Nők a diósgyőri várban

KIRÁLY-NŐ-TÖRTÉNELEM

Szathmáry-Király Ágnes
2018-02-06 14:12

A 14. század végétől kétszáz éven át hat királyné, a 20. század derekától napjainkig pedig öt női régész kapott jelentős szerepet a diósgyőri vár történetében. A kormányzást azonban most is férfira bízta a fenntartó: január elsejétől Kismartoni Péter látja el a várkapitányi feladatokat.

 

Királynék vára

Megkerülhetetlenek a nők, ha a diósgyőri várat emlegetjük. Úri palota jellegéből adódóan sokan eleve a várak királynéjaként aposztrofálják. Ennek az elnevezésnek a fordított szórendje, a királynék vára, még helytállóbb; történelmi tények is igazolják. A birtok első női „tulajdonosa”, a lengyel Piast Erzsébet királyi hercegnő volt, akitől fia, Nagy Lajos cserével szerezte meg 1340-ben. Tőle lánya, Mária örökölte. Majd a királynő halála után férje, Luxemburgi Zsigmond az újdonsült feleségének, Borbálának adományozta Diósgyőr várát, ami ettől kezdve a mindenkori királynék jegyajándéka lett. Albert király 1439-ben Erzsébetnek, Mátyás király 1476-ban Beatrixnak, II. Ulászló király 1502-ben Anna királynénak, II. Lajos király pedig 1522-ben feleségének, Máriának adta a birtokot.  A vár státusza 1540-ben változott meg.  A Balassa család hűségjutalma lett I. Ferdinánd jóvoltából. Ettől kezdve nemesi családok követték egymást a tulajdonosok sorában, és a hely sorsa fokozatosan egyre rosszabbra fordult. Húsz emberöltőn keresztül, közel négyszáz éven át csupán romok idézték a magyar történelem Nagy Lajos és Mátyás korabeli dicsőséges korszakát.

 

A nő mint sorsszerűség

A huszadik század derekán azonban újra feltűntek a nők a diósgyőri vár környékén. Sorra öten. Ahogy egykor a királynék is követték egymást. Az 1960-as évek derekától máig ugyanis csak hölgyek vezettek régészeti ásatást a várban.  Közülük leghosszabb ideig Czeglédy Ilona kutatott itt, aki Lócsy Erzsébet munkáját folytatta. 1963 és 1973 között szinte a földből emelte ki Diósgyőr romos várát. Ez idő alatt a belső- és külső vár, valamint a huszárvár kutatása során csaknem félmillió régészeti lelet került elő a mintegy harmincezer köbméter föld megmozgatásával. Ez volt a hazai legnagyobb várásatások egyike, amin már gyermekként ott „sertepertélt”, kíváncsiskodott Lovász Emese, majd az 1990-es évektől a Herman Ottó Múzeum régészeként hivatalosan is folytatta a Czeglédy Ilona, majd a Gábor Judit által megkezdett munkát.  Rá várt a középkori palotának és a környékének a felkutatása. Sőt, Nagy Lajos király udvarának, udvartartásának életre keltése is. Nem csak régésze és tudományos szakértője, de krónikása is lett azóta a palotának. Hagyományőrző csoportjával, a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrenddel eleveníti meg a 14. századot az ódon falak között. Ők azok, akik történetileg hiteles tartalommal töltik meg a ma már turisztikai attrakciónak számító várat. Általuk legendák születnek újjá, vagy éppen lovagi tornák vesznek derűs fordulatot. Az interaktív tárlatvezetések olyan népszerűek, hogy a látogatók egymásnak adják a kilincset. Ennek a korhű környezetben megjelelő élő történelemnek és a 2014-re befejezett részleges felújításnak (http://archiv.magyarmuzeumok.hu/latogato/2001_kiralynek_ujjaepitett_vara) köszönhető, hogy a Diósgyőri várban 2015-ben az éves látogatószám meghaladta a 117 ezret, 2016-ban pedig már a 127 ezret is. A közönség újabb nagy ostromára pedig két év múlva lehet számítani.  Várhatóan 2020 elejére helyreállítják a vár délnyugati csonka tornyát és a nyugati palotaszárnyát, valamint újjáépítik a hidakat és a vízzel töltik meg a várárkot. A rekonstrukció második és harmadik üteme már a jogerős építési engedélyt is megkapta a tervtanács hozzájárulásával, ez év közepén pedig a munka is megkezdődhet. A tervek szerint csak a történelmileg és építészetileg hitelesen igazolható rekonstrukciót végzik el. Új falakat nem építenek, csak a régieket állítják vissza eredeti állapotukba, úgy, hogy világosan elkülöníthetőek lesznek majd az eredeti és a rekonstruált részek. Most éppen ezeket a munkákat készíti elő terepen a Herman Ottó Múzeum régészcsapata. A várárokra és a Huszárvárra koncentráló munkájukat 2015-től a fiatal kora ellenére hatalmas tapasztalattal és nagy szakértelemmel rendelkező Miskolczi Melinda vezeti.

 

 

 

Kincsek

A régészek akkor keresik a kincseket, amikor a vár a látogatók előtt is nyitva áll. „Az elkerített lelőhely kerítésének túloldaláról néha kábelfektető munkásoknak hisznek minket a látogatók, ahogy ásunk, földet bontunk, készítjük elő a szelvényeket, a kutatóárkokat.” – Miskolci Melinda találóan látványrégészetnek nevezi ezért a várban folyó jelenlegi munkájukat – „Amikor világossá válik, hogy miért vagyunk valójában jelen, akkor többekben megfogalmazódik a vágy, hogy olyan testközelbe kerüljelek a múlthoz a tárgyakon keresztül, mint mi. Lehetőséget adunk, hogy kézbe vegyék az agyagos, vagy még restaurálásra váró tárgyakat, például a várárokból előkerült ón kannát, emberalakos kerámiakorsót, pecsétnyomót, hajtűt, vagy éppen azokat az ólomlövedékeket, amelyek Diósgyőr egyetlen, 1673-as ostromához kötődnek. De különösen izgatja a fantáziáját a látogatóknak az a 70 darabos érmeegyüttes, amelyek alapján azt feltételezzük, hogy a huszárvárban feltárt fémfeldolgozó műhelyben mellékesen pénzt is hamisítottak. Ugyanis ezen a 30 négyzetméteres területen sok olvadékot, öntésből visszamaradt salakanyagot, réz- és vashuzalt találtunk, valamint pénznek látszó tárgyakat, amelyeken nincsen minta, éremkép. Sőt a minősége sem olyan, mint a korabeli ezüstpénzeknek: inkább zöldesre patinásodtak, az ezüst pedig többnyire feketére szokott.” De kerültek elő igazi szenzációk. Igazán különleges vezérlelet a vár egyik valamikori kulcsa és egy aranyozott ezüstgyűrű. Egykori gazdájáról azt feltételezik, hogy a király környezetében kereshető jómódú úr lehetett. Az egyenlő szárú kereszttel díszített míves ékszeren latin nyelvű, csupa kisbetűs – minuszkulás – felirat olvasható. Ezeket a jelentősebb tárgyakat a régészek külön helyezték azoktól az 50 literes zsákokba gyűjtött leletektől, amelyekből tucatszám töltöttek meg tavaly a várárok kutatása során: kerámiával 23-at, állatcsonttal 16-ot, kályhacsempével 7-et és fémtárggyal 6-ot. Ezekbe a zsákokba is kerültek olyan tárgyak, amelyek a vár történetileg hiteles újjáépítését segítik. Ilyen a Mátyás korabeli hódfarkú – többségében zöld színű – mázas tetőcserép. A tetőfedő anyagra a várárok több pontján is ráleltek, de legnagyobb mennyiségben a nyugati oldalon feltárt szelvényben. Itt 7 méter hosszan és 30-40 centiméter vastagságban találtak rá a mázas cserepekre. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a tornyokat és a palotaszárnyat a rekonstrukciós terveken látható színes magastető fedte a 15. században is.   Ezen túl pedig ott vannak a falak, épületrészek és híddarabok, amelyeket mozdítani ugyan nem lehet, de dokumentálni igen. Amit a miskolci múzeum meg is tesz hagyományos módon, valamint geoinformatikai és fotogrammetriai módszerekkel. Egyrészről ezek, az eddig föld alatt megbúvó építmények adnak támpontot a rekonstrukciós munkáknak.

 

"építészeti génbank"

A vár megmaradt falait „építészeti génbank”-ként emlegeti a sajtóban a várrekonstrukciót felügyelő Rostás László. A miskolci főépítész úgy fogalmazott, hogy „a tornyok minden egyes kövén rajta maradtak egy-egy kor lenyomatai.“ Ez érthető a külső várra is, ahol a kontrafal, a vizesárok és hidak, valamint a huszárvár egyes épületeit építik majd vissza. A várárokból előkerülő pillérek mutatják majd meg a palotába vezető négy híd helyét. Ezek közül teljes bizonyossággal a nyugatiról tudnak. A régészek itt újra megtalálták a hatvanas években feltárt híd elemeit. „A felsővárba vezető nyugati hidat háromszor helyezhették át – mutatja az ásatáson készült fotókat és 3D-s modelleket Miskolczi Melinda –, azaz 80-100 évente fokozatosan egyre délebbre költöztették. Persze csak amennyire a kaputoronypárok teret engedtek a híd mozgatásának. A korábban letett cölöpöket, oszlopokat nem szedték ki. Elvágták, elfűrészelték a vízszínt alatt, az új elemeket pedig mellé, vagy a régiek közé tették le. De a legizgalmasabb helyszíne a várnak mégis csak a keleti oldal. Ez a legrégebbi része az épületnek. Falai már Nagy Lajos építkezései előtt is álltak, és az ide nyíló híd kőpillérét már a középkorban befalazták. A ’60-as években végzett ásatás alkalmával mégis egy további pillérre lelt itt Czeglédy Ilona, amit mi most újra kibontottuk; sőt találtunk még egyet, amit korábbi kutatások még nem ismertek. A vár északi, déli és keleti oldalán feltételezett hidak vélhető nyomvonalán idén kutatunk majd. A leletek minden egyes darabjáért képesek vagyunk megküzdeni a széllel és a talajvízzel, rosszabb esetben pedig a téli faggyal is.” – nevet a fiatal régésznő a körülményekre utalva.  A Herman Ottó Múzeum régészei a vizesárok kontrafalát is kutatják, amin egy új, korábban ismeretlen kivezető csatornát is találtak. A korábbi adatok és az újonnan felfedezett elemek alapján feltételezik, hogy a középkor és újkor folyamán a várárkot többször is átépíthették.

 

 

 

Várkapitánnyal az élen

Mielőtt a feminizmus rányomná a bélyegét a várra e cikk alapján, érdemes figyelmet szentelni az új várkapitánynak. Az idén januárban kinevezett Kismartoni Pétert találta legalkalmasabbnak a várat fenntartó Miskolc Holding Zrt. arra a feladatkörre, amit egy korabeli nyelvezetben megfogalmazott álláshirdetésben tett közzé még tavaly nyáron: “Kidoboltatván közhírré tétetik, hogy a diósgyőri uradalom ékkövének élére várkapitány kerestetik! S bár fegyveres ellen nem fenyeget, Diósgyőr várának védelmezése, környező birtokinak óvása, véd művinek tovább-építtetése, vásárinak ’s vigalminak rendezése, hű vitézinek ’s lovagjainak, becses hölgyeinek ’s asszonyainak vezetése erős, határozott, céltudatos kezet kíván.” Így 2018 januárjától ő felel a várért az alábbi kritériumok szerint: nem távol kell tartania a betolakodókat, inkább fogadni minden népet, aki udvartartása mindennapjai vagy a lovagi tornák felől érdeklődik; mégpedig úgy, hogy nőjön a bevétel. Persze fél szemmel lesse a versenytársakat, és mindenben igyekezzen egy lépéssel előttük járni; miközben a várban az általunk látott eddigi legnagyobb építkezés zajlik majd. A történelem szakon végezett, több idegen nyelvet beszélő várkapitány a multinacionális környezetben eltöltött több mint 27 év alatt kellően felvértezte magát kommunikációs, rendezvényszervezési, marketingkommunikációs és menedzseri tapasztalatokkal. Áll a feladat elébe. Az élő történelmet kiválóan alkalmazó szakembergárdával pedig vélhetően hamar megtalálja majd a hangot. Maga is 15 éve foglalkozik haditornával. Alba Societas nevű csapata rendszeres résztvevője több, neves nemzetközi történelmi rendezvénynek, hogy ott a leghitelesebben tárják a közönség elé a 14. századi életet.

 

Úgy tűnik, a jövőben minden adott Diósgyőrben, hogy vára ugyanolyan élő legyen, mint hosszú évszázadokon át – ahogyan a régi krónikák jegyzik.

 

 

Legnépszerűbb cikkek

arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30
műhely, régészet
2017-11-22 08:18