Melyek azok a szabályok, amelyeket az Instagram használatakor egy múzeumnak érdemes figyelembe vennie? Hogyan ajánlatos egy kulturális intézménynek tartalmakat megosztania? Bár sok esetben szívesen jelenne meg intézményünk ezen a jó lehetőségeket nyújtó közösségi oldalon, nem árt előzetesen átgondolni ennek mikéntjét, hogy a későbbiekben tudatosan tudjunk tervezni. A nyugati múzeumok számára az alkalmazás használata a mindennapi rutin részét képezi, így érdemes ellesnünk tőlük néhány jó gyakorlatot. Egy német cikk alapján most egy rövid vezérfonalat olvashatnak ehhez kapcsolódóan.
Hozz létre egyedi tartalmakat
Fontos, hogy egy intézmény megtalálja a saját képnyelvét, így a felhasználói, követői számára könnyen visszakereshetővé és felismerhetővé váljon. Ezt minden intézménynek egyedileg kell kifejlesztenie, ugyanakkor lehetőséget kínál számukra az, ha megnéznek más, velük összehasonlítható intézményeket. Miközben megismerjük ezeket, tegyük fel a kérdést: mi működik náluk sikeresen, mi az, ami egyáltalán nem használható? Mindemellett a legfontosabb, hogy megtaláljuk a választ arra: milyen stílus és milyen tartalom illik saját intézményünkhöz? Mivel minden intézmény egyedi, ezért az kevés, ha csak lemásolunk hasonló tartalmakat, inkább megéri, ha mi magunk állítjuk elő ezeket. A cél az, hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amik stílusban közvetlenül és összetéveszthetetlenül összekapcsolhatók magával az intézménnyel. Ebben az esetben jó, ha a felhasználó megtalálja a saját vizuális világát, s nem váltogat a különböző stílusok között, például nem keveri a különböző filtereket sem. Arra is érdemes odafigyelni, hogy milyen képeket veszünk át, posztolunk más felhasználók oldaláról. A felület fejlesztőinek az a célja, hogy minden felhasználója egyénileg, egyedileg és egységesen alakítsa ki saját profilját, s ezért az a profil, ami pusztán más felhasználók tartalmainak megosztásából áll, gyakorlatilag is kevesebb felhasználóhoz jut el.
Állíts elő esztétikus képeket
Azoknál a felhasználóknál, akik közvetlen az ezredévforduló közelében születtek az Instagram az elsődleges közösségi médiumok között található (szoros küzdelemben a Snapchattel). Ugyanakkor téves lenne azt gondolni, hogy ez az alkalmazás pusztán ezt a generációt szólítja meg. A megállapítható havi 500 millió felhasználó közül több szülő, idősebb korú, vagy akár az okostelefonok irányába fogékony nagyszülő, nyugdíjas is rendelkezik Insta-profillal. A múzeumoknak és más kultúrintézményeknek tehát tisztában kell lenniük azzal, amikor az Instagram-felhasználókat szólítják meg, hogy nem csupán fiatalokat érnek el. Több lehetőségük van tehát arra, hogy egy generációkon átívelő célcsoportot szólítsanak meg, akikben ugyanakkor egy közös pont mindenkép található: érdeklődnek a vizuálisan érdekes, releváns tartalmak iránt.
Természetesen, amikor egy intézmény profilját dolgozzuk ki, sokkal többről beszélhetünk puszta képek közzétételénél, ugyanakkor mégis a kép az, ami előtérben áll. Ez az első, amit a felhasználó észrevesz. Amennyiben a fotók esztétikailag nem szólítják meg a befogadót, akkor a felhasználók sem követik aktív figyelemmel a profilt. Ezért fontos, hogy tudatosan válasszuk ki motívumainkat, jelképeinket, tudatosan bánjunk a képalkotó programokkal és applikációkkal, annak érdekében, hogy ezeket hatékonyan alakíthassuk. Előre határozzuk meg a képek stílusát, döntsük el, mely képek azok, amelyeknek professzionálisabbnak kell lenniük, melyek azok, amelyeknél jó, ha természetesnek tűnnek. A legfontosabb mindenekelőtt a hitelesség, amit nem szabad összetévesztenünk a minőséggel.
Határozd meg a célcsoportot
Amennyiben egy kultúrintézmény csupán egy vezető témát jelöl ki, nem kizáró kritériuma annak, hogy ezzel többeket is elérjen, sőt ez kifejezetten pozitívan is tud hatni! Ha a felhasználónak sikerül meghatároznia a célcsoportját, akkor annak tagjai igazán hű követőkké válhatnak. Nem szabad hát arra várni, hogy az érdeklődés egyszercsak felébredjen a befogadókban, hanem az intézménynek magának kell tudatosan meghatároznia és megismernie célcsoportját, megfogalmazni a hozzá illő tematikát.
Egyik lehetősége ennek, ha a múzeum hozzá hasonló témájú profilokat keres, s ezeket elkezdi követni, megismerni. Hiszen, akit az Amerikai Egyesült Államokban érdekel egy orvostörténeti múzeum, azt egy német orvostörténeti múzeum is hasonlóan lázba hozhatja. Ezután egy következő lépés azoknak a hashtageknek a megtalálása, amelyek a saját egyedi témához igazán illenek (pl. #medicalhistory). Itt is elkezdhet a felhasználó követni azonos tematikájú oldalakat. A követésen keresztül a követett oldal érdeklődését is elnyerheti, s az egyező téma kapcsán valószínű, hogy az a felhasználó vissza fogja követni az intézmény profilját.
Tanács: csak óvatosan fogjunk hozzá más felhasználók bekövetéséhez. Amennyiben egyszerre túl sok oldalt bekövetünk, az Instagram 12-48 órára letilthat bennünket. Ezzel együtt fontos, hogy tematikailag illő felhasználókat hosszan, kitartóan kövessünk, megismerjünk, hiszen az a célunk, hogy tudatosan építsünk ki és sokáig tartsunk meg egy közösséget, ne pusztán a követők számát akarjuk növelni és nagysági eredményeket elérni.
Integráld a saját célcsoportodat
Máshogy működik a kommunikáció ezen a felületen, mint ahogy a Facebookon, ahol a profil a követőivel reaktív módon tud kommunikálni. Így itt a felhasználónak nem csupán a képei alá kerülő kommentekre kell reagálnia, hanem saját magának is kommentárokkal kell azt ellátnia, megmutatnia érdeklődését, s magának is kérdéseket kell intéznie követői felé. A privát profilokkal történő kommunikáció helyett inkább arra koncentráljunk, hogy hasonló tartalmakkal rendelkező intézményekkel és profilokkal építsük a kapcsolatot. Ez hozzájárulhat egy intézmények között kiépülő hálózathoz is, és ugyancsak felkelti más intézmények érdeklődését irányunkba.
A tematikailag hasonló felhasználókkal történő kommunikáció mellett az is fontos, hogy más felhasználók tartalmait aktívan kedveljük (lájkoljuk), hogy emlékeztessünk magunkra és emlékezhessünk másokra. Koncentráljunk azokra a felhasználókra, akik bennünket követnek, mivel ők már jól meghatározott célcsoportunk is egyben. Nézzük azt is, hogy ezek a felhasználók milyen tartalmakat kedvelnek más felhasználóknál, s adott esetben mi is kedveljük ezeket, vagy kövessük létrehozóját. Visszatérve egy korábbi megjegyzésre, ne felejtsünk el létrehozni passzoló hashtageket, s adott esetben hasonló hashtag alá tartozó feltöltéseket kedvelni, követni. Ezzel is mutathatjuk célcsoportunk felé jelenlétünket.
A kedvelésnél és kommentálásnál nem szabad túlzásba esnünk! Hasonlóan kizárják egy időtartamra a felhasználót, ha egyszerre túl sok tartalmat kedvel. Így hibajelzésnek minősül az is, amennyiben túl sok hasonló bejegyzést teszünk közzé. Igyekezzünk kommentárjainkat többletjelentést adni, egyedivé tenni, ne akarjuk megúszni csupán egy emotikonnal, vagy egy egyszerű „szép” bejegyzéssel.
Használj helymeghatározó tageket
Sok múzeum elfelejt bejegyzéseinél helymegadást alkalmazni. Ez, hasonlóan a hashtaghez, növeli a felhasználó láthatóságát az Instagram-közösége számára. Egy kép alatti helymegadáson keresztül eljuthat az érdeklődő egy térképhez, amelyen nem pusztán a bejelölt hely van megjelölve, hanem olyan bejegyzéseket is találhat, amelyek ugyanazzal a helymegjelöléssel vannak ellátva. Különösen a múzeumok és könyvtárak számára hasznos és fontos a helymegjelölés, hiszen itt találhatja meg azokat a felhasználókat, akik az ő címéről már posztot készítettek. Ekkor is megéri a hozzáillő felhasználót követni, a képét kommentárral ellátni, adott esetben kedvelni. Ki ne örülne egy kedves „Köszönjük a látogatást :)” kommentnek?
Megéri a helymegadást is variálni olykor, s nem mindig csupán a saját helyet megadni. Időről-időre érdemes a városrésznek, vagy a városnak a helyzetjelzését közzé tenni, hogy ezzel is láthatóságunkat növeljük.
Ne feledjük, lehetőségünk van a helymeghatározást később is a képhez rendelni!
Kommunikálj regionálisan és internacionálisan
Érvényes a múzeumokra és kultúrintézményekre, hogy lehetőségük van a helyi célközönséget is szem előtt tartani. Ők azok az érdekeltek, akik számára a múzeum rendszeres látogatása szóba kerülhet. Van annak értelme, hogy a kommunikáció során azokkal az Instagram-használókkal kerüljünk kapcsolatba, akik saját városunkból valók. Így például egy budapesti múzeumnak érdeke, hogy olyan helymegjelöléseket, hashtegeket használjon, amivel a budapesti felhasználók felé kommunikálhat, s akik ezt követni fogják, maguk is beépítik, felhasználják. Ez a közönség az, akiket bizonyos eseményekkor, közösségi alkalmakkor, kiállításmegnyitók során megszólíthatunk és aktiválhatunk.
A felhasználói felület terjesztése érdekében fontos, hogy a kommenteinket bizonyos esetkben angolul is közöljük, ezáltal a célcsoportunkat exponenciálisan növelhetjük. Hiszen vannak más területeken élők, akik érdeklődnek a mi témáink, kínálatunk, gyűjteményünk iránt. Használhatunk akár vegyítve több nyelvet is, érdemes így példul szomszédos országaink nyelvét alkalmazni, különös tekintettel azokra a kiállításainkra, alkalmainkra és eseményeinkre, amik az ő számukra anyanyelven is elérhetők.
Ne csak képeket, hanem tartalmakat is kommunikálj
Bár egy kép olykor önmagában elegendő, sokat mond, mégis van, hogy nem mellőzhetjük a képhez társított tartalmat. Így lényeges, hogy ne csak önmagukban fotókat tegyünk közzé, hanem a kiposztolt képpel együtt osszunk meg valami többletet is. Ez lehet egy eseményre történő rövid felhívás, de akár egy hosszabb háttérinformáció egy műtárgyhoz kapcsolódóan. Akár egy terjedelmes, átfogó történetet is felépíthetünk amit képről-képre haladva bontunk ki.
Az mindenképp megéri, ha a bejegyzéseinket egy szerkesztői terv mentén készítjük el, s képeket azokhoz illő szöveggel készítünk elő. Annak ellenére, hogy az Instagram esetében még nem lehetséges az előzetes időzítés, mivel itt direkt módon kell posztot készíteni, érdemes a tartalmakat előre eltervezni. A szövegek erős jelentéstartalma növeli annak a valószínűségét, hogy a használók a poszttal foglalkoznak majd. Ez vezethet ahhoz is, hogy folyamatos kommentárok és kérdések érkezzenek, amik az intézmény szempontjából fontosak.
Használj hashtageket (#hashtag)
A tartalmakat, amelyeket kommunikálunk, lássuk el ezekhez illő hashtagekkel. Hogy az olvasási folyamatot ne zavarjuk, ne a szövegekben helyezzük el ezeket, sokkal inkább egy kommentárban, amelyeket a képek alá, vagy a hozzájuk tartozó leírás végén helyezünk el. Hogyha tematikailag illeszkedik, akár más intézmény elérhetőségét is megemlíthetjük, de csupán akkor, ha ez tényleg odaillő!
Regionális vonatkozásból tekintve a tevékenységre, fontos, hogy a városhoz passzoló hashtageket is válasszunk. Ha a képleírásoknál angol leírás mellett döntünk, mégis szeretnénk megszólítani a hazai közönséget, a hashtageken keresztül ezt megtehetjük. Angol nyelvű hashtaggel szélesebb közönséget érhetünk el, emellett pedig növeli Instagram-láthatóságunkat, ha olyan népszerű tageket használunk, amelyek tartalmainkhoz illenek, vagy kifejezetten a saját célcsoportunkat célozzák. Hasznos magunknak egy hashtag-gyűjtemény is létrehoznunk, amit a későbbiekben célzottan használhatunk.
Fejleszd tovább
Nagyon jó, ha a felhasználó egy jól átgondolt és felépített profillal rendelkezik, de ne feledjük a fiókot időről-időre frissíteni, továbbgondolni. Legkésőbb akkor érdemes ezt megtenni, amikor látjuk a kommentek és kedvelések csökkenését. Jól megalapozott módon akár stílust is válthatunk, vagy olyan tartalmakat próbálhatunk ki, amelyeket addig nem közöltünk.
Jótanács: érdemes a változtatásainkat előzetesen kicsit hosszabb időn keresztül tesztelni, akár egy héten keresztül is, hogy érdembeni visszajelzéseket kapjunk.
Növeld a posztjaid frekvenciáját
Amióta az Instagram algoritmust vezetett be, a Facebookhoz hasonlóan felkínálja azt a lehetőséget, hogy egy bejegyzésben akár több képet is posztoljunk. A múzeumoknak és kulturális intézményeknek figyelniük kell arra, hogy rendszeresen posztoljanak, ezáltal bizonyos állandóságot érjenek el. Ezen felül néha megéri bizonyos eseményekhez több képet is közzétenni rövidebb időn belül (amit persze nem szabad eltúlozni).
A Facebook-hoz hasonlóan az Instagram is olyan algoritmust választ, amiben a tartalmak megmutatkoznak a használók számára. Ebben az esetben az számít, hogy a felhasználók a múltban milyen gyakran látogatták az adott oldalt, milyen gyakran reagáltak rá. De a helyzetjelzések és a hashtagek is számítanak. Az algoritmuson keresztül a poszthoz kapcsolódó időpont, amikor az nyilvánosságra kerül, elévülhet, így a felhasználó a posztokat nem kronológikus sorrendben kapja meg. Érdemes ezért azzal kísérletezni, hogy egy nap ne csak egy, hanem adott esetben 2-3 képet hozzunk nyilvánosságra, ideális esetben ezeket egymásra épülő tartalommal ellátva. Ahogy a közzétételi-frekvencia növekszik, úgy a felhasználó hatása is nagyobb lesz, s ezt nyomon lehet követni az Instagram-statisztikákból.
Néhány jó példa Insta-profilokhoz:
Forrás: Angelika Schoder - Der Instagram-Leitfaden für Museen und Kulturinstitutionen
