Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban igen speciális helyzetben vagyunk, ugyanis közvetlenül a felújítás és átépítés előtt álló épületben valamennyi kiállítást lebontottuk. Az átmeneti helyzetben kellett egy ötlet, ami mégis vonzóvá tud tenni egy szinte üresen kongó múzeumot azon a bizonyos éjszakán. Azon az éjszakán, amit nyugodt szívvel nevezhetünk a múzeumok ünnepnapjának, hiszen a híradásokból tudjuk, idén is zsúfolásig megteltek a galériák, kiállítótermek, kiállítási csarnokok, ahol a fogadóterekben koncertek várták a kultúrára éhes vendégsereget az ország valamennyi szegletében.
– Már évek óta mondjuk, hogy ez az utolsó ilyen rendezvényünk, legalábbis egy ideig, és eleinte persze gondot okozott, mégis mit csináljunk a múzeumok éjszakáján, hiszen elbontottuk a kiállításokat. De hamar jött a mentőötlet, amit egyszerűen romkocsmának hívunk, mert tényleg a kiállítás romjain igyekszünk kulturális párbeszédet folytatni a közönségünkkel, amikor azt mondjuk, hogy most mindent szabad – mondta Kaján Imre múzeumigazgató.
„Mindent szabad, amit máskor soha.” Ezzel a mondattal invitáltuk ugyanis a közönséget az idei rendezvényre. Hiszen ez egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom, amikor egy múzeumban nem hogy szabad, de szabályosan kérik, hogy fessenek a látogatók a falakra, és a padlózatra is lehet üzeneteket írni. Ezen az estén öröm volt, ha valaki e négy fal között élte ki személyiségének kreatív oldalát. Közben szólt a hangulatos zene, ismerősök találkoztak és jóízűen nevetgéltek, a slam poetryt művelő diákok ódát írtak a sörhöz. Igazi romkocsma hangulat alakult ki pillanatok alatt. Ehhez az életérzéshez hozzájárult az is, hogy a városban működő egyik gimnázium képzőművészeti osztályának a diákjai az utolsó iskolai napjaikat nálunk töltötték, hogy a falakra dekoráljanak. Volt, aki graffitit alkotott, más párizsi utcarészletet rajzolt, megint mások rajzfilm figurákat festettek a gyerekek örömére.
A többi megszokott kiállítótér is új funkciót kapott. Volt, ahol egy éjszakás kalandként aktkiállítás nyílt azokból az alkotásokból, amelyek az intézmény különböző gyűjteményeiből kerültek ide és voltak olyan tárgyak is, amelyek habár illeszkedtek a témához, mégsem találták eddig a napig a helyüket. A neolitikum termékenységi szobrocskáitól kezdve, egészen az 1970-es és ’80-as évek ruhátlan nőket ábrázoló kártyanaptárain át Kisfaludi Strobl Zsigmond, Németh János keramikusművész, Fischer György szobrászművész alkotásáig megcsodálhatták a látogatók az alkotásokat és méltán adóztak elismeréssel az emberi test szépsége előtt.
Más kiállítótér kifutóvá változott, ugyanis valódi divatbemutató részeseivé váltak azok, akik szombat este a Göcseji Múzeumba ellátogattak. Az egyik zalaegerszegi középiskola diákjai saját kreációjukat vonultatták fel. Mindezt kiegészítette egy rögtönzött, de annál látványosabb divattörténeti kiállítás és egy előadás is, amely elsősorban a hölgyeknek szólt a divattörténetről ugyanúgy, ahogy az aktuális hóbortokról és az öltözködési etikettről.
A múzeum más részében a gyerekeket szólítottuk meg: középkori várak makettjeit építették meg, lovagnak vagy udvarhölgynek öltöztek be, a képrestaurálás rejtelmeibe vezették be őket, interaktív mesejátékban vettek részt, családi címert terveztek és rajzoltak meg, kreatív foglalkozáson vettek részt, koncertet hallgattak. Idei újdonság volt az is, hogy a gyerekek a rendezvény helyszínén múzeumi útlevelet kaptak, a programokon való részvételükért pecsétet kaptak és az összegyűjtött stemplikért cserébe ajándékot vehettek át búcsúzáskor. De nagyon népszerű volt a nagyszülő-unoka kvízjáték is, ami tulajdonképpen egy rövid sétával egybekötött történelmi belvárost felfedező túra volt. A nyolc kérdéses játékhoz nem kellett más, csak találékonyság, humor és a felfedezés öröme.
Az est folyamán a kulturális programkínálatot a Zalaegerszegi Törvényszék, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és a Mária Magdolna Plébániatemplom kínálata is színesítette. Idén nagy sikere volt a törvényszéki látogatásoknak, ugyanis a múzeumból a szomszédos épületbe rendőrök kísérték át a vendégeket. Még a bilincs is kattant. Na jó, ez csupán a játék része volt, de nagyon hatásos. A szombat esti mise után sokan érkeztek - az első ízben a programsorozathoz kapcsolódó - Mária Magdolna Plébániatemplomba, ahol orgonajáték fogadta a vendégeket, majd dr. Kostyál László művészettörténész a templomról és Johann Ignaz Cimbal freskóiról tartott érdekes előadást. Ezután Kissné Béres Katalin történész-főmuzeológus invitálta az érdeklődőket késő esti sétára, aminek során a belváros egykori vendéglőinek, szórakozóhelyeinek a történetét elevenítette fel. A fiatalabbak nem is emlékeztek a felsorolt nevekre, de az idősebbek együtt idézték fel a sok-sok emléket, amik mélyen ott lapultak a szívekben.
Számos ötlet, számos megvalósult program a romokon állva. Így telt nálunk Zalaegerszegen a Múzeumok Éjszakája és így kovácsoltunk a hátrányunkból előnyt.
