A Petőfi irodalmi Múzeum Online múzeumpedagógia oldalán tavasszal egy új sorozat indult Petőfi-hálózatok címmel, amivel a múzeumpedagógusok Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójára reflektálnak. A sorozat része annak a projektnek, amelyben a költőt fémjelző négy fogalmat, amilyen a híres, magyar, költő, forradalmár igyekeznek minél több szempontból, kritikusan megvizsgálni, hozzájuk kapcsolódan kérdéseket felvetni.
A múzeum szakmai blogján is olvashatunk arról, mi a célja az elindított projektnek:
“Mi, a PIM múzeumpedagógusai elhatároztuk, hogy komolyan, a lehető legkomolyabban vesszük mind a négy költőnkhöz társított fogalmat és jelzőt, és ezzel kísérletet teszünk a lehetetlenre, megpróbáljuk minél teljesebben kifürkészni a „légtornász” titkát, ami egyszerre rejlik külsejében, személyiségében, szerepeiben, végtelenül sokhangú szövegeiben (legyenek levelek, versek, drámák vagy éppen elbeszélő költemények), a korszakban és valamiben, ami annyira megfoghatatlan és mégis szükségszerű, mint a levegő, egy megismerhetetlen és koronként változó titok, ami Petőfit Petőfivé tehette.
A híres magyar költő és forradalmár állítás minden szava mellé tehát egy-egy kérdőjelet teszünk és komolyan vesszük saját kérdésienket, hogy a szoborszerűvé merevedett, evidenciának ható, önmagukat kizárólagosként erőltető válaszok kinyilatkoztatásától a kérdezésen, megkérdőjelezésen, finom felforgatáson (bizony kicsiny forradalom?) át odáig juthassunk, hogy még annak is legyen kedve Petőfiről beszélgetni / vitatkozni, akinek eddig ez eszébe sem jutott és csak furcsa, tiszteletteli bágyadtsággal szemlélte a híres, forradalmár magyar költőt.”
Petőfi-hálózatok
A nyolc alkalmas interdiszciplináris beszélgetéssorozatban a legkülönfélébb tudományterületek képviselőivel például hálózatkutatókal, pszichológusokkal, kisebbségkutatókkal, gazdaságtörténészekkel, nyelvészekkel, irodalomtörténészekkel és tájépítészekkel vizsgálják a Petőfi-jelenséget.
A beszélgetésekből eddig három alkalom valósulhatott meg: a Petőfi After, Wild Flower és a Travel Guide, azaz a kultusz, a lázadás és az utazás felől beszélgettek a szakemberek.
Petőfi After
Mi a dicsőség? – teszi fel a kérdést Petőfi Sándor egyik versében. Bár a vers válasza a hírnév megszerzése ellen olgozik, azt mégis tudjuk, hogy maga a szövegíró igen sokat tett azért, hogy a neve fennmaradjon. Az első beszélgetés is hasonló kérdést vet fel, vizsgálva a költő önreprezentációját, azokat a már életében megtett lépéseket, amivel önmaga kultuszát építette, illetve az utókor különböző ábrázolásain keresztül kiolvasható Petőfi-értelmezéseket.
Hogyan alakult a költő köré szerveződő kultusz? A beszélgetéssorozat első adásában Kalla Zsuzsa, Margócsy István és Szálinger Balázs ered a Petőfi-kultusz kialakulásának nyomába.
Wild Flower
A nonkonform Petőfi
Tüzes forradalmár, formabontó, normákra fittyet hányó művész - megannyi egyértelműnek ható, de mégis kicsit megfoghatatlan állítás, amik igen gyakran kapcsolódhatnak Petőfihez. Ahhoz a Petőfihez, aki 26 évesen meghalt és mégis alapvetően változtatta meg a magyar nyelvű szépirodalmat, írhatnánk A Költő szerepét teremtette meg. De ki volt ez a nyughatatlan ember? Milyen normákat és hogyan szegett meg? Mennyiben és miben volt lázadó? Kit rejt a dagerrotípia nehezen kiismerhető arca?
Ezekről a kérdésekről beszélgetnek Vass Norbert író, kritikus, szerkesztő, az underground, punk kultúra kutatója, ismerője, Bánki György, pszichiáter, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című könyv szerzője, illetve Milbacher Róbert irodalomtörténész, író, akinek Petőfi-kora és persze maga Petőfi is az egyik fő témája és örömmel olvas újra egy-értelműségükbe merevedett, megkérdőjelezhetetlennek vélt szövegeket.
Travel Guide
Milyen lehetett egy olyan korban utazni, amikor még a térkép tudományos kuriózumnak számított az "insta storykat" pedig külön, erre a célra felfogadott metszőkkel lehetett elkészíttetni? Hogyan változott meg az utazás gyakorlata a 19. század elején és hogyan kapcsolódott ebbe az egyre szélesebb rétegek számára elérhető időtöltésbe Petőfi?
Milyen útleírásokból, útirajzokból tájékozódott? Kiknek a nyomában járt? Tervezett-e külföldi utazást és kitaláljuk-e mi lehetett számára a legvonzóbb úticél? Hogyan jelennek meg úti élményei prózájában és költészetében? Milyen hatással van művészetére a nagyvárosi lét tapasztalata?
Ezekről a kérdésekről és még rengeteg másról beszélgettünk Csonka Laura levéltárpedagógussal a Nemzeti Levéltárból, Asztalos Emesével a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusával, és Kardeván Lapis Gergely irodalomtörténésszel, aki a Pázmány Péter Egyetem oktatója.
A beszélgetések első felében mindig a meghívott előadók fejtik ki véleményüket egy-egy témában, ezt követik a kérdések. A múzeumpedagógus kollégák végül mindenkinek öt kérdést tesznek fel, amire izalmas, egyéni és eltérő válaszokat hallhatunk.
Különösen ajánljuk a sorozatot pedagógusok számára, akik Petőfi Sándor, vagy a korszak tanításához szeretnének inspirációt kapni!
