Szentendre főterének emblematikus épületében, egy XVIII. századi kereskedőházban nyílt meg 1981-ben a Kmetty Múzeum, amely az épület leromlott állapota miatt az elmúlt öt évben már nem tudott rendeltetésszerű módon működni. Az épület az elmúlt hónapokban teljes egészében megújult és december 8-tól újrarendezett állandó kiállítással várja a látogatókat.
A mintegy 58 millió forint költséggel megvalósított rekonstrukcióhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a Kubinyi Ágoston-pályázat keretében) összesen 33 millió forint, Szentendre önkormányzata pedig 18 millió forint támogatást biztosított.
A megújult épületet és az újrarendezett tárlatot 2018. december 7-én 14.30-tól mutatja be a sajtó képviselőinek Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester és Gulyás Gábor múzeumigazgató.
December 7-én érkezik meg a múzeumba Kmetty János Aranykor című, kivételes jelentőségű festménye, amelyet a múzeum munkatársai a bejárást követően a sajtó nyilvánossága előtt csomagolnak ki, a kurátor, Bodonyi Emőke felügyelete mellett.
Kmetty János (1889–1975)
Kmetty a hazai modernizmus meghatározó képviselője, akinek pályakezdését a nagybányai neósok, a Nyolcak, majd a francia kubizmus befolyásolta. Itthon részese lett az aktivisták mozgalmának, majd a két világháború között a progresszív szemléletű művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társasága tagjaként dolgozott. Mint legtöbb kortársa, Kmetty János is eljutott Párizsba, majd később Nagybányára és Szentendrére. Ez utóbbi kisváros élete végéig meghatározó témát és keretet nyújtott festészetének. Kmetty Jánost a kubizmus egyik hazai megismertetőjeként tartjuk számon, de nem vette át annak minden jellegzetességét, hanem egy saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.
Kép: Kmetty János - Gyümölcscsendélet kék vázával, 1930 k.
Kmetty már a húszas évektől főleg Szentendrén festett, majd 1945 után a Szentendrei Művésztelep tagja is lett. Halálát követően a művész özvegye egy önálló Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas-hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt.
Az életművének keresztmetszetét nyújtó kiállításán az egész munkásságát végigkísérő jellegzetes önarcképei és csendéletei, valamint városligeti, szentendrei, nagybányai tájképei és az utolsó alkotói korszakára jellemző, kékes árnyalatú, geometrikus szerkezetbe illesztett kompozíciói láthatóak.
Kép: Kmetty János - Csendélet a kertben
Kmetty Múzeum
A múzeum számára kijelölt épület valaha Szentendre főterének egyik, még a 18. században épült kereskedőháza volt, Eredetileg az épület az utca felé árusítóhelyként szolgált, míg a hátsó frontjában laktak. Az 1850-es években átépítették; csak a múzeumi átalakításakor sikerült az eredeti térelosztást rekonstruálni. A barokk épületrész ugyan jóformán teljesen eltűnt, a vakolat- és falkutatások során megtalált félkörívesen záruló nyílásra (minden bizonnyal ezen keresztül árusítottak az utca felé: a nyílást éjszaka a falra merőlegesen felhajtható falap zárta el, amit aztán nappal lehajtva pultként használtak) viszont a főtéri homlokzat két hatalmas félköríves ablaka utal. A múzeum kialakításakor Hulyák Anna építész vezetésével az egykori „elveszett” épületnek a rekonstruálására törekedtek: a kiállítási terület a barokk épületrész alapjaira került, az újonnan épített épületrészt pedig alacsonyabb tömeggel jelezték.
A mostani rekonstrukció részeként teljes egészében megújult a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső falrendszer. Az elektromos rendszer kicserélése mellett korszerű klímaberendezéseket szereltek be és teljesen új világítási rendszert alakítottak ki. Az új állandó kiállítás kurátora Bodonyi Emőke művészettörténész, a múzeum munkatársa.
