Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulójára három projektorba csomagolta kiállítását a békéscsabai múzeum, majd ellátta az Egy géniusz története – Munkácsy Mihály életútja címmel. A vetített tárlat hamarosan vándorútra indul a világ legnagyobb Munkácsy-közgyűjteményéből.
A kiállítás a világhírű festőművész születése 175. évfordulójára készült el a Széchenyi 2020 program keretében a világ legnagyobb Munkácsy-közgyűjteményében, Békéscsabán, azzal a szándékkal, hogy lebilincselő vizuális élményben részesítse a nézőket, a fiatalokat és az egykori zseni rajongóit. Az összeállítást, amit zene, narráció és szöveges időszalag is kísér, három nagyteljesítményű projektorral vetítik ki több felületre.
Az Egy géniusz története – Munkácsy Mihály életútja című digitális válogatás nem csak egy virtuális monográfia, hisz az életrajzi tudnivalók mellett más jellegű ismereteket is közvetít. Nem csak a művész fordulatokban gazdag életútjával foglalkozik, hanem az adott kor felfedezéseire, fontosabb eseményeire is ráirányítja a figyelmet. Szerzői ez által jelölik ki a festő helyét a világtörténelemben.
Teszik ezt azzal is, hogy Munkácsy Mihályról szinte mindent elmondanak, mindazt összefoglalják, amit például egy-egy művészeti album. Velük együtt indulunk el a művész szülővárosából, áthaladtunk Aradon, Gyulán és Békéscsabán, majd a főváros érintésével eljutunk Nyugat-Európába, a nagy kiállításokra, a festőt ünneplő körökbe, megnézzük, hol szállt meg utoljára Békéscsabán, és végül a temetőbe is kikísérjük. Az emlékezésbe régi némafilmek kockái is bepörögnek. A koncepció és a történet Gyarmati Gabriella muzeológus érdeme, a látványos kivitelezés Varga Ottóé, a Budapesti Gazdasági Egyetem kreatív munkatársáé.
Az Egy géniusz történetébe tehát sok minden belefért. A képsorok ritmikája egészen friss, már-már követhetetlen, hisz az egymástól eltérő adatok egy időben, de különböző síkokon követik egymást. Mindeközben a narrátorra is érdemes odafigyelni, elolvasni a felvételekhez társított szövegeket, megtalálni a természettudományok területéről beemelt infók helyét. Senki ne lepődjön meg, ha azt tapasztalja, hogy az összetett feladat ötven percnél, vagyis az alkotás hosszúságánál többet vesz igénybe.
A „dobozokba” zárt kiállítás megismertetésén sokat könnyít, hogy vetítése nem helyhez kötött. A Munkácsy Mihály Múzeum ezt a jellemzőjét a közeljövőben ki is használja, s más helyszíneken is be fogja mutatni: könyvtárakban, művelődési központokban, fesztiválokon, előadótermekben, iskolákban, mindenütt, ahol erre igény mutatkozik.
