Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya létesítését régészeti próbafeltárások előzték meg, amelyet a Göcseji Múzeum szakemberei végeznek. Eddig három őskori kultúra nyomaira bukkantak.
A jelen: járműipari tesztpálya
A zalai megyeszékhelyen 2017 tavaszán vette kezdetét a mintegy 250 hektáros Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya létesítése, amely többek között az elektromos és önvezető járművek kutatására és tesztelésére nyújt lehetőséget a jövőben. A tesztpályaprojekt legfontosabb célja az önvezető járművek teljes körű vizsgálatára alkalmas komplex és egyedi környezet kialakítása.
A projekt megvalósításának első fázisában a felhasználók által leginkább igényelt elemeket alakítják ki: elkészül a dinamikai felület, a kezelhetőségi pálya, a fékfelület, az elemeket összekötő országúti szakaszok, az épített városi környezet első része és a működéshez szükséges kiszolgáló épületek. A második fázisban a speciális ovális pálya, az úgynevezett rossz utak, az emelkedők és a városi környezet bővítése, s ezzel párhuzamosan az önvezető technológiai megoldások bővülnek ki az addigi működési tapasztalatok alapján. Annyit már tudni lehet, hogy az első bérlő és tesztelő cég egy német autógyártó nagyvállalat lesz.
A múlt: neolit-, réz- és bronzkori leletek
Mint minden nagyberuházást, a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építését is régészeti próbafeltárások előzték meg. A tesztpálya környéke eddig érintetlen terület volt a régészek térképén, ugyanis korábban katonai lőtérként szolgált, így semmiféle kutatás nem érinthette. A mintegy 250 hektáros területen a Göcseji Múzeum szakemberei végzik a kutatást. A hatalmas külvárosi részt még nyáron 2 méter széles és 50 méter hosszú kutatóárkokkal szondázták meg, s a munka eredményeként eddig három őskori kultúra nyomaira bukkantak.
Fotók: decemberi bontómunka
A legrégebbi objektumok az újkőkor végi lengyeli kultúra jelenlétét igazolták. Több hektáros, 20-30 házból álló település maradványai rajzolódtak ki az épületnyomok jóvoltából, 6500-7000 évvel ezelőtti időkből. A valaha itt élt népesség agyagot bányászott, s az így keletkező gödröket hulladékkal töltötte fel, ami igazi kincsesbánya a régészek számára. Pattintott kőeszközök, csont- és kerámialeletek kerültek elő, s viszonylag épségben maradt agyagedények. Geometrikus mintával festett kerámia darabokat, kőbalta töredéket ugyancsak előadott a föld.
Fotó: edény az ásatási területről
A késő rézkorban és a bronzkorban ugyancsak lakott volt a terület, erről tanúskodnak az előkerült, korszakra jellemző díszítéssel ellátott edénytöredékek, amelyeken csak a restaurálást követően rajzolódtak ki a minták. A leletek száma fokozatosan gyarapszik. Többek között díszes bronzkori kerámiákat, csiszolt köveket, kőbalta-töredékeket, agyagkanalakat, kultikus tárgyak maradványait is rejtett a föld mélye. A szakemberek remélik, hogy a munkálatok végeztével egy szép településkép rajzolódik majd ki a szemük előtt.
A régészeti terepmunka a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán nem állt meg, az a jövőben a nagyberuházással együtt párhuzamosan folytatódik.
Fotó: nyári próbafeltárás
Fotó: edények
Fotó: kőeszközök
