Program (regisztráció az egyes programpontokra kattintva lehetséges):
14:00 – Korhecz Papp Zsuzsanna festőrestaurátor művész kurátori vezetése a kiállításban
16:00 - Gödölle Mátyás művészettörténész kurátori vezetése a kiállításban
A kiállítás a programoktól függetlenül is nyitva tart, 14:00-18:00 között
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Széchényi és Pulszky-termek
Időpont: 2023.11.20. 14:00-18.00
A kiállításról és a Schöfft családról
A pesti Schöfft képíró-család egykor Magyarországon készült művészeti hagyatékát ma Magyarországon, Horvátországban, Romániában és Szerbiában őrzik. Az 1775–1850 között működő festőműhelyt id. Joseph Schöfft (Doberchau, 1742 körül – Pest, 1808) alapította, aki tudását bizonyára a szászországi családi műhelyben sajátította el. Pestre Bécsen keresztül érkezett, s megbecsüléséről tanúskodik, hogy a belvárosi Képíró utcát műhelyéről nevezték el (Malergasse). A kiállításhoz kapcsolódó kutatásainknak köszönhetően id. Joseph Schöfft tucatnyi művét sikerült újra azonosítanunk.
Fia, József Károly (Pest, 1776 – Pest, 1851) már mint kész festő iratkozott be a bécsi Akademie der bildenden Künste előkészítő osztályába 1802-ben. Hubert Maurer (1738–1818) professzortól tanult rajzolni, festészetre Franz Caucig (1755–1828) oktatta. Az Akadémia legfőbb tekintélyének ekkor Heinrich Friedrich Füger (1751–1818) professzor, a neoklasszicizmus elkötelezettje számított, akinek munkái József Károly művészetére is hatottak. Az Akadémia elvégzésével a festészeti műfajok között legmagasabbnak számító „történelmi festész” (Historienmaler) rangot nyerte el.
József Károly legidősebb fia, Schöfft Ágoston (Pest, 1809 – London, 1888) bécsi tanulmányainak megkezdéséig, 1828-ig a családi műhely munkájában vett részt. Európai tanulmányútja után, rövid pesti tartózkodását követően 1835-ben világjáró útjára indult, nemzetközi karrierjét építve. Utazásai során Indiában dolgozott a pandzsábi szikh uralkodóház és a lahori mahardzsa számára, bejárta Mexikót és az Egyesült Államokat, festményeit kiállította Bécsben, Párizsban és Londonban.
A Schöfft-műhely oltárkép-kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. Képeiken a későbarokk stílus a klasszicizmussal keveredik, míg 1825 után a romantikus akademizmus jelentkezik műveiken. Legtöbb megbízást a pest-budai (terézvárosi, tabáni) templomok mellett az Alföld újonnan épülő plébániáitól kapták (Szabadka, Kecskemét, Cegléd, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Szeged, Baja, Törökbecse stb.), mely terület hagyományosan a fővárosi mesterek piacának számított már a 18. században is. Győrtől Máramarosszigetig, sőt Esztergomtól a déli Suhopoljeig találkozhatunk alkotásaikkal a történelmi Magyarország területén.
József Károly és Ágoston magán- és hivatalos arcképeit is számon tartjuk. A Schöfft család tagjai mellett a Vojnichok, valamint pesti polgárok portréit is bemutatjuk. A közéleti és hivatali arcképek közül Gróf Széchenyi István, Pázmány Péter érsek, I. Ferenc király és József nádor, valamint Miloš Obrenović szerb fejedelem arcképei számunkra a legjelentősebbek. Schöfft József Károly folyóirat-illusztrációi a reformkori sajtó fontos alkotásai.
Kurátorok: Korhecz Papp Zsuzsanna, Gödölle Mátyás
