A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum értékes adománnyal gyarapodott az elmúlt időszakban, egy 1942-ben készült női díszmagyarral, amelyet egykori tulajdonosa, Madary (Vogel) Gabriella unokája, Török Erzsébet ajándékozott intézményünknek. A tárgyegyüttes nemcsak azért fontos, mert a nemzeti jelképpé vált díszmagyar több évszázados fejlődésének utolsó fázisát reprezentálja, hanem mert készítésének és viselőjének története is jól adatolható.
Madary (Vogel) Gabriella díszmagyar öltözete, 1942
Fekete bársony, selyem és csipke, aranyozott paszománnyal és szőrme szegéllyel
Zenta, ez a Trianonban Magyarországtól elszakított bácskai kisváros 1941. április 12‒13-án szabadult fel a délszláv elnyomás alól és került vissza az anyaországhoz. A női díszmagyar az 1942. április 12-én Zentán megtartott első felszabadulási évforduló ünnepi közgyűlésére készült, ahol dr. Király Károlyné Madary (Vogel) Gabriella viselte.
A Madary család története több szálon kötődik Zentához. Madary (Vogel) János, az adományozó dédapja telekkönyvvezető volt Margitán, majd 1900. június 5-től rendőrfőkapitány lett Zentán. Anyja, Rajla Aranka egy elmagyarosodott macedón-olasz származású zentai lakos, kinek édesapja Rajla Márton ’48-as honvéd és jegyző volt.
Madary (Vogel) Gabriella már Zentán kötött házasságot dr. Király (Kral) Károly jogásszal, aki a város közjegyzője lett. Dr. Király a Délvidéken 1922-ben polgári és magyar érdekvédelmi célkitűzéssel alapított, majd 1929-ben Sándor király diktatúrája által betiltott Magyar Párt egyik vezetőjeként tevékenykedett. A város etnikai arányát jól mutatja, hogy 1927-ben Zenta képviselőtestületének nyolcvan tagjából 55 még magyar párti volt.
A család a partizánok és a szovjetek elől 1944-ben az utolsó pillanatban menekült el és Győr környékén telepedtek le rokonaiknál. A díszmagyart családi ereklyeként őrizték múzeumba kerüléséig, ahol az állandó történeti kiállításban látható.
