Miért érdemes megismerni a finn múzeumokat? – Szubjektív múzeumi kitekintő, magyar szemmel

MŰHELY

2022-04-03 19:00

Somogyi-Rohonczy Zsófia, művészettörténész, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa, doktorandusz, az AMASS nemzetközi projekt kapcsán Finnországban járt. Ennek apropóján beszélgettünk a múzeumi látogatásain szerzett benyomásairól és tapasztalatairól.

 

Az AMASS kutatás célja különböző marginalizált csoportok segítése és láthatóvá tétele a művészet által. A hét résztvevő ország egy-egy marginalizált csoportot helyez a vizsgálat középpontjába, a magyarországi programban ez a roma közösség. A Ludwig Múzeum, Zsófia vezetésével, a hátrányos helyzetű diákok számára fejleszt múzeumpedagógiai foglalkozásokat interaktív műelemző programok és drámapedagógiai eszközök segítségével, az aktuális társadalmi kérdéseket bemutató, kortárs művészeti alkotások megismertetésére.

 

Az eddigi kutatási eredményekről két beszámoló kiállítás készült, az első 2021-ben Máltán, a vallettai Spazju Kreattiv kiállítóhelyen, a második kiállítás pedig idén februárban, Finnországban, a rovaniemi Gallery Valoban kapott helyet. (Mindkét kiállítás virtuálisan elérhető itt).

 

Fotó: Szabó Zsófia, forrás: Ludwig Múzeum

 

Milyennek láttad a finn múzeumokat? Mennyire különbözik az a környezet az itthonitól?

 

Nagyon! A finn légkörben lévő nyugodtság és kiegyensúlyozottság a múzeumok terén is abszolút érzékelhető volt, és arra jutottam, hogy ez nem feltétlenül az anyagi források miatt van így, hanem inkább a szervezettségen alapszik. Ez a pozitív benyomás sokszor apróságokon múlik, például, hogy gördülékenyek a kiállítások szövegei, hogy nincsenek bezsúfolva a kiállítási terek, vagy hogy matricát kap a látogató belépőjegy helyett és ha tetszett a kiállítás, felragaszthatja az erre kijelölt falra. Tehát egyfajta közönségvisszajelző felmérés is van ebben. A rovaniemi Korundi múzeum egyik terében bóklászva például egy könyvtárban találtam magam, ami nem volt lezárva, nem volt könyvtárosa, te magad levehettél könyveket. Az esetek többségében nem láttam a múzeumokban teremőrt sem. Szerintem jól érzékelteti a mentalitásukat az is, hogy a legtöbb kiállításon nem tiltják a fotózást, sőt örülnek neki, csak arra kérnek, hogy használj hashtaget, és figyelj arra, hogy mikor fotózol, ne zavard másnak az élményét. Mindebből érezhető volt egyfajta bizalom a társadalom tagjai felé, hogy a látogató nem fog belerúgni valamibe, nem fogja jogtalanul használni a képeket, nem fogja úgy nézni a kiállítást, hogy bántsa vagy sértse másnak az érdekeit. És úgy tűnt, a társadalom tagjai is érzik, hogy felelősséggel tartoznak a szisztéma működése iránt. Jó lenne megtudni, hogy mivel érték el ezt az edukációs szintet.

 

Milyen a közönség? Hogyan viszonyulnak ehhez a látogatók?

 

Számomra nagyon meglepő volt az érdeklődő, pozitív szemlélet, amit a nézőkön láttam, kamaszoktól kezdve a nyugdíjasokig.

Az intézmények különböző digitális eszközökkel, alkotóműhelyekkel vonják be a közönséget a kiállításba, interakcióra sarkallva a látogatót. A rovaniemi Korundi múzeumban például Herni Hagman, egy absztrakt festő tárlatán a tájékoztató füzet kiállítás-nézési gyakorlatokon keresztül vezeti végig a látogatót az alkotásokon. Ugyanebben a múzeumban a néző választhatja ki a következő kiállítás alkotásait egy babaház-szerű makett segítségével. Tehát az intézmény egy résztvevői magatartást vár el a nézőtől, és ami itt nagyon lényeges, hogy ezt meg is kapja. Itthon szeretnénk participatív, interaktív dolgokat átvinni a gyakorlatba, de hiányzik, hogy a közönség érezze, hogy megteheti és fontos a véleménye.

 

Mit gondolsz, mitől működik ez ilyen jól a finneknek? 

 

Valószínűleg csak egy kis szeletét láttam az egésznek, de ha egy szóval kellene jellemeznem a finn múzeumi közeget, akkor az egyensúlyt mondanám. De ahhoz, hogy meg tudjam mondani, mi az a specifikum, amitől ez a finneknek látszólag ilyen jól működik, legalább egy hónapra ki kellene menni és beszélgetni emberekkel, nehéz lenne egy rövid látogatás alapján ezt megválaszolni. Valószínűnek tartom, hogy a kommunikáció módszereiben és az oktatásban lehet valami trükk.

 

Néhány kiállításról Zsófia a Minden héten múzeumba nevű Instagram oldalán számol be, amivel valószínűleg mindenki kedvét meghozza egy finnországi utazáshoz. Az oldalon egyébként sok más, érdekes kiállításról olvashatunk, valamint tematikus könyvekről és múzeumpedagógiai játékokról is kerülnek ki tartalmak. A highlightokban galériákról és tárlatvezetésekről szóló bejegyzések láthatóak. Bár az oldal egy személyes kihívás miatt indult, ezért Zsófia saját, szubjektív érdeklődési köréről kerülnek ki tartalmak, nem elhanyagolható a múzeumnépszerűsítő jellege sem. Emellett jó perspektívaként szolgál ahhoz, hogyan közelítsünk szabad szemmel a művészet felé.

 

A finn múzeumokról készült bejegyzései alapján pedig öt intézményről hoztunk rövid összefoglalót:

 

1. Arktikum kutatóközpont és természettudományi múzeum, Rovaniemi 

 

múzeum kiállításai Lappföld természeti és kulturális értékeit, történelmét és az ott élő embereket mutatják be hagyományaikon, ruházataikon, használati eszközeiken keresztül.

kiállításokon jellemzően a klasszikus bemutatás mellett az interaktív tanulás is fontos szerepet kap.

A múzeum állandó és időszaki kiállításai itt láthatóak.

 

Kép: Northern Ways kiállítás, forrás: Arktikum

 

2. Korundi, Rovaniemi

 

Az intézmény nemcsak művészeti múzeum, hanem művelődési ház, könyvtár, és kreatív műhely is egyben. A múzeum északi és finn kortárs művészeti alkotásokat állít ki, gyűjteményének jelentős részét a városnak adományozott Jenny és Antti Wihuri Alapítvány kollekciója teszi ki. A múzeum legújabb, februárban nyílt kiállítása Impressions címmel az intézmény tíz éves évfordulója alkalmából készült. A kiállításon szereplő művek az ember, az érzelmek és a természet különböző lenyomatát ábrázolják és arra akarják felhívni a figyelmet, hogy vegyük észre a mindennapi életben előforduló, legapróbb benyomásokat.

 

Kép: Impressions, forrás: Museot

 

3. Helsinki Art Museum

 

múzeum a város több mint 9000 műalkotást tartalmazó művészeti gyűjteményét gondozza. Ennek közel fele nyilvános helyeken, parkokban, utcákon, iskolákban és könyvtárakban látható. Az aktuális időszaki kiállításon a Múmin-könyvek szerzője, Tove Jansson két nagyméretű freskója és a művészről készült fotók láthatóak.

További időszaki kiállításokról itt olvashatunk.

 

Kép: Tove Jansson kiállítás, forrás: Helsinki Art Museum

 

4. Amos Rex, Helsinki

 

A 2018-ban nyílt képzőművészeti múzeum egy régi buszpályaudvar és az Üvegpalota épületegyüttesének újrahasznosításával jött létre. Az intézmény gyorsan nemzetközi népszerűségre tett szert, néhány hét alatt több mint tízezer látogatót vonzott magához. Zsófia posztjában az Inner Journey nevű időszaki, február végén zárult kiállítását mutatja be. Következő, áprilisban nyíló kiállítása Subterranean címmel, a földalatti világ különböző művészi ábrázolásait vizsgálja történelmi és kortárs műveken keresztül.

 

Kép: Subterranean kiállítás, forrás: Amos Rex

 

5. Design Museum, Helsinki

 

A finn designt kutató és gyűjteményező intézmény olyan izgalmas témákkal foglalkozik, mint például a textilek növényekkel való festhetősége, a Sustainable Colour nevű tárlaton. Állandó, Utopia Now - The Story of the Finnish Design nevű  kiállításában pedig mindent megtudhatunk a finn design alapjairól. A múzeum gyűjteményéből válogatott tárgyak az 1950-es évektől a finn design ikonikus darabjait szemléltetik. Figyelemre méltó a gyűjtemény digitalizáltsága is: a kiállított tárgyak metaadatokkal és leíró szövegekkel együtt a múzeum digitális archivumában mind elérhetőek.

 


Kép: Utopia Now kiállítás, forrás: Design Museum