A Budapesti Történeti Múzeumban kettős könyvbemutatót tartanak 2019. március 22-én, pénteken 15 órai kezdettel.
A SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR - KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON, 14-16. SZÁZAD
KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS BEMUTATÓJA
A katalógust szerkesztette: Kiss Virág, Spekner Enikő és Végh András régészek
Helyszín: BTM Vármúzeum, Gótikus terem
A programon a részvétel ingyenes.
A kályhacsempék a régészeti ásatások legmegbecsültebb leletei közé tartoznak.Az idővel jól dacoló kerámia töredékek számos fontos lelőhely: királyi paloták, várak,kolostorok, városi lakóházak, vagy vidéki nemesi kúriák, sőt paraszti otthonok feltárásai legértékesebb tárgyainak számítanak.
A kiállítás (2018.április 2-szeptember 2.) ezt a változatos világot mutatta be átfogó jelleggel, a történeti Magyarország területére koncentrálva, de távolabbi párhuzamokat is megidézve. A tárlaton a látogatók megismerkedhettek a magyar királyi udvarkályháival, a kályhák készítésének „titkaival” és történetével, valamint a csempéken megelevenedő ábrázolásokkal, melyeken a bibliai, mitológiai,népmesei és világi személyek, s történeteik jelenítődnek meg.
A katalógus a kiállításcsodálatos anyagát mutatja be, mely a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum gazdag gyűjteménye mellett húsz egyéb magyarországi és tíz külföldi, elsősorban romániai és szlovákiai múzeumok műtárgyait tartalmazta.
PAPP ADRIENN: TÖRÖK FÜRDŐK RÉGÉSZETI EMLÉKEI MAGYARORSZÁGON
Magyarország mindig is híres volt termálvizeiről, a manapság ide érkező utazók többsége kipróbálja az ország valamelyik fürdőjét. Így volt ez az elmúlt évszázadok során is. Már a török hódoltság korában számos útleírásban dicsérték a magyarországi fürdők jótékony hatását. Ennek a korszaknak (1541–1699) a fürdőkultúráját ismerhetjük meg a kötetben. Az ország természetes hőforrásait kihasználva termálfürdők épültek, közöttük találjuk meg azokat az értékes épületeket is, melyeket megépítésük óta, azaz közel 450 éve folyamatosan használunk. Szerte a hódoltság területén gőzfürdők álltak, amelyek mára teljesen elpusztultak és csak régészeti módszerekkel tárhatók fel. A fürdőépületek a 16–17. század műszaki ismereteinek nagyszerű példái. Egyrészt maguknak a kupolás termeknek a kialakítása nagy tudást igényelt, másrészt a víz elvezetése a megfelelő helyekre, valamint a gőzfürdőkben a padlófűtésrendszer kialakítása is mind-mind komoly ismeretekről tanúskodik. Egyes budai fürdőépületek méretükben és szépségükben az isztambuli szultáni és nagyvezíri fürdőkkel vetekednek. Ezek az Oszmán Birodalom fénykorában épültek és annak klasszikus építészeti stílusát képviselik. A budai Rudas fürdő kupoláját tartó oszlopok, a Császár fürdő zegzugos termei például a korszak kiemelkedő alkotásai.
