A mesterséges intelligencia-alapú képalkotó programok térnyerése egyértelműen új fejezetet nyit a fotográfia és a vizuális kultúra történetében, de vajon az AI-posztfotográfia az emberi képalkotás végét jelenti, vagy újabb aranykort hoz? A Valós és mesterséges identitások című kiállítás alkotói ezt a kérdést a portré műfaján keresztül járják körül.
A tárlaton az analóg fotográfiától a mesterséges intelligencia által generált portrékig művek széles skálája látható. A falakon valós és digitálisan létrehozott arcok váltakoznak, elmosva a határt a valódi és a mesterséges világok között. Egykor a fotográfia megjelenése fenyegetett a festészet halálával, ám valójában katalizátorként hozzájárult az avantgárd művészet kibontakozásához.
fotó: Gál Boglárka
A technológia és a művészet szimbiózisa a 20. században is meghatározó áttöréseket hozott: már a hatvanas években számítógépek segítségével készültek a computer art úttörőinek algoritmikus kompozíciói; később pedig az internet és a Photoshop megjelenése írta újra nemcsak a művészet, hanem a média ökológiáját is. Napjainkra az online és offline, a „valós” és mesterséges terek végleg összemosódnak, az emberi és gépi intelligencia konvergál.
fotó: Gál Boglárka
Az elmúlt évek AI-forradalma és az olyan képgeneráló szoftverek elterjedése, mint a Midjourney, Stable Diffusion vagy a DALL-E vitathatatlanul új eszközöket adnak a művészek – és az átlagember – kezébe. Bár hosszútávú hatásaik még nem láthatók, egy biztos: az AI-generált képek elképesztő sebességgel terjednek és demokratizálják a digitális képalkotáshoz való hozzáférést: a szoftverek terjedését követő másfél évben több AI-kép készült, mint a fotográfia első 150 évében együttvéve.
fotó: Gál Boglárka
fotó: Nagy Péter
A nyílt pályázaton kiválasztott magyar alkotók – köztük Bodócs Szelina, Gőbölyös Luca és Tombor Zoltán – különböző technikákkal reflektálnak az identitás ábrázolásának kérdéseire és az AI alkotásban betöltött szerepére. Mit jelent a hitelesség, és hogyan különböztethetjük meg a valóságot a fikciótól? Hogyan épülnek be az előítéletek az AI rendszerekbe, és miként tükrözik vissza a társadalmi sztereotípiákat? Mit jelent a szépség egy olyan korban, amelyben az algoritmusok formálják az esztétikai normákat? Megváltoztatja-e az AI a portré hagyományos szerepét mint az egyéni identitás lenyomatát? A Kiscelli Múzeumban megrendezett csoportos kiállítás ezekre a kérdésekre keres válaszokat különböző perspektívákból.
Kiállítók:
BODÓCS Szelina, BOROS Fanny, BUZÁSSY Honóra, ÉLES Balázs, FEKETE Máté, GÁBOR Enikő, GLAVÁNOVITS Martin, GŐBÖLYÖS Luca, HORVÁTH Krisztina, ILLYÉS Bence, JANIK Zoltán, KELETI Éva, KLEB Attila, KOLOZSI Bea, KONCZ Olivér, KOVÁLCSIK Ágnes, LIGETI Bálint, MOLNÁR Zoltán, MÓRÓ Zsófia, OLÁH Gergely Máté, SZAUDER Dávid, TÍMÁR Péter, TOMBOR Zoltán, TORKOS Márk Erik, URBÁN Ádám, VANEK Virág, VARGA Tamás, VASALI Katalin, WALTON Eszter
Kurátorok: Molnár Veronika és Somosi Rita
fotó: Nagy Péter
Programok:
A kiállításhoz kapcsolódóan kurátori és szubjektív vezetések várjuk a látogatókat. Részletek hamarosan a múzeum honlapján és Facebook-oldalán.
A kiállítás megtekinthető 2025. június 23-ig, hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig.
A kiállítás a Budapesti Fotófesztivál kiemelt eseménye.
A Budapest FotóFesztivál indulása óta kitüntetett szerepet kapnak a magyar fotográfusok, évente egy-egy tematika kapcsán invitálva őket a közös gondolkodásra, diskurzusra. A klasszikus művészeti műfajok jelenének feltérképezése több tematika mentén megvalósult az elmúlt években. Ezt továbbgondolva 2025-ben a fotográfia területét (is) érzékenyen érintő és újabb kihívásokkal szembesítő mesterséges intelligencia kérdésköre kerül a fókuszba.
A valós és mesterséges identitások című kiállítás az egyik legklasszikusabb műfaj, a portré területén belül vizsgálja a fotográfia és az AI lehetőségeit és kapcsolódási pontjait, bemutatva a hazai alkotók viszonyulását és alkotói praxisát a témát illetően.
A portréhoz és az emberábrázoláshoz való viszonyunk fotográfusként és befogadóként is folyamatosan változik, a mesterséges intelligencia megjelenése a képalkotási folyamatban egy újabb korszak kezdetét jelzi. A Kiscelli Múzeumban kiállított alkotások tükrében láthatjuk milyen különbségek, lehetőségek, állásfoglalások dominálnak a másfél évszázados fotográfiai hagyományok és a legújabb technológia ötvözésében.
Borítóképen:
SZAUDER Dávid: Folkloric Robots 1, 2024, LUMAS Galéria
Fotó:
fotó: Nagy Péter
