Ma két megnyitó a Kiscelli Múzeumban: kék terem és nagyfeszültség

KIÁLLÍTÁS

Magyar Múzeumok Online
2019-06-18 13:00

Június 18-án két kiállítás is nyílik a Kiscelli Múzeumban. A Tehnica Schweiz művészpáros A kék terem című munkája az épített és a tárgyi kulturális örökséghez való viszonyunk újragondolására, Vincze Ottó Vigyázz! Nagyfeszültség elnevezésű installációja pedig a természetvédelem és a modernitás sajátos kapcsolatára reflektál.

 

A kék terem a Kiscelli Múzeum Templomterében

A Tehnica Schweiz művészpáros (László Gergely és Rákosi Péter) több mint 15 éve dolgozik együtt. Érdeklődésük középpontjában a kulturális identitásokhoz kapcsolódó történetek, épületek, helyszínek és közösségek állnak. Kutatáson alapuló, „leletmentő” munkáikban nemcsak vizsgálják a kollektív emlékezet mintázatait, hanem különböző együttműködésen alapuló alkotófolyamatok során azok játékos előhívására is kísérletet tesznek.

A kék terem az épített és a tárgyi kulturális örökséghez való viszonyunk újragondolásával foglalkozik, amelyben két történet fonódik össze: a Szépművészeti Múzeum 19. századi antik szobormásolati gyűjteménye, valamint a 18. században épült tatai zsinagóga, ahol több mint negyven éven keresztül mutatták be az életnagyságú ókori másolatokat.

A kék terem egy installáció és egy film, helyszíne az egykori zsinagóga. A filmben a restaurátorok leválasztják a gipszmásolatokat a posztamensekről, darabokra szedik, ládákba rakják és elszállítják. Az épület fokozatosan kiürül, majd a zsinagóga önkényes elfoglalásával egy csapat művészhallgató veszi birtokba a műteremmé alakított teret, és az antik szobrok kisméretű porcelán másolatait készítik el a gipszek pontos, kicsinyített replikáiból egy új gyűjteményt hozva létre.

 



A film egy művészi intervenció dokumentuma, amely a gyűjtemény elköltöztetésével az önmaga emlékművévé váló kiürült épület számára kínál újabb ideiglenes funkciót: egy porcelánmanufaktúrát. A 19. században közpénzen vásárolt ókori replikák oktatási célokat is szolgáltak: az egyetemes szépségideál formajegyeinek elsajátítása érdekében másolták a művésznövendékek az antik szobrokat. Ma azonban már egy teljesen más jellegű műhelyfeladaton dolgoznak a fiatalok; az egykor benne lakó szobrok egy másik minőségben (anyagban, méretben) jelennek meg.

A Tehnica Schweiz projektje a tatai volt zsinagógában került először bemutatásra, a hely jelentésének különböző diskurzusait olvasztva magába. A második világháború előtt Tata 12 ezres lakosságának 10%-a izraelita származású volt; az asszimilált közösség tagjai között sok iparossal és kereskedővel. Tata iparának jelentős része, így a szőnyeggyár, a bőrgyár és a téglagyár is zsidó kereskedők tulajdonában volt. A város egyik prominens alakja volt a zsidó származású gyáros Fischer Mór (1799-1880), a herendi porcelángyártás felvirágoztatója.

Az anyag most új helyszínre, a Kiscelli Múzeum Templomterébe költözik. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Kiscelli Múzeum a főváros történetének sokszínű tárgyi és művészeti emlékét őrzi. Az időszaki kiállítások befogadására szolgáló egykori templomhajòban a limitált példányszámú porcelán-nippek az antik gipszszobrok méretével és a hatalmas tér dimenzióival is kapcsolatba kerülnek. A zsinagóga nemcsak a filmen, hanem a templomtérben is megjelenik: a porcelánszobrok bemutatására készített építészeti makett az antik másolatok egykori lakhelyének formáját és anyagát is megidézi.

A kék terem a többszintű áthelyezéssel és újrahasznosítással történelmi és művészeti emlékeink tér - és idődimenzióinak folyamatos alakulását érzékelteti, miközben a kulturális örökséghez való komplex viszonyunk újragondolására vállalkozik.

A porcelánszobrokat Kondor Edit, Csák Mónika, Bokor Zsuzsa vezetésével és közreműködésével MOME Tárgyalkotó Tanszék MA hallgatói Bodnár Henrietta, Farkas Gabriella, Fúró Bernadett, Nagy Boglárka, Nagy-György Ágnes, Szőke Barbara készítették.

A filmben, amelynek zenéjét Bátki Viktor brácsaművész és zeneszerző készítette, az ógörög és a héber dallamvilág keveredik. Főmotívuma egy négy hangból álló ógörög hangsorból (enharmonikus tetrachord: egy nagy terc, két negyedhang) és egy ógörög dallamtöredékből tevődik össze. A zenét a művész (akusztikus) brácsán és hathúros elektromos brácsán játszotta fel, effekt pedálok használatával. A hangszerek segítségével imitálta az ókori húros-pengetős, ősi fúvós hangszereket, és az atmoszféra hangokat egyaránt.
A zene első részében végig pulzáló basszus szólam mind ritmusképletben, mind hangmagasságban a TATA szót tartalmazza (2 negyedhang = ta-ta, zenei B hang relatív szolmizáció szerint szintén „tá”).

A kiállítás kurátora: Lázár Eszter művészettörténész
Megnyitó: 2019. június 18. / 18:00
A kiállítást megnyitja: Turai Hedvig művészettörténész
Megtekinthető: 2019. június 19-től július 13-ig
Részletek itt!

 

"Vigyázz! Nagyfeszültség" - Vincze Ottó kiállítása

Vincze Ottó műve egyfelől a múzeum szakintézményi működésének sajátos nyelvi regisztereiből és az energetikában használatos műszaki kifejezésekből sző kereszt-referenciális szövedékeket, másfelől az országot behálózó magasfeszültségű távvezetékek megidézése által a szigetelés nélküli kábelrengeteg madarakat tizedelő veszélyeit nyomatékosítja.

A Szentendrén élő művész többféle médiumot egybefoglaló installációi általában helyspecifikusak, szorosan kötődnek a környezet által sugallt gondolatokhoz, asszociációkhoz.

 



A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár barokk belső udvarába tervezett – Vigyázz! Nagyfeszültség! című – szabadtéri műve a templom és a kolostorépület tetőszerkezete között átívelő sodronykötelekre függesztett, a távvezetékeken használatos vizuális jelzőket, ún. légi akadályt jelző piros gömbök sorozatát és az architektúrára simuló trompe l’oeil ábrázolást kapcsolja egybe, amely egy Templomtérbe benőtt füves belső kertben álló elektromos távvezeték oszlopot és a művész 2012-es, dobókockát formázó múzeum-kubusát jeleníti meg - mintha a kerti szoboregyüttes újabb eleme lenne. Látványosságával és könnyű olvashatóságával oldott tónusban népszerűsíti a múzeumi működés és a környezetvédelem komplex gondolatköreit.

Az installáció mediális megjelenítésében és a közönségkapcsolati eseményekben részt vesznek a Mályi Madármentő Állomás és a Magyar Madártani Egyesült munkatársai.

Megnyitó: 2019. június 18. / 19:00
Megnyitja: Para-Kovács Imre
Különleges vendég: Lehoczky Krisztián, a Madármentő Állomás Mályi - Bird Rescue vezetője
Kurátor: B. Nagy Anikó
Megtekinthető: 2019. június 19-től szeptember 15-ig
Részletek itt!

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00