagy az esély arra, hogy magyar gyártású vadászgépet találtak a Balaton mélyén. Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár búvárai a Jackall Cave 2020 gyakorlat keretében hajtottak végre kiképzési merüléseket. Magó Károly zászlós, hadtörténész információgyűjtése alapján, Virágos-Kis Sándor őrnagy merülésvezető irányításával, négy kiképzési napon hajtottak végre felderítő merüléseket a roncshoz. A merülés során készített felvétel a július 13-i sajtótájékoztató alatt került bemutatásra a búvárok által.(visszanézhető, a link kommentben)
A kutatás első lépcsője lezárult. További merülések, detektoros és szonár felmérések szükségesek a lelőhely teljes feltérképezéséhez, mely a roncsdarabok szakszerű kiemeléséhez elengedhetetlenül fontosak.
A merüléseket követően a lelet és a helyszín megóvásának érdekében bejelentésre került a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Elsődleges cél a roncs jogi védettségének biztosítsa volt, ezzel elkerülve, hogy illegálisan felhozzanak belőle darabokat. Ezen felül kiemelt cél, hogy a roncs minden darabja közgyűjteménybe, lehetőleg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumba kerüljön kiállításra.


video: Kiss Gábor Photo

 

 - áll RepTár 2021. július 20-ai posztjában.


 

 

Német–magyar legenda

 

A Messerschmitt Me 109-es roncsának felfedezése ipartörténeti jelentőségű is, mert Győrben mintegy hatszáz ilyen repülőgépet gyártottak, ugyanis a magyar ipar képes volt arra, hogy korszerű vadászgépet gyártson a háború idején. A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a Me 109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgépnek, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgépgyártási egyezményt kötött.

 

Horthy István főhadnagy, kormányzóhelyettes 1942. augusztus 20-i tragikus balesete is rávilágított arra, hogy a fronton harcoló magyar vadászpilótáknak nincs megfelelő vadászgépük, ezért 1942. október 10-én elkezdődött a magyarok átképzése a Me 109F-re. Öt nap múlva már éles bevetéseket teljesítettek.

 

Közben Győrben megindult a gyártás, és az első magyar gépet 1942. december 30-án berepülték. Ez a Me 109 Ga–4 típusváltozat volt, majd az MWG áttért a modernebb G–6 széria gyártására. Ha lassú ütemben is, de elkezdődött a honi légvédelem vadászrepülő-alegységeinek felszerelése ezzel a modern típussal.

 

A magyar Messerek legnehezebb időszaka az úgynevezett amerikai szezon volt, amikor több száz repülőgép ellen kellett harcba szállni. A német megszállást követően, 1944. április 3-tól az amerikai légierő rendszeresen támadta a magyar célpontokat, és sokszor öt-hatszáz bombázó és kísérő vadászgéppel kellett szembeszállnia a jó esetben húsz-harminc Me 109-esből álló magyar köteléknek. Ezekben a harcokban születtek olyan legendák, mint Lőrincz Mátyás szakaszvezető, aki három légi győzelmet aratott az egyik bevetésén.

 

A Messerre is igaz, hogy egy jó fegyver a jó katona kezében félelmetes erőt képvisel. Szentgyörgyi Dezső zászlós, a legeredményesebb magyar vadászpilóta – az ő nevét viseli a kecskeméti repülőbázis –, Molnár László hadnagy vagy Tóth Lajos hadnagy mind olyan katonák voltak, akik bizonyították, hogy a levegőben is létezik a magyar virtus.

 

Hősiesen, ha kell, mindhalálig küzdöttek a pumások jelmondata szerint: Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.

 

 

Forrás: magyarnemzet.hu

design, emlékezet, kiállítás, közlekedés, #muzeumozzaszobadbol, technika, virtuális
2020-06-10 07:00
design, gyarapodás, közlekedés, muzeológia, tárgy, technika
2020-04-14 10:00
emlékezet, örökségvédelem, tárgy, technika
2021-07-09 07:00