A 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2020. május 23 – november 29. között rendezik meg. A kiállítás főkurátora Hashim Sarkis építész, aki How will we live together?(Hogyan fogunk együtt élni?) címmel hirdette meg a Biennále központi programját.
A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását.
A nemzeti biztos a múzeum gyakorlatát folytatva már tavasszal meghirdette a pályázatot, hogy minél több idő jusson a nyertes pályázat megvalósítására, a sikeres szerepléshez való felkészülésre. A 2019. április 28-án kiírt pályázatra összesen hét pályázat érkezett be.
A zsűri 2019. július 17-én meghallgatta a pályázók prezentációit, mely alapján Kovács Dániel és Szabó Levente pályázatát találta továbbfejlesztésre alkalmasnak, és felkérte őket, hogy pályázatukat a prezentáción elhangzott észrevételeknek megfelelően módosított formában 2019. augusztus 22-éig nyújtsák be, augusztus 26-án pedig újabb prezentáción mutassák be. Szabó Levente The Archeology of Spaces, Kovács DánielOthernity – Modern örökségünk újrakondicionálása címmel nyújtotta be a továbbfejlesztett pályázatát.
Fotó: Ludwig Múzeum
A zsűri a két pályázat közül Kovács Dániel Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című pályázatát nyilvánította a pályázat nyertesének.
A pályázók neve és pályázatuk címe:
Dobos András: Present
Katona Vilmos: Szabadstrand
Kovács Budha Tamás: Territórium
Kovács Dániel: Othernity
Németh Pál: Passage – Ismerős-ismeretlen
Papp-Fésűs Katalin: 2%. Mind the gap
Szabó Levente: Archeology
Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum honlapján.
A nyertes pályázat
A kiállítás olyan aktuális témához nyúl, amely nemcsak regionális, de nemzetközi szempontból is releváns és jól illik bele a 2020. évi Velencei Építészeti Biennále meghirdetett központi koncepciójába: arra keresi a választ, hogy hogyan tudunk együtt élni az építészeti örökségünkkel, milyen esélyeket tartogat a modern építészet vitatott és sok szempontból elavult öröksége a jövő építészei számára.
A projekt a közép- és kelet-európai régió tizenkét úttörő építészirodájának együttműködésében, Budapest 1962 és 1986 közötti építészetére alapozva a modern örökség megőrzésének alternatív, gondolatébresztő módjait kívánja bemutatni.
A projektben a V4-es országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország – mellett Szlovéniából, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából és Észtországból is részt vesznek fiatal építészekből álló építészirodák. A projekt installációját a magyar Paradigma Ariadné építésziroda tervezi.
Az Othernity tizenkét kiválasztott modern budapesti épület újratervezésén, újragondolásán keresztül egyben regionális építészeti identitásunk újrafogalmazására tett kísérlet is, annak a generációnak a bevonásával, amely képes mind a személyes ellenszenvtől, mind a nosztalgiától elvonatkoztatva vizsgálni az 1989 előtti korszakot.
A projekt felvetése állásfoglalás elődeink, a magyar építészet 20. századi úttörőinek munkássága mellett, de kiállás amellett is, hogy ezt az örökséget friss szemlélettel, kreatívan, kollektív tenni akarással lehessen újrakondicionálni.
A bírálóbizottság tagjai:
Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennále Irodája vezetője,
Dr. Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa (a zsűri elnöke),
Golda János építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
Ritoók Pál művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmuzeológusa,
Szalai András DLA, építész, művészettörténész, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense,
Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgató-helyettese,
Torma Tamás építészetkritikus.
