Veres Péter emlékkiállítás és emlék-évkönyv a Semsey Andor Múzeumban

KIÁLLÍTÁS

Pásztor Ágota
2021-11-14 07:00

Balmazújvároson Veres Péter szellemisége elevenen él. Köszönhető ez munkásságának, de köszönhető ez az író emlékére emelt szobornak, az emlékháznak, csak úgy, mint a nevét viselő gimnázium és közművelődési intézmény tevékenységének.

 

2020-ban a budapesti Veres Péter Irodalmi Emlékház gyűjteménye - azt követően, hogy az Emberi Erőforrások Minisztérium 2018. április 5. napján visszavonta működési engedélyét - a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeumhoz került, amelyet ezentúl a Semsey Kastély emeletén berendezett és 2021. szeptemberében megnyitott Veres Péter Emlékkiállítás mutat be.

 

A Semsey Kastély első emeletén létrehozott Emlékszoba, méltó módon egészíti ki a kétszeres Kossuth díjas író és országos jelentőségű politikus emlékezetét szolgáló kulturális törekvéseket.


A közel két évig tartó múzeumi gyűjteménygyarapítási és feldolgozási munka rövid összefoglalása igen nehéz feladat. Kiindulópontja, hogy az előzetes egyeztetések után, az ajándékozási szerződés értelmében, néhány személyes tárgy kivételével, a Semsey Andor Múzeumba került az Emlékház teljes anyaga és a múzeum garanciát vállalt a szerződésben, hogy új állandó kiállítást hoz létre a Semsey Kastély emeletén, a hagyaték nem lesz elidegeníthetőés a minél szélesebb körben elérhető kutathatóság érdekében megtörténik az anyag teljes digitalizációja.


A Budapestről a Semsey Kastélyba kerülő gyűjtemény jelentősége, hogy szinte változatlan formában őrizte meg az 1946-1970 között Budapesten élő író, politikus mindennapi környezetét, polgári létformáját.


Az új, állandó 2021-ben nyíló Veres Péter Emlékkiállítás a Gárdonyi utcából érkezett gyűjtemény hiteles bemutatására törekszik. A munka első lépéseként elsőként megtörtént a budapesti anyag helyszíni fotódokumentációja, a későbbi hiteles rekonstrukció érdekében. A fotódokumentáció és a feljegyzések elemzése után elkészült a gyűjtemény leltárazási terve és megterveztük a szállítást is. A munkára 2020. június végén került sor, amikor a család biztosítani tudta a múzeum munkatársainak a háborítatlan munka feltételeit. Az intézmény négy munkatársa felutazott Budapestre, hogy a Gárdonyi utcában álló Veres Péter Irodalmi Emlékház teljes gyűjteményét számba vegye, körültekintően becsomagolja.


Négy napon át folyt a tárgyak számbavétele, s ezzel párhuzamosan a tárgyak csomagolása. A leltár közel 3000 könyvet, 2700 folyóiratot és 900 személyes tárgyat tartalmazott. Emellett több száz, mappákba rendezett személyes-és hivatalos levelezést, kéziratos feljegyzést.


A napokig tartó munka mindannyiunk számára feledhetetlen élmény, hiszen a 20. század történetének eleven emlékei között végezhettük munkánkat. Ez a történelmi légkör, a dolgozószoba atmoszférája a megismételhetetlenség érzésével párosult. Hiszen munkánk egy korszak lezárását jelzi, utolsók voltunk, aki e történelmi léptékű tárgyegyüttest és egyben szellemiséget az eredeti környezetében ismerhettük meg. A kézzel írt feljegyzések, az ismert alkotók személyes hangvételű levelei, az írónak dedikált kötetek sokasága, a ruhatár jellegzetes darabjai, az írói, politikusi életút sok-sok pillanatát idézték meg számunkra. A személyes használati tárgyak megismerése, az alkotói életút mindennapi környezetének közvetlen megismerése új dimenziókat tárt fel, úgy éreztük közvetlen és közelebbi kapcsolatba kerültünk a 20. századi magyar kultúrával, történelemmel.

 


A szerződés aláírása után érkezett, 2020. június 18-án a Semsey Kastélyba a közel egy teherautónyi hagyaték. A hagyaték Semsey Kastélyba érkezése komoly kihívás elé állította a múzeumot. Meg kellett oldani a tárgyak elhelyezését oly módon, hogy ne zavarja az állandó kiállítási tevékenységet.


A jelentős tárgygyarapodásnak köszönhetően a gyűjtemény raktárazását a vírushelyzet miatt áttervezett kiállítási tevékenység okán felszabadított 3 kis kiállító teremben tudtuk megoldani.A 3 teremben és egy kisebb raktárban megvalósulhatott a gyűjtemény elhelyezése és ózongenerátoros fertőtlenítése, majd elsődleges tisztítása. Ezt a munkát a város pályázati tevékenysége jóvoltából a nyári időszakban diákmunkások segítségével tudtuk végezni.


A szakmai munka folytatásaként megkezdődött a leltárazás előkészítése, a gyűjtemény végleges számbavétele, digitalizálása és az új kiállítási koncepció kialakítása. Ennek részeként úgy döntöttünk, hogy a budapesti Veres Péter Irodalmi Emlékház kiállításának a lehető legpontosabb felidézésével az emlékezet fontosságát emeljük ki. Ezzel párhuzamosan a kiállításba kerülő tárgyak előkészítése során végleges tisztításon estek át, majd elsőként megkezdődött a bútorok, berendezési tárgyak, az előzetes fotódokumentáció alapján történő elhelyezése.


A kiállításban bemutatott tárgyak az alkotóház berendezését hivatottak bemutatni. Ez az a ház, amely a Budapestre költözött író számára az elmélyült alkotás lehetőségét biztosította. A Kossuth-díjas író dolgozószobája, ezernyi könyvvel, íróasztallal, karosszékekkel, kanapéval, televízióval, rádióval. A falakon és a polcok tetején számos emlék: családi fényképek, az alkotót ábrázoló festmények, szobrok, díjak.


A Veres Péter Emlékszobában bemutatott gyűjtemény összetételéről szólva néhány fontos gondolatot lehet kiemelni. A Balmazújvárosról Budapestre költöző író, politikus alkotóháza, a kis alapterületű tornácos házikó kialakítására, berendezésére az egyszerűség, a szerénység a jellemző. Az alkotó, a művész életút emlékei sorakoznak a falakon, a polcokon. A Veres Pétert ábrázoló, a művésztársak által alkotott dísztárgyak mellett az író magyarul és különböző nyelveken megjelent könyvei valamint a „kortárs és a korra jellemző könyvtár” társai az itt időzőnek, gondolkodónak. Az emlékszobába lépve a családi emlékek sokasága is meghatározó. Az író feleségét és szűkebb családját ábrázoló képek is fontos helyet kapnak a falakon. Az író közéleti szereplésének legfontosabb állomásait a tárlókban és képkeretekben elhelyezett eredeti dokumentumok és tárgyak segítségével követhetjük nyomon. A Gárdonyi utcai irodalmi emlékház szellemiségét a nagyméretű fotónagyítások (dokumentumfotók) és kasírozott (mű)idézetek idézik vissza.


A kiállítás átadására Dr. Vajda Mária néprajzkutatót, címzetes egyetemi docenst, Balmazújváros díszpolgárát, a város múzeumának első muzeológusát kértük fel, aki a következő gondolatok kíséretében adta át a kiállítást:

 

„Fantasztikus ez a nap, mert megmutatja, hogy mit jelentenek Balmazújváros értékei...”

 

„Jó ez az alkalom azért is, mert rávilágít arra, hogy Veres Péter gazdagsága, lelkülete és emberi tartása, mennyire egyenes volt.”

 

„Egy sor lehetőséget rejt ez a meghatóan igaz kiállítás.”

 

„Bízom abban, hogy ez a kiállítás, az itt lévő könyvek sokasága, ami a kiállításban szerepel és lent a pincében is, buzdítja a fiatalokat, hogy olvasni jó.” 

 

 


Az örökösök igyekezetét dicséri a szándék, hogy a hagyaték, életmű mindenképp egyben maradjon és kiállításként, az eredeti miliőt felidézve kerüljön bemutatásra. Az ajándékozás és az új állandó kiállítás létrehozása a Veres Péter halálát követő 50. esztendőben történt, ezért az ennek kapcsán megjelentetett Emlék-évkönyvvel útnak indítottuk a Semsey Andor Évkönyve sorozatot.

 

A Tóthné Pásztor Ágota által szerkesztett évkönyvünkben, a kötetet emlék-évkönyvként is megközelítve, Veres Péterhez kapcsolódó írások olvashatóak. A kötet elkészítésében az intézmény vezetője, munkatársai és a téma iránt mély érdeklődést mutató a települést, az adott témaköröket jól ismerő szakemberek vettek részt, megteremtve a lehetőséget, hogy a jelentős irodalmi és politikai szerepet betöltő Veres Péter munkásságát, emlékezetét jobban megismerjük, megértsük és mind a kisebb közösség, a szülőföld, mind a nagyobb közösség, a szülőhaza számára olyan gondolatokat közvetítsen az írói-politika munkásság, amelyek jól hasznosulhatnak a következő 50 esztendőben.


A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósított a Kapitális Nyomdában készült évkönyv 200 példányban jelent meg, nem kerül kereskedelmi forgalomba. A 241 oldalas kötetben összesen 65 kapcsolódó színes képpel. A borítón a Veres Péter Kulturális Központ bejáratától jobbra található Somogy Árpád által alkotott, 1972-ben avatott, ülő alakos Veres Péter szobor látható.Az évkönyvben 9 szerző 14 írása kapott helyet, amelyből 7-et múzeumunk munkatársai írtak. Az írások az eredeti célkitűzésnek megfelelően helytörténeti, irodalmi, történeti, művészeti, néprajzi szempontból törekednek bemutatni az író, politikus munkásságát és emlékezetét.


A kötetet Veres Péter címadó verse, az ajánlás és a bevezető után Dr. Cs. Tóth János művészeti író összefoglaló jellegű irodalmi esszéje nyitja. Írása kortárs alkotók gondolatait idézve kiemeli az életmű időszerűségét. Ezt a gondolatot erősítik Vitéz Ferenc költő, irodalmár „emlékversei”. A Veres Péter portré legújabb művészi megformálása korábbi alkotásokra építve, összművészeti keretben segíti az utókor képalkotását.


Az évkönyv megjelentetése lehetőséget ad a településünkön eleven Veres Péter hagyomány ápolására és a jeles évforduló méltó módon való ünneplésére. Az író, politikus emlékezetét bemutató, a városunkban működő közintézmények tevékenységét bemutató írások a kötet első felében olvashatóak. Kötetünkben bemutatkozik a Veres Péter Kulturális Központ, a BSZC Veres Péter Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola és a Veres Péter Emlékház. Az intézmények történetét, munkáját Sári István, Lós Mária - Tóthné Babos Katalin és Tóthné Pásztor Ágota mutatja be.
Évkönyvünkkel a múzeumi munka széles nagyközönség számára rejtettebb dimenzióit is megismerhetővé szeretnénk tenni. Az író, politikus emlékezetéhez kapcsolódó muzeológiai tevékenységeket bemutató írások a Semsey Andor Múzeum sokszínű szakmai munkájába engednek bepillantást.


A muzeológiai témájú írások között a Veres Péter Emlékházban folyó múzeumpedagógiai munka és a hagyaték feldolgozásához kapcsolódó új állandó kiállítás létrejöttének körülményei és munkafolyamatai ismerhetőek meg. Az eredetileg ebbe az egységbe tervezett, a Semsey Andor Múzeum kiállítási tevékenységét bemutató írás, elsősorban terjedelmi okok miatt rövidítve az előző fejezet kulturális központról szóló, a tagintézményeket bemutató fejezetben kapott kisebb helyet. A Budapesten megszűnt Veres Péter Irodalmi Emlékházról az új kiállításról szóló írásban olvashatunk. A Veres Péter írói munkásságához kapcsolódó Kadarcs utcai emlékházban folyó múzeumpedagógiai munkát és a hagyaték feldolgozását és az új kiállítás létrehozását intézményünk muzeológusa és múzeumpedagógusa ismertetik.


A jeles író, politikus jelentőségét különböző tudománytörténeti összefoglalások méltatják. Leggyakrabban a 20. századdal foglalkozó diszciplínák, jellemzően az irodalomtudomány, történettudomány és a néprajz képviselői elemzik és értékelik életművét. Az évkönyv második felében olvasható ̶ Dr. Vajda Mária, Dr. Elek Ottó, Zágoni-Bogsch Gergely és Tóthné Pásztor Ágota által írt ̶ írások is leginkább e területek kutatási eredményeire alapoznak. Az író munkásságát felhasználó, értelmező, továbbgondoló tanulmányok segítik a 21.századi olvasót a témakör megismerésében, jelentőségének megértésében, továbbgondolásában.


A kötet végén olvasható tanulmányok között olvashatjuk Dr. Elek Ottó irodalmár, író munkáját, amely Veres Péter irodalmi szerepének egy szűkebb témájával ismerteti meg az olvasót. Veres Péter politikai pályaképét Zágoni-Bogsch Gergely az Országgyűlési Könyvtár kutatója foglalta össze. Az évkönyv utolsó két tanulmánya néprajzi szempontból közelít az életműhöz. Tóthné Pásztor Ágota az író regénytrilógiáját elemzi a tánchagyomány ábrázolására fókuszálva. Dr. Vajda Mária nagy lélegzetvételű írása a család és házasság megjelenítéseit összegyűjtve, értelmezve bontja ki az író magánéletének fonalát.


Az „emlék-évkönyv” bemutatójára, a Veres Péter Emlékkiállítás megnyitójával együtt rendezett ünnepségen 2021. szeptember 16-án került sor a Semsey Kastély dísztermében, amelyet az adományozó család számos tagja is megtisztelt jelenlétével.

 


Dr. Márkus Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa mutatta be a kiadványt, aki összefoglalóan így fogalmazott: „Veres Péter politikai és irodalmi munkásságáról a múzeumnak ez az évkönyve, az évkönyvsorozat első darabja, azt hiszem, hogy abszolút olyan mélységekben, olyan részletekben ad hiteles képet, hogy nem túlzás, hogy irigyelni lehet érte, a könyv szerkesztőjét, a könyv szerzőit.”

 

„Akárhogy szemlélem, azt hiszem, nemcsak hiszem, hanem az a meggyőződésem, hogy ez az évkönyv, ennek az évkönyvnek az első darabja, az a Veres Péter szakirodalomnak, a Veres Péterről szóló bibliográfiának az alapművei közé sorolható.” - összegezte gondolatatit a bemutató kötetrőla bemutató végén Dr. Márkus Béla.


A gyűjtemény befogadása az új emlékkiállítás létrehozásával párhuzamosan megjelenő emlék-évkönyvünk a balmazújvárosi születésű Veres Péter munkásságát, jelentőségét komplex módon közelíti. A kötet megjelentetésének nem titkolt célja, hogy új, fontos megállapításokkal gazdagítsa a Veres Péterről alkotott képet, s a múzeumi munkára is ösztönzőleg hatva, a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz, tárlatvezetésekhez újabb információkat szolgáltatva.
A hagyaték feldolgozásának részeként megkezdtük az új Veres Péter Emlékszoba muzeológiai hasznosítási koncepciójának kidolgozását. A gyűjtemény, amely összetételéből adódóan nagy számban tartalmaz fotókat, kéziratokat, hivatalos- és magánlevelezéseket, a későbbiekben irodalmi, politikatörténeti kutatások tárgya lehet. A kutathatóvá tétel érdekében ezek digitalizálásra kerülnek, eleget téve az adományozók kérésének. A még raktárban lévő dokumentációk, levelezések feldolgozása után, tovább szeretnénk folytatni a munkásság értelmezését célzó kutatásokat, a hatalmas hagyaték feldolgozásával párhuzamosan publikálni szeretnénk az eredményeket.


A tudományos munka összegzése érdekében konferencia szervezését is kezdeményezni fogjuk. Célunk, hogy a gyűjtemény múzeumi hasznosítása által még teljesebb képet adhassunk, városunk szülöttének Veres Péternek életéről, munkásságáról.A fentiek mellett a szélesebb közönséget célozva az újonnan létrejövő állandó kiállításhoz digitális, akár online elérhető tartalmak fejlesztését is szeretnénk megvalósítani.