November 15-én nyílt napot tartottak a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei az Bükk-vidékén található szentléleki pálos kolostor feltárásán Az érdeklődők megtekinthették az épület eddig föld alatt rejtőző, 300 éven át láthatatlan épületszárnyát és a feltárás során előkerült leletanyag legérdekesebb darabjait.
A szentléleki pálos kolostor a középkorban fontos szerepet töltött be a Bükk keleti és északi térségében. Már a tatárjáráskor remeték éltek ezen a helyen, csak később alakultak renddé. 1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14–15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.
A legújabb feltárások 2012-ben kezdődtek, az ásatások során előkerült új épületrészek műemléki helyreállítása és bemutatása a jövőben fog megvalósulni.
Forrás: MTI, Wikipédia
Fotó: MTI/Vajda János
