Nem csak építészeknek szól a Műcsarnokban látható Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című különleges kiállítás. Izgalmas betekintést nyújt azoknak a magyar építészeknek a munkáiba, akik a 19. századtól egészen napjainkig a varázslatos Kelet bűvöletében éltek és alkottak. A tárlat a sokrétű építészeti munkák, tervrajzok, makettek, videók, installációk és képzőművészeti alkotások mellett – a hazai és nemzetközi kutatásoknak köszönhetően – számos olyan tervet, fényképet és dokumentumot is bemutat, amelyek a közelmúltban kerültek elő. A kiállítás 2024. február 11-ig tekinthető meg.
Az időszaki kiállítás a Kelet felé forduló magyar építészek közül mutat be olyan életutakat, „keletelt sorsokat”, amelyek a keleti világhoz kapcsolódnak tervek és megvalósult épületek, alkotások által. A 19. században még keveseknek volt lehetősége ázsiai országokba utazni, ezért az érdeklődés elsősorban a műgyűjtésben nyilvánult meg. Később, a két világháború közötti időszakban és korunkban már építési lehetőséget is kaptak a magyar építőművészek, akik közül néhányan gazdag építészeti örökséget hoztak létre Ázsiában.
Az ősi kapu hagyománya
Ázsiát megjárt építészeink a keleti és magyar építészet közötti hasonlóságok közül a kaput emelték ki. A kapu nemcsak védelmi szerepet töltött be az ősi hagyományok szerint, hanem az átszellemülésben, az energetikai térrendezésben is fontos szerepet játszott. Ez a kapu-motívum jelenik meg a kiállítás látványelemeiben. Három kapun át léphetünk be a három ázsiai régió varázslatos világába: a Perzsa-öböl országait bemutató első terembe a perszepoliszi Népek Kapuján, a Dél-Ázsia tájait megjelenítő második terembe a dzsaipuri Ajmeri-kapun, a harmadik, kelet-ázsiai világba pedigegy Hold-kapun át.
Találkozás a perzsa kultúrával
Már az első terembe lépve gazdag anyag tárul elénk. A kiállítás címében szereplő „keletelés” az építészetben az ókori és középkori templomok szentélyeinek keleti oldalon való elhelyezését jelenti.
Az 1930-as években Kelet felé forduló építészek közül ifj. Francsek Imre és Károly Jenő Iránban építettek jelentős karriert. Mindketten építőmérnökként dolgoztak a transziráni vasútvonal különféle szakaszain. A bemutatott fotók, műtárgyak és dokumentumok között a két mérnök gyűjteményéből festett textil függöny és falitál iráni jelenettel, gyöngyházberakásos festett fadoboz és intarziás asztalka Iránból, a teheráni évekből származó fotóalbumok, és Károly Jenő útlevele 1937-38-ból láthatók.
Az efemer építészet egyik példája Csernus Lőrinc díjazott dubaji magyar pavilonja, melynek különleges építési körülményeivel és ökologikus építési technológiájával ismerkedhetünk meg fényképek, egy makett és a 2021-ben megrendezett dubai Expóra készült videó-vízbemutató segítségével.
Az egyik legsikeresebb kortárs építész, a békéscsabai Viczán Szilvia 14 évet élt és alkotott Abu-Dzabiban.2005-től egy brit cégnél dolgozott, majd emirátusi üzlettársával megalapította a SUSCA Sustainable Creative Architecture vállalatot. Több mint 250 megbízást kapott az építészet, várostervezés, tájtervezés, ingatlanfejlesztés területén. Megvalósult munkái között bevásárlóközpontok, szállodák, irodaházak, kórházak, felhőkarcolók és kereskedelmi épületek is szerepelnek.
India motívumkincséből táplálkozó magyar formanyelv
A 19-20. század fordulóján a nemzeti stílust kereső építészek egy része a keleti művészetben találta meg azokat a díszítőelemeket, amelyeket a magyar formanyelv kialakításához alkalmasnak tartott. A hazai szecessziós mozgalom egyik jelentős alakja Lechner Ödön korai alkotásainál indiai motívumkincsből táplálkozott, később Lajta Béla és Medgyaszay István is tanulmányozta Ázsia és benne India építészetét.
A kortárs építészetben, egyes organikus építészek alkotásaiban is érzékelhető az ázsiai hatás. Csete György halásztelki Árpádházi Szent Erzsébet-temploma és az orfűi Forrásháza is indiai építészeti motívumokból merített, melyet a templomhoz készült vázlat és a Forrásház fa makettje is jól szemléltet.
Sánta Gábor egyetemi évei óta megszállottan kutatta a kambodzsai Angkor ősi helyeit, aminek hatása jól érzékelhető műveiben: példa erre a balatonszentgyörgyi Gulya Csárda és a néhány építészeti ihletésű festménye is.
Kertész Károly Róbert világkörüli útja során eljutott Kínába, Japánba és Indiába is, melyeket számos felvételen örökített meg. Srí Lanka-i utazásán készített felmérési rajzait és jegyzeteit is tartalmazó Ceylon építészete című Greguss-díjas tanulmánya volt életművében a legjelentősebb.
Kínai és japán építészeti kapcsolatok
A harmadik kapun átkelve, a kelet-ázsiai teremben nagyon gazdag tárlat fogadja a látogatót. A Kínában nagyívű pályát befutott Hudec László és Gonda Károly számos városképi jelentőségű középületet, lakóházat és templomot tervezett Sanghajban. Mindketten a sanghaji art deco legjelentősebb építészei közé tartoznak. Hudec László 1935-ben átadott Park Hotel épülete évtizedekig a legmagasabb ázsiai felhőkarcoló volt és Sanghaj szimbólumává is vált.Hudec Sanghajban készült portréja, a Bank of Communications épületének makettje és az életéről szóló kisfilm is a kiállítás anyagát képezi.
Az efemer építészet másik példája Lévai Tamás nagysikerű sanghaji pavilonja, melynek mozgó installációjáról készült animációja és makettje a térérzékelés különleges módját kínálja.
Ráskai Ferenc által tervezett, 1993-ban a dalai láma által felszentelt buddhista szakrális épület, a zalaszántói Béke Sztúpa hazánk egyik legegyedibb építészeti alkotása.
Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője számára a magyarság és a Kárpát-medence a keleti és a nyugati világ határmezsgyéjét jelentette, amely ezáltal a történelem során mindvégig magában hordozta a kettősséget. Ez figyelhető meg az 1978-ban, a tokiói kiállításra tervezett, A Hamis Történelmi Ráismerés Háza című kiállítási pavilonjában is, mely a bemutatott makett segítségével bárki számára könnyen érthetővé válik.
Apa és fia, Bognár Botond és Balázs építészek a kulturális híd szerepét töltik be. Az 1970-es évek óta Japánban, majd az Egyesült Államokban élő Bognár Botond számos, a japán építészethez és kultúrához kötődő kötete jelent meg, elsőként a Mai japán építészet című hiánypótló könyve. Bognár Balázs, a híres Kengo Kuma építésziroda sikeres vezetőtervezője által készített, az amerikai Oregon államban megépült Portland Japánkert Kulturális Falu a tradicionális japán kertek felépítését követi és a japán környezetkultúra megismerését szolgálja.
Pálffy György hosszú időt töltött Japánban, ahol 1982-ben irodát alapított, mely később több fiókirodával bővült: Tokió (1982-2009), Sydney (1988-1994), Nadi, Fidzsi (1988-1992) és Budapest (1999-2012). E harminc év alatt több mint 2000 megbízásra készített terveket. Japánban az egyik legtermékenyebb építészként tartják számon, iskolák és számos kórház fűződik a nevéhez. Munkáját 42 különböző díjjal ismerték el. Jelenleg Budapesten él és alkot.
Ázsiai építészek Magyarországon
A magyar építészek mellett, egy-egy régió hazánkban jelentős külföldi építésze is helyet kapott a tárlatban. A fiatal iráni Arian Choroomi 2012-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte építészeti tanulmányait. 2022-ig Zoboki Gábor műtermében dolgozott, majd 2023-tól Amszterdamban, az UN Studióban folytatja tervezői munkáját. A bombayi születésű Perin Mistri 1936-ban, szülővárosában szerzett oklevelet, elsőként az indiai építésznők között. Közel ötven évig dolgozott építészként családi vállalkozásukban, mielőtt 1989-ben elhunyt. A Medgyaszay Családi Emlékhely őrzi a 20. századi indiai építészet egyik legegyénibb alakjának hagyatékát.
Sou Fujimoto a kortárs japán építésznemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Légies, természet-ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte.Pályája fontos állomásának tartja a budapesti Városligetben 2021-ben megépült,számos hazai és nemzetközi díjjal elismert Magyar Zene Házat, mely „a természetben zenélek” gondolat köré épült.
Találkozás, hazatérés, átkelés
A szimbolikus kapukon átkelve három keleti világ kultúrájába nyerhetünk bepillantást. Az építészet iránt érdeklődő fiatalok pályaválasztásukhoz inspirációt szerezhetnek a tárlaton bemutatott magyar építőművészek sokszínű alkotásaiból. Mivel a feliratok, magyarázó szövegek angol nyelven is olvashatók, így a turisták számára is érdekes, értékes kulturális találkozást kínál a kiállítás.
A kiállítás kurátora: Baldavári Eszter művészettörténész-muzeológus
Szervező intézmények: Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
A tárlat 2024. február 11-ig tekinthető meg.
A szerző a Múzeumpedagógiai szaktanácsadó Szakirányú továbbképzés (ELTE PPK) hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
A felhasznált fotók a szerző saját felvételei.
Borítókép:
A kiállítás bejárata, a kapu, melyen át a varázslatos Kelet világába léphetünk be.
