Vajon milyen szerepet játszhatnak a múzeumok a társadalmi integrációban? Hogyan válhat a múlt tárgyi emlékanyaga a jelen társadalmi folyamatait befolyásoló és alakító tényezők részesévé? Ezekre a kérdésekre is választ adhat a „Multaka: múzeum mint találkozási pont” projekt, mely 2015-ben indult Berlinben, és mára nemzetközileg is ismertté és elismertté vált.
A Multaka egy arab kifejezés, amelynek jelentése: metszőpont, találkozási pont. A projekt keretében szíriai és iraki – sok esetben már hazájukban művészetekkel és régészettel foglalkozó - menekülteket és bevándorlókat képeznek ki tárlatvezetőkké azzal a céllal, hogy a szintén Szíriából és Irakból érkező menekültek anyanyelvükön folyó, ingyenes tárlatvezetéseken vehessenek részt. A programot főként fiatalok és családok számára állítják össze, de idősebbeket is megszólítanak, céljuk pedig átadni és a résztvevőkkel közösen feldolgozni a kulturális örökség mára is kiható komplexumát.
A projektben résztvevő múzeumok – a Pergamon Múzeumhoz tartozó Iszlám Művészeti Múzeum és Előázsiai Múzeum, a Bode Múzeum Szoborgyűjteménye és Bizánci Művészeti Múzeuma, és a Német Történeti Múzeum – együttesen az antik Közel-Kelet történelmétől a mai német történelemig terjedő időszak táranyagát tartalmazzák.
Fotó: Tárlatvezetés a „Multaka: múzeum mint találkozási pont” elnevezésű projekt keretén belül a Német Történelmi Múzeumban © Staatliche Museen Berlin, Museum für Islamische Kunst, Wolfgang Siesing
A Multaka a különböző kulturális és történelmi tapasztalatok egymással való megosztására és feldolgozására ösztönzi a résztvevőket. A tárlatvezetések során egy-egy tárgyi emléken keresztül személyes élményeiket is megoszthatják a résztvevők egymással, így a kulturális múlt anyaga a jelen leképezésében és feldolgozásában is segíthet. Az interaktív vezetések során kollektív, összekötő identitáselemeket is igyekszenek megfogalmazni egy olyan narratívát feltárva, melynek mindenki részese lehet.
A súlypontok a múzeumok anyagától függően változnak. Az Iszlám Művészeti Múzeum és az Előázsiai Múzeum szíriai és iraki tárgyi anyagának kultúrtörténeti fontossága vitathatatlan. A Közel-Keletről érkezők számára meghatározó élmény, hogy a Berlin szívében levő múzeum és látogatói hazájuk kulturális kincseit nemcsak értékelik, de csodálják és tisztelik is. Ez legtöbbükben büszkeséget ébreszt saját történelmi és kulturális múltjuk iránt, és hozzájárul önbecsülésük megerősítéséhez is. A program szerint az integráció részét képezi ez is – elismerni és tisztelni egymás kultúrájának kincseit.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az említett térségek számos kulturális kincse és műemléke az utóbbi években megsemmisült a háborúk során, így a Berlinben őrzött műemlékek különös módon felértékelődnek, hiszen ezek bár messze kerültek eredeti helyükről, így mégis túlélték a műemlékrombolást. A Szoborgyűjteményben és a Bizánci Művészeti Múzeumban zajló tárlatvezetések alkalmával az iszlám, a kereszténység és a zsidóság közös vallási és kulturális gyökereinek feltárására helyezik a hangsúlyt. Ebben az esetben a múzeum a közös múlt emlékének tereként funkcionál. A Német Történeti Múzeum a krízisekkel és megújulásokkal teli német történelem megismerésére ad lehetőséget. Az itteni tárlatvezetéseken több olyan történelmi időszakot emelnek ki, melyben megragadhatóak Németország, Szíria és Irak történelmének kapcsolódási pontjai, de különösképpen a második világháború utáni időszakra és az újjáépüléshez vezető útra helyezik a hangsúlyt, mellyel reményt kívánnak kelteni az Irak és Szíria pusztítását tehetetlenül szemlélő és megélő, hazájukat elhagyni kényszerülő menekültekben. A programban résztvevő iraki és szíriai tárlatvezetők többsége ezt a múzeumi teret választotta vezetésük tárgyaként, és a látogatók körében is ez váltotta ki a legnagyobb érdeklődést.
Fotó: Tárlatvezetés a „Multaka: múzeum mint találkozási pont” elnevezésű projekt keretén belül az Előázsiai Múzeumban © Staatliche Museen Berlin, Museum für Islamische Kunst, Milena Schlösser
Az alternatív tárlatvezetéseken zajló beszélgetések alkalmával interkulturális kapcsolódási pontok rajzolódnak ki, melyek a látogatók számára lehetőséget teremtenek a kulturális identitás újraértelmezésére is. A hasonlóságok kiemelésével, és egy tágabb, korszakokat átívelő összefüggésrendszer megteremtésével a múzeumok így összekötő szerepet játszhatnak a Közel-Kelet és a befogadó ország között.
„A mi víziónk, hogy a kulturális örökség számára egy kollektív öntudatot hozzunk létre – egy olyan örökségről van szó, ami a történelmen keresztül összeköt minket. A múzeumokkal együtt egy új közönséget kívánunk a kulturális örökségről folyó diskurzusba és a társadalmi felelősségvállalásba bevonni. A résztvevők maguk nevezik meg, hogy mit jelent számukra az örökség, és minden szinten aktívan be vannak vonva a projektekbe. Így tehát a projektnek erőteljesen participatív jellege van.” [1] – mondja Stefan Weber, az Iszlám Művészeti Múzeum igazgatója.
A Multaka projekt koncepciója tehát nem ragad a múzeum falai közé, mivel arra is felhívja a figyelmet, hogy akárcsak a múzeumi tárgyak is a migráció létéhez kötöttek, úgy minden kultúra alapvető elemének tekinthető a különböző kultúrák egymásra való hatása is – akár a technika, gondolatok, eszmék, vagy a divat terén. Társadalmunk különböző szegmensei tulajdonképpen nem értelmezhetőek egy zárt kulturális világlátás nézőpontjából. Európa és a Közel-Kelet történelmének ismeretében világossá válhat számunkra, hogy a térségek nagyban befolyásolták egymás múltját és ezzel együtt jelenét is. De nem csak a történelmi múlt által találunk kacsolódási pontokat, hanem a „modern” világ tapasztalása által is.
Fotó: Tárlatvezetés a „Multaka: múzeum mint találkozási pont” elnevezésű projekt keretén belül az Iszlám Kultúra Múzeumában © Staatliche Museen Berlin, Museum für Islamische Kunst, Foto Milena Schlösser
A projekt fontosságát Németországban és nemzetközileg is több ízben elismerték. A Multaka 2016-ban elnyerte a menekültek kulturális részvételét támogató projektek különdíját, melynek díjátadóján Sandy Albahri tárlatvezető a projekt fő aspektusaként ezt emelte ki: „A Multaka világokat nyit meg, mert a Multaka segít az újonnan érkezőknek, hogy a kulturális sokszínűséget közvetlenül megtapasztalhassák és ennek segítségével könnyebben integrálódjanak ebbe az új társadalomba.” [2] A „Deutschland – Land der Ideen” és a Deutsche Bank is kitüntetéssel ismerte el munkájukat – különös tekintettel a projekt közösségi alapokon szerveződő innovatív jellegére. Emellett 2017-ben megkapták a zenith Photo Award publikumdíját is, 2018-ban pedig Londonban a „Syria Initiative – Museum as Mediator of Shared Heritage” külön elismeréssel díjazta a projektet.
Nemzetközi viszonylatban nem csak hogy egyre híresebb a Multaka, de több múzeumot is hasonló projekt kidolgozására ösztönzött. A koncepcióból táplálkozva indult a Multaka Oxford a Pitt Rivers Múzeum és a Tudománytörténeti Múzeum (Museum of the History of Science) együttműködésében. A Tudománytörténeti Múzeumban asztronómiai tárlatvezetésekre képeznek menekülteket és bevándorlókat, ezzel is hangsúlyozva, hogy sok eredmény az asztronómia terén az arab nyelvű területek kutatómunkájának is köszönhető. A Pitt Rivers Múzeumban nemcsak a tárlatvezetésbe, hanem a kurátori munkába is bevonnak menekülteket, így például a 2019 áprilisában nyíló közel-keleti textil kiállítás szervezésében is számos menekült vett részt. Berlin és Oxford példáját követve várhatóan egyéb nagy városokban is hamarosan elindul a Multaka projekt, többek között Párizsban, New Yorkban és Firenzében is.
Fotó: A „Multaka: múzeum mint találkozási pont” elnevezésű projekt tárlatvezetői © Staatliche Museen Berlin, Museum für Islamische Kunst, Milena Schlösser
