A magyarországi és határon túli magyar tájházak közösségeinek hagyományteremtő, bemutatkozó fesztiválját 2017. szeptember 23-án első alkalommal rendezzük meg az idén alapításának 50. születésnapját ünneplő szentendrei Skanzenben. A program a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2017. április 1-től működő önálló szervezeti egységének, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának (MTKI) bemutatkozó országos rendezvénye. A szakmai és a közönség számára egyaránt nyitott program keretében lehetőség nyílik rá, hogy felhívjuk a figyelmet a magyarországi tájházhálózat jelentőségére, az ország nagy régióiból és a határon túlról érkező tájházak élményt nyújtó megjelenésére.
A magyarországi tájházhálózat 2000-ben felkerült a világörökség várományosi listájára, mely azt mutatja, hogy nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is különlegességnek számít a helyben megőrzött népi építészetnek ez a magyarországi láncolata. A tájház a helyi népi építészeti értékeket hiteles módon megjelenítő épületben elhelyezett, enteriőrökbe szervezett muzeális gyűjtemény, amely egyúttal a múzeumi bemutatásnak és a helyi közösség kapcsolatának sajátos módját is képviseli. A tájházak a kis települések „kincsestárai”, nemcsak bemutató helyei a helyben megőrzött népi építészetnek és a néprajzi tárgyaknak, hanem a település identitásának, a helyben élők lokálpatriotizmusának is fontos megjelenési lehetőségei is. A tájházak a civilségnek ugyancsak jelképei, ugyanis számtalan tájház létrehozását helyi közösségek kezdeményezték és jelenleg is működtetik, támogatják azt. Magyarországon közel négyszáz tájház található, de ha hozzávesszük a határon túli magyar vonatkozású tájházakat, akár a fél ezret is elérheti a számuk.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezeti keretein belül működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága fő feladata a tájházhálózat szakmai támogatása, a tájházakat működtető önkormányzatok és civil szervezetek, magánszemélyek segítése, valamint a pályázati források elérésében való felkészítés és a szakszerű működtetéshez tanácsadás. A műtárgyvédelem, a nyilvántartás és a műemlék épület karbantartása sok terhet ró a fenntartókra, ezért az Igazgatóság tervei szerint szaktanácsadói szolgálat létrehozásával és a jövőben tájházi mentorhálózat működtetésével is támogatja majd a tájházak gondozóit. A Tájházszövetséggel szoros együttműködésben munkálkodó Igazgatóság nemcsak az anyagi források elérésében kíván támogatást nyújtani, hanem olyan szakmailag felkészült szakember gárda kialakításában is, akik a tájházakban tevékenykednek. Ezért képzéseket indít el, információs napokat szervez az ország több pontján, valamint részt vállal a következő nemzedék képzésében is.
A szentendrei Skanzenben megvalósuló rendezvény találkozásra hívja a határon belül és kívül található tájházakat, célja, hogy ez a nap legyen a jövőben a tájházak ünnepnapja. Ezért a Skanzen jubileumához kapcsolódva olyan tájházakat hívunk meg, akik ebben az évben ünneplik 10-20-30-40-50 éves fennállásukat. Meghívottjaink között olyan települési közösségek is szerepelnek, ahonnan a Skanzennek épületei származnak. A programok a tájházakra és vidékükre jellemző tevékenységekből, hagyományokból épülnek fel, melyek a szakmai tartalom mellett érdekesek és hangulatosak, lesznek.
A tájházas napon megelevenedik a boldogi lakodalmas és együtt rophatjuk a táncot a bogyiszlóiakkal. Míg a Dunaszentbenedeki Tájházból érkezők paprikafűzést tanítanak, és az Endrődi Tájház képviselői csizmakészítést mutatnak be, addig a Cigándi Tájház üstjeiben főni fog a finom cigándi szilvalekvár. A Kiskőrösi Szlovák Tájház közössége közös éneklésre csalogatja a vendékeket és az Algyői Tájház sátrában gyógynövény teákat kortyolgathatnak a látogatók. A népmesék varázslatos világába hívják a gyerekeket a szegedi Napsugaras Tájház munkatársai, a Harkai lakóház udvarán található bábszínházba.
A „Tájházak utcája” a szilsárkányi kovácsműhely melletti téren található majd, ahol a rendezvényre érkező minden tájház képviselői elhelyezhetik bemutatkozó kiadványaika, szórólapjaikat és a nap folyamán hasznos információkat nyújtanak tájházaikról.
A rendezvényen meghirdetjük a „Tájházaink almafája” című programot, mely keretében arra kérjük a bemutatkozó tájházakat, hogy a tájegységükre, vidékükre jellemző almafajtákból hozzanak kóstolót és hozzájuk kapcsolódó bemutató anyagokat. Egy-egy almafa szinte minden tájház udvarán megtalálható, szinte hozzátartozik az épülethez, a portához. A változatos magyar almakultúrából nyújt egy kis ízelítőt a program. Lesz majd itt csányi alma, ártéri foki alma, téli piros pogácsa alma, tombác alma, véralma és batul alma is. Természetesen minden almát meg lehet kóstolni és kiválasztani kinek-kinek a legízletesebbet.
Reméljük, hogy aki kilátogat a rendezvényre, kedvet fog kapni ahhoz is, hogy felkeressen egy-egy tájházat szerte az országban, hiszen célunk az is, hogy megismertessük a Skanzen látogatóival a vidéken megőrzött népi építészeti örökséget, a tájházakban újra megélt hagyományokat, a változatos tájegységi néprajzi kultúrát. Egyúttal azt is szeretnénk, hogy a program lehetőséget teremtsen tájházak körül szerveződő közösségek találkozójára, egymás értékeinek megismerésére is.
