Bár a mai nappal befejeződik a tavaszi Lépcsőszeminárium, azoknak sem kell aggódniuk, akik a mostani sorozatról lemaradtak, mert ősszel újabb három intézményben folytatódik a lépcsőfokok megmászása! Addig is érdemes elolvasni a beszámolókat és inspirálódni az alkalmakból.
Az idei Lépcsőszeminárium első állomása a Ludwig Múzeum Kiterjesztett jelen - átmeneti valóságok című kiállításában kapott helyet, április 27-én. Az esemény és a beszélgetés Tsuyoshi Anzai műveire épült, éppen ezért a szervezők az Állandósult egyensúlyozás címet adták az eseménynek. – Sógor Zsuzsanna beszámolója.
A program első részeként a szervezők bevezettek egy terembe, ahol szinte minden kiállított tárgy mozgott és zajongott. Ezek különböző egyszerű, olcsó háztartási kellékekből álltak össze. A feladat a megfigyelés volt – vajon a „szoborrá kovácsolt” eszközök mik lehetnek, és mi a rendeltetésszerű használatuk?
A szemlélődés után egy csoportos feladat keretében a résztvevők - szintén háztartási eszközökből - a látottakhoz hasonló szobrokat kreáltak, amiket a beszélgetés időtartamára el is helyeztek a múzeumi térbe.
Tsuyoshi Anzai munkái
Az interaktív bevezető után következett a kerekasztal beszélgetés. Résztvevői Juhász Ágnes, egyetemi adjunktus - akinek a főbb szakterületei a munkahelyi egészségfejlesztés, a szervezetfejlesztés, kiégés megelőzés és a stresszkezelés- , valamint Tímár Katalin, a kiállítás egyik kurátora volt. A beszélgetést Varga Zita, a múzeum múzeumpedagógusa moderálta. A téma a munka és a magánélet egyensúlya volt.
Fotó: Tímár Katalin, Varga Zita és Juhász Ágnes; A képeket Koszta Dóra készítette
Juhász Ágnes megosztotta első benyomásait és élményeit a kiállítás darabjaival kapcsolatban. Szóba került a mosogatás, mint negatív konnotációt hordozó fogalom, a vidám káosz jelenléte az otthonunkba. A házimunkában a férfi és női szerepek megjelenése is, mint benyomás, amit a tárgyak váltottak ki.
Tímár Katalin a kiállító művész kiválasztásáról, és a kiállítás létrejöttéről, munkafolyamatairól mesélt. Elmondta, hogy Tsuyoshi a munka folyamatszerűségét kívánta ábrázolni. A performance-t jelen esetben a tárgyak végzik a művész helyett, amik folyamatos mozgásban vannak.
A munka és a magánélet egyensúlyához a beszélgetés résztvevői különböző nézőpontból közelítettek. Tímár Katalin az alkotó művészek szemszögéből, míg Juhász Ágnes inkább a munkahelyi egészségfejlesztési, és stresszkezelési szakember szemszögéből.
Fotó: A képeket Koszta Dóra készítette
A mai világban, főleg a koronavírus járvány jelenléte óta a munka és a magánélet - részben a home office miatt - sokszor összemosódik. A művészek esetében ez fokozottan igaz, hiszen az ihlet, az inspiráció lehet, hogy éppen a pihenés közben jön. A munka és magánélet egyensúlyának elbillenése, a kikapcsolódás hiánya pedig hosszú távon kiégéshez vezethet. Juhász Ágnes szerint ez az állapot már egyetemista korban bekövetkezhet, mivel sokan már ebben az időszakban dolgoznak, akár több munkahelyen egyszerre, az egyetemi tanulmányok mellett. Tímár Katalin személyes élményét is elmesélte ezzel kapcsolatban – ő a sok, egymás után következő tárlatvezetésnél érzi azt, hogy a vége felé már belefásul a feladatba, és kiégést tapasztal. Azt is elmondta, hogy a művészek világában bizony sokszor előfordul az, hogy a kiégés érzését eltitkolják egymás elől. Vagy épp ellenkezőleg, a kiégés is témaként, alkotási alapként jelenik meg.
Fotó: A képeket Koszta Dóra készítette
A beszélgetés során, az entrópia és az ideiglenesség kapcsán a tökéletes pillanat fogalma is szerepet kapott. Egyrészt a változtatás halogatása szempontjából. Juhász Ágnes megfogalmazta, hogy a tökéletes pillanat hajszolása gyakori jelenség: ha mindig azt várjuk, hogy ez a pillanat elérkezzen, soha nem fogunk bizonyos dolgokat megtenni. Ha változni, változtatni akarunk - például a kiégés jeleinek észlelése után - akkor azt ma kell megtennünk. Ma van a tökéletes pillanat. Tímár Katalin a művészethez és a kiállítási tárgyakhoz kapcsolódó tökéletes pillanatról beszélt. Az adott alkotást akkor és ott fogadjuk be, abban az állapotában, amit a pillanat ad neki. Tsuyoshi mozgó szobraival kapcsolatban ez fokozottan így van, hiszen lehet, hogy egészen más élményt nyújt az üvegmosó kefe amikor forog vagy amikor épp a földre esik.
Fotó: A képeket Koszta Dóra készítette
