Hogyan definiálható a művészet? Kell-e ragaszkodnunk a tárgyak és műtárgyak hagyományos kategorizálásához, hogyan használja a néprajz tapasztalatait a képzőművész? A Ludwig Múzeum tavalyi, Fordított tárgyak című kiállítása apropóján felkért szerzők gondolkodtak a népművészet, a képző- és iparművészet, a műtárgy és használati tárgy határairól.
Horányi Attila kiállítási megnyitóbeszédének vezérgondolatát fordította esszébe, művekről és tárgyakról. Szijártó Zsolt a kiállítás címét ihlető kötet, a néprajzi muzeológia módszertanát máig meghatározó Tárgyfordítások szerzőjével, a 70 éves Fejős Zoltánnal beszélgetett, Kálmán Borbála A kétely felfüggesztése című, kortárs művészek együttműködésével született kiállítás (Néprajzi Múzeum) két kurátorával, Frazon Zsófiával és Wilhelm Gáborral készített interjút.
Söptei Eszter a múzeumi gyűjteményi kanonizáción fennakadt textíliák újragondolását célzó Férc pályázatot mutatja be, Rózsa Zoé Eszter a Hagyományok Háza Szecesszió, art deco, népművészet című tárlatát ismerteti. Basics Beatrix írása a Goethe-életmű műfaji átjárásaiba enged betekintést, P. Szűcs Julianna tanulmánya két példát hoz a „pellengérre állított” művészetről: Bortnyik Sándor Korszerűsített klasszikusait és a Memento Park emlékműveit.
A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának koncepcióját Szarvas Zsuzsa vezető kurátor vázolta fel Berényi Mariannának, Kemecsi Lajos e tárlat egyik tárgya, a felfüggesztve kiállított átányi kocsi tudománytörténeti különlegességeire hívja fel a figyelmet. Kuti Klára a Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának enteriőrjei kapcsán gondolkodik ideológiáról és (mű)tárgyak identitásának problematikájáról. Petrányi Luca a kézműves-műtárgyakról, Pócsik Andrea a roma-inkluzív művészetről, Filó Veronika az ikonok és a hősábrázolások kapcsolódásáról osztja meg gondolatait a MúzeumCafé 103. számában.
A Híreket Magyar Katalin állította össze, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a tervezés Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.
