A Szentendrei Képtárban májustól látható szecessziós plakátkiállítás betekintést ad a századforduló plakátművészetének formabontó áramlatába. A legnagyobb francia, cseh plakátművészek alkotásai mellett szentendrei művészek szecessziós ihletettségű munkái is láthatók a tárlaton.
A szecesszió forradalmának előfutáraként az angol John Ruskin és William Morris nevéhez köthető Arts and Crafts mozgalom tagjai – reformszellemű szobrászok, formatervezők, grafikusok, festők és építészek – kísérletet tettek a képzőművészet és az iparművészet közötti határok felszámolására.
A 19. század második felének gyors ütemű iparosodására, erőteljes urbanizációjára és az egyre silányuló minőségű tárgyakat produkáló gyári tömegtermelésre adott válaszuk a hagyományos kézművesség felvirágoztatásának ideája volt. A századforduló időszakára – az 1880-as évektől az első világháború előestéjéig – a szecesszió sajátos, újító stílusa nemzetközi és rendkívül befolyásos irányzattá nőtte ki magát. Művelői jellemzően előszeretettel nyúltak a stilizálás, az ornamentika, a dekoratív növényi-természeti minták, a népművészeti motívumok és a síkszerű ábrázolás eszközeihez.
Bruno PAUL: Művészet a kézművességben. Müncheni kiállítás a Régi Nemzeti Múzeumban, 1901, litográfia, 880×590 mm
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
Jane ATCHÉ: Job. Cigarettapapír, 1895-96 k., litográfia, 1420×1100 mm
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
A művészi plakát térhódításának epicentrumában, Párizsban pontosan az ipari termelés és a növekvő kereskedelmi verseny hatására árucikkeket vagy szórakozási lehetőségeket kínáló, élénk színvilágú hirdetések, falragaszok ezrei lepték el a belvárosi épületek falait, az utcák hirdetőoszlopait. Jules Chéret, Eugène Grasset, vagy Alphonse Mucha plakátjai íves formákkal, stilizált virágmintákkal, idealizált nőalakokkal és szimbolikus alakzatokkal fejezték ki a természet burjánzó lüktetését.
Eugène GRASSET: Díszítőművészek kiállítása, Grafton Gallery, London Artists, 1893, litográfia, 740×535 mm
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
Alfons MUCHA: Nő hangszerrel, é. n. litográfia, 403×305 mm
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
A plakátművészet formabontó áramlata a századfordulóra elért Magyarországra is. A millennium után sorra születtek a historizáló és akadémiai szemléletet mellőző, a klasszikus perspektívát és a fény-árnyék hatásokat hátrahagyó plakátművészeti alkotások. A művészi plakátok dekoratív vizualitását a síkba szerkesztett, burjánzó növényi motívumok mellett az újságillusztrációkban és a karikatúrákban gyökerező blikkfangos, humoros kvalitás és a misztikus-szimbolikus minőségben megjelenő, érzéki nőalakok biztosították.
A plakátművészet kulcsfiguráinak – mint Eugène Grasset, Bruno Paul és Alphonse Mucha – alkotásai mellett további szecessziós ihletettségű műveket is bemutat a tárlat Ferenczy Károlytól, Czóbel Bélától, Schubert Ernőtől és Boromisza Tibortól a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből.
A kiállítás kurátora Iberhalt Zsuzsa művészettörténész.
A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban című kiállítás 2025. augusztus 31-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható a Szentendrei Képtárban (Fő tér 2-5.).
Ismeretlen alkotó: Omnium kerékpárok és autók, é. n., litográfia, 1270×920 mm
Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
©Fotó: Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum
