A Múzeumpedagógiai Életműdíjat Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM – MOKK) kétévente hirdeti meg 2013 óta. A kitüntetést olyan, több évtizede a pályán lévő múzeumpedagógiai szakemberek kaphatnak meg, akik a saját múzeumi kereteiken túlmutató, kimagasló szakmai eredményt értek el. Gyakorlati tevékenységük mellett kutatásokat végeznek, publikálnak, előadásokat tartanak, oktatnak, segítik a hazai múzeumpedagógiai szakma módszertani megújítását, és hatásuk jelentős a hazai múzeumi életre.
Az első Múzeumpedagógiai Életműdíjat Dr. Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa vehette át. 2015-ben Lovas Márta kapta a Múzeumpedagógiai Életműdíjat. 2017-ben Káldy Mária, 2019-ben Kustánné Hegyi Füstös Ilona, 2021-ben Lengyelné Kurucz Katalin vehette át az elismerést.
A 2023-as év életműdíjasa: Koltay Erika.
Koltay Erika múzeumpedagógus, néprajzkutató-muzeológus, dokumentumfilmkészítő és biológus egyszemélyben. Múzeumi pályáját 1987-ben kezdte a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, majd 1992-ben a Néprajzi Múzeumban folytatta, ahol azóta is dolgozik.
Az elismerés felterjesztője így jellemezte tevékenységét: „Koltay Erika szakmai munkájában elkötelezett, múzeumpedagógusként mindig alapvető követelményként támasztja maga elé foglalkozásai kidolgozása és megtartása közben a tudásközvetítést, legmagasabb szinten figyelembe véve és alkalmazkodva az életkori sajátságokhoz és elvárásokhoz.
Minden helyzetben felkészülését bátran alávető és próbára tévő, emellett nyitott, érdeklődő, és önazonos személye egyszerre tanítást átadó, de befogadó is. Múzeumpedagógusként tud kérdező és válaszoló szerepben is lenni. Munkatársaival maximálisan együttműködő és segítőkész. Széles néprajzi, antropológiai és botanikai ismereteire támaszkodva segíti a múzeum működését, valamint csapatmunkában a kollégái tudását folyamatosan bővíteni igyekszik.”
És valóban, gazdag életútja legfontosabb tevékenységeit végignézve visszacsengenek a felterjesztő ajánló szavai. Szakmai elkötelezettségének legszebb bizonyítéka, hogy 36 éve a pályán van és ebből 31 éve egy intézményben dolgozik.
Nyitottságára, az újdonságok iránti befogadó személyiségére jellemző, hogy a mai kor kihívásaira válaszként digitális oktatási segédanyagokat készít, továbbá nevéhez köthető a Néprajzi Múzeum archív filmjeinek bevonása a múzeumi oktatásba, tematikus archívfilm klipek készítésének alkalmazásával.
Mindezek mellett a néprajzos „énjének” kibontakoztatását is fontosnak tartja, amelyről tudományos publikációi is tanúskodnak. Mind néprajzi, mind múzeumpedagógiai témákban gazdag oktatói tapasztalattal rendelkezik: oktatott többek között az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén, a Természetgyógyász Szövetség továbbképző tanfolyamain, a Néprajzi Múzeum pedagógus továbbképző tanfolyamain, valamint akkreditált pedagógus és tanár továbbképzéseken.
Oroszlánrészt vállalt a Néprajzi Múzeum felnőtt tanulás stratégiájának szakmai előkészítésében, amelyért az intézmény Erasmus + Nívódíjat kapott.
Múzeumpedagógusi sokszínűségét mutatja, hogy részt vett az új Néprajzi Múzeum MÉTA terének alapkoncepciójának kidolgozásában, a Hajléktalanok a múzeumban című programsorozat kidolgozásában és A mi magyarok című kiállítás múzeumpedagógiai koncepciójának megalkotásában. Koltay Erika egyik kiemelkedő hatású munkája az új Néprajzi Múzeum tetőkertjének múzeumi hasznosítási terve volt.
Sokoldalúságát jelzi, hogy természetfilmesként is meghatározó életművel rendelkezik: a több mint 10 éven át készített filmsorozata, a Magyarország védett növényei (1997-2009), továbbá a „Zöldsorsok”, a Tétényi-fennsík (2003) és a Zengő (2007) című filmjei a botanikai ismeretek mellett kultúrtörténeti és néprajzi kontextust adtak nézőiknek.
Koltay Erika ezen kívül szervezett már Beporzók Napját, Múzeumok Őszi Fesztiválja eseményt, Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, és Koreában a Néprajzi Múzeum kiállításához kapcsolódó múzeumi programok rendezése is a nevéhez kötődik.
Koltai Erika több évtizedes, gazdag pályájának méltó elismerése a Múzeumpedagógiai Életműdíj.
