A Múzeumok Éjszakáján láthatta először a nagyközönség Mithras isten egyik szentélyének új rekonstrukciós jellegű védőépületét és benne a kultuszt bemutató kiállítást az Aquincumi Múzeumban. Az alábbiakban Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum nyugalmazott igazgatójának, kiállítás rendezőjének ismertetője olvasható, amely először a múzeum régészeti honlapján jelent meg.
Az Aquincumi Múzeum Régészeti Parkja 2018-ban új látványossággal gazdagodott. A park délkeleti részében védőépület nyílt Mithras egyik polgárvárosi szentélye, az ún. Symphorus mithraeum felett. A szentély elnevezését a kultuszszobor feliratán megörökített adományozóról kapta. Az új állandó kiállításnak helyet adó épület külseje az egykori épület tömbjét idézi, ezzel jól illeszkedik a közeli Festőház, római lakóépületet bemutató korhű modelljéhez. Az épületbelső kialakítása pedig tükrözi a szentély egykori belső terét, a nagyrészt eredeti, helyszínen előkerült emlékek elhelyezésével.
Az épület és a belső tér kialakításához elsősorban a területen végzett régészeti feltárások adatai nyújtottak támpontot. Az első feltárást 1941-ben Nagy Tibor végezte, aki a Levente Lőtér építését megelőzően végezhetett kutatást a területen. Az ásatások során nyert ismereteket más Mithras kultuszhelyek feltárása nyomán szerzett információkkal egészítettük ki. Így a szentély belső tere nemcsak az egykori Symphorus mithraeumot mutatja be, hanem segítségével a birodalom szerte egységes szerkezetű, azonos koncepció, szellemi háttér alapján felépített Mithras kultuszhelyek belső világának sémája is elénk tárul. A kultuszhely amellett, hogy a hívők gyülekezőhelye volt, áldozati és beavatási szertartások színtereként és az azt követő lakomák helyszíneként is szolgált. Ugyanakkor belső jelképrendszere alkalmas volt az embert körülvevő világegyetem megjelenítésére.
Az eredeti maradványokra épülő régészeti rekonstrukciók létjogosultsága manapság vitatott és számos problémát vet fel. A Symphorus mithraeum épülettömbjének a rekonstrukciós jellegű védőépület formájában történt bemutatása azonban nem okozott sem szakmai, sem etikai problémát. Az első ásatás adatai szerint ugyanis a podiumfalak kivételével szinte valamennyi épületfal kiszedett állapotban, illetve a szint alatti, alapfal formájában maradt ránk. Ez utóbbiakat pedig, ahogy azt a 2017. évi feltárás igazolta, a mithraeum felfedezését követő, vélhetően az 1940-es vagy 1950-es években végzett, első helyreállítás már elfedte vagy megsemmisítette. Így az egykori épületből egyedül a podiumfalak alsó kősorai tekinthetők eredetinek. Ezek pedig most, a jelenlegi helyreállítás során tető alá, védett körülmények közé kerültek.
A fertőrákosi mithraeum után az aquincumi szentély hazánkban a második, látogatható Mithras kultuszhely. Az új bemutató további jelentősége, hogy a kultusztárgyak mellett eredeti helyén bocsátja a látogatók elé az Aquincumi Múzeum kőemlékeinek egyik legszebb darabját, a Mithras kultuszszobrot. Az egykor tucatnyi apró darabra tört szobrot már nem sokkal a feltárást követően helyreállították, s egészen az elmúlt évtizedig a múzeum állandó kiállításainak elmaradhatatlan szereplője volt. Most eredeti környezetében, megújulva tekinthetik meg a látogatók. Végül az új kiállítóhely lehetőséget ad arra, hogy Aquincum vallási életének egy különleges, s egy időszakban nagyon is népszerű, de titokzatos kultuszába bepillanthassunk.
A déli városfal közelében álló mithraeum maradványai az épület két építési periódusáról árulkodnak. Az első szentélyt még a 2. század második felében hagyták fel. Majd később, a 2./3. század fordulóján, a korábbinál kissé nagyobb és díszesebb formában építették újjá. Ennek egyik oka feltehetőleg a városban élő Mithras hívők számának gyarapodása lehetett. E későbbi szentélynek a dísze volt a bikát leölő istent ábrázoló kultuszszobor. A feltárás során a szentélyberendezés egy részét, oltárokat, kultusztárgyakat eredeti helyükön találták. Többségük, a kultuszszobor kivételével, elkerülte a szentély működésének végét jelentő rombolást. Erre a pusztításra a kultuszhelyről származó érmek alapján, a keresztény vallás gyakorlását hivatalosan is engedélyező I. (Nagy) Constantinus császár uralkodásának idejében kerülhetett sor.
A kiállításon a látogatók megismerkedhetnek a Mithras vallás legfontosabb jellemzőivel, a kultusz aquincumi emlékeivel és a Symphorus nevével jegyzett mithraeum történetével. A vitrinekben és az eredeti helyükön bemutatott csaknem 150 tárgy pedig bevezet a Mithras kultuszhelyek titokzatos világába.
Ásatók: Nagy Tibor (1941), Zsidi Paula (1999-2000), Láng Orsolya (2017-2018)
Építész tervező: H. Vladár Ágnes, Harsányi György
Kivitelező: Belvárosi Építő Kft.
Támogató: Budapest Főváros, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Budapesti Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeum
