A Ludwig Múzeum kiállítása áttekintést nyújt a szigetország kortárs művészetéről, és közvetve azokról a tapasztalatokról és dilemmákról, amelyek meghatározzák Tajvan múltját, jelenét és jövőjét.
A válogatásban húsz olyan nemzetközileg is ismert művész és alkotócsoport munkái láthatók, akik olyan fontos témákat dolgoznak fel többek között, mint az őslakosok kulturális öröksége, a gyarmatosítás máig tartó nyomai, Tajvan 19-20. századi fordulatokban gazdag és traumatikus történelme, a modern tajvani identitás és értékrend kialakulása, valamint a jelen és a jövő technológián alapuló gazdasága és társadalma. A kiállított alkotások műfajukat tekintve is rendkívül változatosak: a leginnovatívabb technológiákat felhasználó installációk, interaktív projektek, videók és animációk mellett archaikus technikákkal, papírmunkákkal, festményekkel és szobrokkal egyaránt találkozhat a látogató.
Tajvant akár egy tengeren úszó, modern hajóhoz is hasonlíthatnánk, amely bár a legfejlettebb technikával van felszerelve, de időről időre olyan elemi erőkkel, olyan viharokkal kell szembenéznie, amelyek veszélyes vizekre sodorják és próbára teszik ellenállóképességét. Bár a magyar közönség számára Tajvan távoli és ismeretlen vidéknek tűnhet, a mai globalizált világban a viharok keltette hullámok gyorsan elérik az itteni partokat is – gondoljunk csak a napjainkban zajló kereskedelmi háborúkra, a nyersanyagért folytatott versenyre vagy az ideológiai, vallási és fegyveres konfliktusokra. Ám a gyorsan változó gazdasági és politikai környezetben a természeti és kulturális értékek megőrzése, a múlttal való kritikus szembenézés, valamint a szolidaritáson és demokrácián alapuló, sokszínű, ellenálló társadalom építése olyan közös értékek, amelyeket Tajvan és Európa egyaránt magáénak vall, kölcsönösen tisztel, és amelyek megőrzéséért egyaránt fáradozik.
A kiállítás öt tematikus egység köré épül, amelyek szoros kölcsönhatásban, egymást átszőve jelennek meg a művekben és a kiállítás egészében. A főbb témák: „A gyönyörű sziget” – az őslakos örökség, a természeti környezet és a kulturális hagyományok; „Párhuzamos történetek” – a gyarmati múlt és annak lenyomatai; „Viharos történelem és traumák” – a 19–20. század turbulens eseményei; „Az új tajvani identitás” – a modern demokrácia és a kortárs értékek; valamint „Tajvan ma és holnap” – a modernizáció, a gazdasági fejlődés és az új technológiák. A témakörök Tajvan múltjától a jelenig vezetnek, ahol a történelmi tapasztalatok és a kulturális örökség rétegei egymásra rakódva vetítik előre a jövő lehetséges forgatókönyveit.
A gyönyörű sziget
Az őstörténet, az őslakos közösségek hagyományai és ezek továbbélése a témája Liu Yu, Chang En-Man és Yuma·Taru műveinek. Liu Yu lenyűgöző installációja a kollektív tudatalattiban és az eredetmondákban megjelenő özönvíz-motívumot idézi meg absztrakt formában, a legmodernebb technikai eszközökkel. Chang En-Man az őslakosok túlélési stratégiáit vizsgálja a modernizáció és urbanizáció körülményei között, az Afrikából behurcolt óriáscsiga történetén keresztül, miközben a kulturális örökség olyan rétegeit tárja fel, mint a gasztronómia vagy a népi hímzések motívumvilága. Yuma·Taru a tajvani Atayal törzs szövéstechnikáját építi be kortárs művészetébe, ezzel őrizve és továbbörökítve saját közössége gondolkodásmódját és életfilozófiáját.
Zhang Xu Zhan – egy több mint százéves papírszobrász család leszármazottjaként – az eredetileg vallási szertartásokhoz használt papírfigurákat saját, abszurd és groteszk animációiba emeli át, s ezeken keresztül mesél a hagyományos, valamint a kortárs nagyvárosi lét- és halálélményről. So Yo Hen Hua-Shan-Qiang című videóműve a vallás, a halál és a túlvilág szimbolikáján keresztül vizsgálja a valóság és a képzelet határát, a papír- és tűzrituálék metaforáit használva – az átlényegülés és emlékezet kérdéseinek feltárására.
Párhuzamos történetek
ChihChung Chang a történelem és a személyes emlékezet viszonyát vizsgálja a gyarmatosítás és a hidegháború kontextusában: interaktív installációjában Tajvan szigetvilágának átmenetiségét, áramlásait és instabilitását teszi meg központi témává. Chang Li-Ren szintén az animációs film technikájával elemzi a hétköznapi emberek és a hatalom viszonyát, saját városának disztópikus változatát felépítve. A művész által gondosan megalkotott makettekben játszódó történetben a papírból gyúrt, bumfordi szereplők a szuperhős- és akciófilmek dramaturgiáját követve próbálják elpusztítani vagy megmenteni a világot – Tajvan és az emberiség dicsőségére –, a nagyhatalmi érdekek és politikai játszmák kereszttüzében, miközben legbelül gyermekkori vágyaik és érzelmeik vezérlik őket. A személyesség és a szenvedélyek köré épülnek Chen Ching-Yuan festményei is, aki az irodalom, a mitológia, a történelem és a mindennapi tapasztalatok töredékeiből építi fel saját képi univerzumát.
Viharos történelem és traumák
Yang Mao-Lin az 1980-as évek óta meghatározó alakja a tajvani kortárs művészetnek: az elsők között tette kritika tárgyává a politikai és társadalmi tabukat, az 1949 utáni diktatórikus korszakot és a gyarmati múlt örökségét. „Made in Taiwan” című átfogó projektjében a tajvani kulturális identitás kérdéseit kutatja, és azt vizsgálja, miként teremthető meg a „tajvani művészet” saját vizuális nyelve. Művei az őshonos növény- és állatvilág, valamint a geopolitikai erőviszonyokat megtestesítő szimbólumok segítségével reflektálnak a kulturális szuverenitás kérdéseire.
Huang Tzu-Ming fotóriporterként több mint három évtizeden át dokumentálta Tajvan politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulását a hadiállapot feloldását megelőző és azt követő időszakban. Az itt bemutatott fotósorozatban a koreai háború után Tajvanra került kínai hadifoglyokat örökítette meg, akik politikai lojalitásukat testükre tetovált jelszavakkal és szimbólumokkal fejezték ki – testükön viselve a politikai ideológiák kitörölhetetlen lenyomatát. Hong-Kai Wang Zene munka közben című művének középpontjában – amely egy még működő cukorgyárban, nyugdíjas munkások bevonásával készült – a hallgatás és a dokumentálás kérdése, valamint ezek kapcsolata áll az emlékezetpolitikával és a közelmúlt gazdasági-politikai változásaival.
Az új tajvani identitás
Az új tajvani identitást nemcsak a történelmi és gazdasági előzmények, hanem azok a jelenben ható erők is formálják, amelyek ma Tajvan „hajóját” kormányozzák. Természetes anyagokból – banánhéjből, dohányból és cukornádrostból – készült munkáiban Lo Yi-Chun a tajvani gazdasági növények történetét és társadalmi-politikai összefüggéseit vizsgálja, feltárva az agrárium, a politika és a globalizáció összefonódásait, valamint a nyersanyagok, áruk és emberek áramlása mögött húzódó hatalmi viszonyokat. A Your Bros. Filmmaking Group filmje két férfi – egy őslakos hordár és egy környezetvédelmi aktivista – történetén keresztül idézi meg Tajvan legmagasabb hegyét, a Jü-sant mint a kollektív emlékezet, valamint a múlt, a jelen és a fikció határának találkozópontját. Hsu Chia-Wei Fekete-fehér – Óriáspanda című videóinstallációja a „panda-diplomácia” történetén keresztül mutatja be, miként vált az állat a politikai befolyás és a kulturális hatalom szimbólumává. A humorral és iróniával megfogalmazott mű a „puha hatalom” (soft power) működésére, valamint a Kína és Tajvan közötti bonyolult viszonyra is reflektál.
Tajvan ma és holnap
Tajvan ma a világ technológiai fejlődésének egyik központja: a legfejlettebb félvezetők és chipek gyártójaként kulcsszerepet tölt be a globális gazdaságban, miközben geopolitikai helyzete különösen érzékennyé teszi. A technológiai haladás az ország modern identitásának meghatározó része, ugyanakkor az emberi élet, a társadalom és a természet közötti törékeny egyensúly új kérdéseit is felveti. Yuan Goang-Ming Napi hadgyakorlat című műve a háborús fenyegetés hétköznapivá válását, a megszokás és a szorongás paradox együttélését tárja fel a kiürült város erőteljes képeivel, míg az Elfoglalt parlament a demokrácia működésének alapkérdéseit veti fel. Chen Chun-Yu Back to Glory – Make ____ Great Again című munkája a politikai propaganda, a kollektív identitás és a militarizált nemzeti narratívák ironikus újraértelmezése, ahol az elöregedő társadalomban a fiatalok helyett a nyugdíjasok lépnek a „nemzeti dicsőség” szolgálatába.
Cheng Hsien-Yu Ez lehetnél te is című műve a digitális identitás bizonytalanságát és az adatvilág veszélyeit tárja fel. A szoftveres rendszer új, mesterséges „embereket” és „arcokat” hoz létre, amelyek ismerősnek tűnnek, mégis fiktívek – felhívva a figyelmet nemcsak a digitális tér, hanem a valóság manipulálásának fenyegetéseire is. Li Yi-Fan installációja a digitális hatalom és az emberi döntéshozatal illúzióit vizsgálja, miközben a „részvétel” fogalmát is újraértelmezi. Munkája a mesterséges intelligencia és az interaktív technológia világában a szabadság és az irányíthatóság határait feszegeti. A Simple Noodle Art (ChenZi-Yin, Chuang Hsiang-Feng) a technológia és az ember kölcsönhatását elemzi a képernyők mesterséges fénye által módosított időérzékelés és kortárs életmód bemutatásával.
Mindezekkel szemben Lee Mingwei A foltozó projekt című projektje visszatérés a valós emberek és emberi kapcsolatok világába: a mű a gondoskodás, az idő és a figyelem értékein keresztül a közösségi kötelékek újjáépítésének lehetőségét veti fel. A „javítás” gesztusa a mindent elárasztó agresszió és társadalmi széthúzás ellenében az összefogás, az empátia és a szolidaritás utópisztikus, mégis emberi léptékű eszményét hordozza – így a jövő lehetséges társadalmi modelljeként is értelmezhető.
A kiállított művekről bővebben ITT.
Kurátorok
SZIPŐCS Krisztina (Ludwig Múzeum, Budapest)
Hu Yung-Fen (független kurátor, a MoCA TAIPEI-jel együttműködésben)
Kiállító művészek
CHANG En-Man, CHANG Li-Ren, ChihChung CHANG, CHEN Ching-Yuan, CHEN Chun-Yu, CHENG Hsien-Yu, HSU Chia-Wei, HUANG Tzu-Ming, LEE Mingwei, LI Yi-Fan, LIU Yu, LO Yi-Chun, Simple Noodle Art (CHEN Zi-Yin, CHUANG Hsiang-Feng), SO Yo-Hen, Hong-Kai WANG, YANG Mao-Lin, Your Bros. Filmmaking Group (SO Yo-Hen, TIEN Zong-Yuan, LIAO Hsiu-Hui), YUAN Goang-Ming, Yuma·Taru, ZHANG XU Zhan
A kiállítás a Tajvani Kulturális Minisztérium támogatásával, a MoCA TAIPEI-jel együttműködésben készült.
Borítókép:
