„A művészet és a csillagok ugyanabból a végtelenből születnek: az emberi lélek vágyából, hogy megértse az ismeretlent.” Az idézet Platóntól való és szívfájdítóan szép és igaz minden szava. A művészet és a csillagok a végtelen bizonyítékai, valamiféle isteni kinyilatkoztatásai, az emberi lét mindennapjainak mécsesei. A művészek csillagként ragyognak az emberiség létezésének horizontján, a csillagok Isten által festett műalkotások az univerzum sötét palástján. Az ismeretlenhez vezető út lámpásai, jelzőfényei, csillagok és műalkotások nélkül az élet sötét lenne, sivár és hideg.
Czóbel Béla: Sárgaruhás lány, 1961, Klein Gábor gyűjtemény
Minden népnek megvannak a maga fénylő csillagai művészettörténetének egén, nekünk, magyaroknak az egyik ilyen Czóbel Béla, akinek életműve egyaránt hordozza az avantgárd bátorságát és a festői tradíció időtlenségét. A 20. század eleji magyar modernizmus emelte a csillagát az égre, és sok csillagot köré, varázsos, letaglózó, szemkápráztató holdudvart. A szentendrei Czóbel Múzeum most egy különleges tárlattal tiszteleg előtte és az őt körülvevő „mágikus kör” előtt, melyben mecénások, művésztársak és barátok egyaránt jelen voltak.
Van valami megfoghatatlan varázs abban a pillanatban, amikor egy művészeti korszak határvonalait felfedezzük. Így érezhetjük magunkat, akár gyermekek, mikor a mágus trükkjét kilesik, bejárva a szentendrei kiállítást, mely mintha azt súgná: gyere, és ismerd meg a csodát. Czóbel Béla nem csupán egy nagy hatású festő volt – ő volt a modern magyar festészet egyik katalizátora. „A művészet nem magányos sziget, hanem folyamatos párbeszéd” – mondhatta volna Czóbel, akinek pályája folyamatosan formálódott a körülötte lévő világ hatására: Párizs és Nagybánya között ingázva, maga is a Nyolcak törekvéseivel rokon szellemiséget képviselve, egyensúlyozott a posztimpresszionista örökség és az avantgárd lendület között.
A Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra című kiállítás nem csupán a művekben megragadható életutat rajzolja fel, hanem azt az intellektuális és társadalmi közeget is, melyben Czóbel alkotott. A Nyolcak tagjai, mint Berény Róbert, Czigány Dezső vagy Márffy Ödön, mind-mind sajátos látásmóddal gazdagították ezt a párbeszédet, s Czóbel e kölcsönhatáson keresztül tökéletesen illeszkedett a modernizmus európai fősodrába. Ő volt az első magyar festőművész, aki még életében, 92 éves korában, önálló múzeumot kapott Szentendrén, a templomdombon, mely a művész születésének 100. évfordulóján új szárnnyal bővült, így most méltóan impozáns miliőt szolgáltat a Mágikus kör című új kiállítás számára. A lenyűgöző, minden momentumában és szegletében elegáns és ihletett válogatás felvillanó, párhuzamos életpályákkal rajzolja meg Czóbel társadalmi, szellemi környezetét, katalizátor szerepét a 20. század eleji magyar modernizmusban, egyszersmind érzékelteti a művész bátor és provokatív, nem a divatos absztrakció felé igyekvő, gyökereit sokkal inkább a valóságban megvető festészetének máig ható aktualitását.
Czóbel Béla: Lehel Ferenc Nagybányán, 1904, Nemes Galéria
Muladi Brigitta művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondása alapján a válogatás koncepciója az, hogy több különálló műcsoportban követhetjük végig Czóbel alkotófolyamatának fázisait, a korán elvesztett nagybányai Maticska Jenő, a Párizst megjárt nagy előd, Rippl-Rónai József és a fiatalok, Körmendi Frim Ervin, Gráber Margit, Perlrott-Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Ziffer Sándor, Vörös Géza, a Nyolcak tagjai közül Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső műveiből összeállított festményanyagban, a művész második felesége, Modok Mária és a szentendrei alkotók munkáival bővített közös szekció pedig finoman, érzékenyen, szuggesztíven árnyalja a művész Nagybánya–Szentendre–Párizs-tengelyen mozgó, változatos életútjának művészeti kontextusát. Czóbel munkásságának hatása a mai napig élő és releváns, ezt bizonyítja az is, hogy festményei rendre rekordokat döntenek a kortárs aukciókon. A Kieselbach Galériában nemrég magas áron eladott Kislány az ágy előtt című alkotása több, mint festmény: egy korszak üzenete, arról, hogy a művészet örökérvényű, és ha egy festőnek sikerül megérintenie, megkarcolnia a valóság lényegét, akkor művészete az idők végezetéig velünk marad.
A kiállítás egyik különlegessége, hogy a művész mecénásaira is reflektál, akik nem csupán vásárlók, hanem alkotótársak is voltak a maguk módján, nagymértékben hozzájárulva a festő mai napig tartó szárnyalásához. A műgyűjtők szerepe ebben az időszakban kulcsfontosságú volt: ők teremtettek hidat a művészi kifejezés és a nagyközönség között. Egy olyan korban, amikor a művészeti piac és az elismerés még nem volt egyértelmű út, a támogatók - galériatulajdonosok és magánszemélyek - alakították a művészeti diskurzust és segítették a modern magyar festészet kiteljesedését. Ezt a kivételes kölcsönhatást érzékeltetve és aláhúzva, a kiállítás előkészítése során Muladi Brigitta kurátor számos múzeummal és magángyűjtővel működött együtt: a National Museum Szczecin, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Virág Judit Galéria, a Kieselbach Galéria csakúgy szerepel alkotásokkal a tárlaton, mint Csire László, Egri János, Erdész László, Feuer András, Germán Kinga, Haas János, Nagy András Nagy Gabriella, Srankó Balázs és Nikoletti Zsófia, valamint a két legtöbb Czóbel-művel rendelkező gyűjtő, Antal Péter és Klein Gábor.
„A művészet lényege a szenvedély, amely egyszerre robbanásszerű és halk” – írta Rippl-Rónai József, Czóbel egyik legfontosabb elődje. Ezt a szenvedélyt érezzük a kiállítás minden szegletében, mely a művek gondos válogatásával nem csupán Czóbel egyéni látásmódját, de a modernizmus közös energiáját is megidézi. A kiállítás narratíváját tovább mélyíti a Mágikus kör című, nagy volumenű tanulmánykötet, mely az elmúlt négy év Czóbel-kiállításainak (Két Paletta, Paletták) tanulságait dolgozza fel új nézőpontok, kutatások mentén, melyek rávilágítanak a művész munkásságában rejlő mélységekre, valamint feleségével, Modok Máriával, illetve pályatársaival, Kernstok Károllyal és Hatvany Ferenccel való kapcsolatára. A kiadványban Kratochwill Mimi legutolsó tanulmányát is olvashatjuk, mely által nem csupán a kiváló művészettörténészre emlékezhetünk, hanem az ő részvételével megvalósult Czóbel Múzeum 1975-ös nyitásának 50. évfordulójára is. A 2025. szeptember 13-ig nyitva tartó kiállításhoz 2025. április 10-én, csütörtökön, 11 órakor és április 26-án, szombaton 16 órakor tárlatvezetés is kapcsolódik, mely inspiráló és élménydús beavatást ígér a már életében híressé vált, Kossuth-díjas avantgárd festőművész tündöklő, csillagfénnyel szórt életébe, alkotásába, teremtő, friss gondolkodásába.
Czóbel Béla: Szerelmespár, 1973, Kratochwill Mimi hagyatékából
A Mágikus kör nem csupán egy kiállítás, hanem egy időutazás. Egy ablak a 20. század elejére, amikor a művészet még új utakat keresett, és egy csodálatos alkotó, Czóbel Béla, az életművével válaszokat adott a modernizmus legizgalmasabb kérdéseire. Belépve a kiállításba, nem csupán festményeket látunk, hanem egy vibráló, élő, művészeti közösség naprendszerében barangolhatunk, ámulva, katarzisból katarzisba csöppenve, egyszerre érezve az univerzum isteni léptékét és emberi voltunk porhüvely kicsinységét. És rádöbbenünk arra, hogy amit látunk, az örökké ott lesz a mi egünkön, mint fényes csillag. Örökké fénylik majd, akkor is, mikor mi már régen nem leszünk.
A kör tehát nem zárul be – tovább tágul, újra és újra inspirációt nyújtva a művészet szerelmeseinek. A kör tágul – éppen most, éppen Szentendrén, velünk. Hogy - Platón után szabadon - csillaginkat követve, megértsük, de legalábbis megcélozzuk az ismeretlent.
