Létrehozták a szőlőhegyekre mint kiemelt tájértékekre szerveződő Vasi-Hegyhát Natúrparkot. Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, amelyek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat. A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája.
A natúrparkok elősegítik a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.
"A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok" - mutatott rá.
Kiemelte, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak.
Magyarországon 2004 óta léteznek natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca - az Agrárminisztérium elődje -, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon.
V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek - így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése - mind megfelel.
Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta, hogy az országban 17 natúrpark működik, s ez 325 települést érint.
Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az 1896-ban alapított múzeum szinte szimbolizálja a Kárpát-medence vízrajzi, természetföldrajzi egységét, s ezáltal méltó helyszíne az első alkalommal rendezett natúrparki találkozónak.
A Magyar Natúrpark Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar vidék természeti, tájképi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása és gyarapítása.
Borítóképen:
Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei natúrparki találkozón a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár dísztermében 2021. augusztus 16-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
