Budapest reformkori építészetének jelentős emléke a Károlyi Mihály utcában álló klasszicista palota. Amellett, hogy az épület ad otthont 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, művelődéstörténetünk sok szállal kötődik az épülethez. Ha minden a tervek szerint halad, a múzeumnak nevet adó költő 2023-ban esedékes 200. születésnapján már megújult terekben ünnepelhetünk!
A századok során a Petőfi Irodalmi Múzeumnak teret engedő Károlyi-palota falai között királyok és miniszterek, művészek és politikusok vendégeskedtek, de menedéket nyertek itt a Duna áradása miatt hajléktalanná vált pesti lakosok is. Az írásos források nyomán a telek és a rajta álló épület történetét a XVII. század végétől ismerjük. Régi telekkönyvi bejegyzések szerint a palota jelenlegi területén már 1694-ben egy tetővel ellátott épület állt, amit akkor vásárolt meg báró Werlein kamarai adminisztrátortól 150 forintért Nikolaus Wilfersheim. Az új tulajdonos hamarosan 18 helyiségből álló elegáns, kétszintes házat építtetett, amit örökösei 11 ezer forintért adtak el Patachich Gábor kalocsai érseknek, akitől nem sokkal később, 1747-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került.
A művészetpártolásáról híres főpap palotája Pest városának alighanem legszebb és legnevezetesebb épülete lehetett. 1751. augusztus 4-én ellátogatott ide Mária Terézia királynő is, amikor Pestre érkezett férjével, Lotharingiai Ferenccel és díszes kíséretével. Barkóczy néhány évvel később, 1759 tavaszán a korszak jeles építészét, Mayerhoffer Andrást bízta meg a palota átalakításával. Az épület ekkor kapta meg barokk jellegét. Ezt vásárolta meg 1768-gróf Károlyi Antal tábornok, akinek leszármazottai többször is átalakították a palotát. Többek között Károlyi György, aki 1832-ben látott hozzá nagyszabású építészeti átalakításaihoz. A sokat utazó főúr külhoni tapasztalatai alapján, új ízlés szerint akarta a palotát kicsinosítani. Anton Pius Riegel és Heinrich Koch bécsi építészek terveit 1835-ig Hofrichter József, majd Pollack Mihály irányításával valósították meg. Ezekben az években alakították ki a középső szárny utcai és udvari homlokzatát, a két – nem teljesen szimmetrikus – U alakú szárnyat, a lenyűgöző főlépcsőházat és a díszes teremsort. Az 1847-ben befejezett – az 1838-as nagy árvíztől megzavart – építkezés 1 240 000 forintba került.
Károlyi György korszaka egyébként a palota fénykora. Híresek voltak a fényes estélyek, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. A nagy pesti árvíz után a palotába költözött Bártfay László, Károlyi György titkára is, akinek a szalonjában megfordult a korabeli Pest színe-java. 1848-49-ben szomorú események színhelye volt az épület: itt fogták el Batthyány Lajost, aki éppen sógornőjénél vacsorázott. De a szabadságharcot követő véres megtorlás idején Jellasics, majd Haynau is itt alakította ki hadiszállását. A grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt pedig bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj fejében engedték szabadon. A palota a XIX. század utolsó évtizedeiben is a pesti főúri világ egyik híres társasági központja volt, 1881-ben a walesi herceg (a későbbi VII. Edward brit uralkodó), majd két év múlva egy bálon Ferenc József is megjelent.
A palota szülötte volt Károlyi Mihály, aki 1910-ben le akarta bontani, hogy helyébe bérházakat építtessen. A közvélemény tiltakozása azonban megmentette az épületet, amit 1917-ben Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint korszerűsítettek. 1918 októberében itt alakult meg a Nemzeti Tanács, és itt lakott Károlyi Mihály, amikor miniszterelnök, majd köztársasági elnök lett. Innen ment emigrációba, és ide költözött vissza özvegye, Andrássy Katinka – ideiglenes pesti tartózkodása idejére – a hatvanas évek közepén.
A palotát 1928-ban a Fővárosi Képtár kapta meg, a 30-as években nagyszabású átalakításokat hajtottak végre Wälder Gyula tervei alapján. Ekkor készült a déli szárny klasszicizáló homlokzata, valamint ekkor helyezték el az utcai teremsor egyik helyiségében Lotz Károly múzsákat ábrázoló mennyezeti freskóját, amelyet a Liszt Ferenc téren lebontott Wodianer-palotából hoztak át ide. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés számára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn 1997-ig az északi szárny végében. 1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben költözött az épületbe az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum, amely a 21. századra a magyar kulturális élet egyik megkerülhetetlen helyszínévé vált akár kiállításain, akár irodalmi és muzeológiai eseményein, programjain keresztül.
Az elmúlt években az itt dolgozó szakemberek is érzékelték, hogy az utóbbi években jelentősen megváltozott a múzeumok társadalmi funkciója. Látogatói és fenntartói elvárás lett, hogy az intézmények speciális ismeretanyaggal, tapintható, kipróbálható tárgyakkal, makettekkel, korszerű eszközökkel szórakoztatva tanítsák a hozzájuk betérőket, az óvodásoktól a szépkorúakig. Mindeközben ezzel ellentétes tendenciaként egyre nagyobb teret nyer a „lassú múzeum” koncepciója, amely az elmélyülésre, az olvasására, a kontemplatív látogatói magatartásra helyezi a hangsúlyt, néhol az „okos eszközök” tudatos mellőzésével.
A Petőfi Irodalmi Múzeum az elmúlt két évtizedben a hazai közgyűjtemények között mindig élen járt innovatív, kreatív megoldásaival, látogatóbarát szolgáltatások megvalósításával. Tudományos tevékenységével, kiállításaival, kiadványaival, múzeumpedagógiai programjaival és közművelődési rendezvényeivel mind a szakma, mind a látogatók elismerését számtalan esetben kivívta.
Annak érdekében, hogy az országos múzeumnak otthont adó Károlyi-palota megfelelő színvonalon láthassa el feladatait – különös tekintettel a közelgő Petőfi Sándor-emlékévre, mikor a névadóval összefüggő kezdeményezések kiemelt figyelemre számíthatnak majd – az épület megújítása is szükségessé vált. A fejlesztés vezérfonala, hogy az intézmény – ahol ez lehetséges – egyszerre hangsúlyozza a befogadó épület műemlék jellegéből fakadó vonzerejét és egyediségét, illetve a mai technológiai megoldásokkal létrehozott múzeumi szolgáltatás korszerűségét, így biztosítva egyidejűleg a friss, élményszerű, ám a múlt értékeit tisztelő összbenyomást.
A kert- és az udvar rehabilitációja és összenyitása a Károlyi-kerttel
A környezetrendezés eredményeképpen helyreáll a történelmi kert és a kastély kompozíciós egysége, jelentősen növelve a helyszín presztízsét. Funkcionális szempontból átjárhatóság valósul meg a Múzeum körút – Károlyi-kert – Egyetem tér útvonalon. A Belváros rendkívül attraktív részévé válik a rekonstrukción átesett kert, amely igazi paradicsom, védett zöld sziget lesz a nyüzsgő városban, amely szabadtéri programoknak, kültéri kiállításoknak is helyet ad majd.
A múzeumoknak a hagyományos funkcióikon kívül egyre nagyobb szerepük van a közösségteremtésben, ennek alakításában és megőrzésében. Ezért fontos, hogy a múzeumot befogadó épületnek legyenek olyan közösségi terei, ahol kisebb-nagyobb csoportok találkozhatnak. Erre szolgál majd a belső udvar, ahol pezsgő közösségi teret tervezünk. A helyszín már önmagában is alkalmas erre a célra, és az onnan nyíló étterem és kávéház csak erősíti ezt a funkciót. A PIM-ben már nagy hagyománya van a nyári rendezvénysorozatoknak, amelyeknek szintén a belső udvar a helyszíne. Így az épület és a kert összenyitásának nyomán egy természetesen fejlődő tér jön létre, melyhez a múzeum a saját tartalmaival járul hozzá, kulturális és szórakozási lehetőséget biztosítva a látogatóknak.
Mindezen fejlesztések hozzájárulnak a PIM látogatottságának növeléséhez, méltóvá teszik a múzeumot kiemelt szerepéhez a Petőfi Bicentenárium időszakában.
Közönségforgalmi terek fejlesztése
A Károlyi-palota épületének részleges belső felújítása nyomán a múzeumlátogatókat komfortosabb közönségforgalmi területek várják, az épületen belül elkülönülnek a funkcionális egységek. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kap a bejárati tér (kapualj, pénztár, ruhatár, múzeumi bolt), és a kiállítási területek bővítése és megújítása. Itt egy új lift biztosítja majd az akadálymentes és gyors eljutást a kiállításokhoz.
A tágasabb terek révén a leendő látogatót már az első pillanatokban pozitív impulzusok érik, majd a kényelmes és átlátható fogadótérben minden fontos információt és kiszolgáló funkciót könnyedén megtalál.
A kiállításoknak helyet adó palotaszárnyban több terem egybenyitásával nagyobb terek jönnek létre. Modernizáljuk a hűtést és a fűtést ezzel biztosítva a kellő műtárgyvédelmet a kiállított tárgyaknak. A fejlesztések nyomán így mind látogatói, mind műtárgyvédelmi szempontból magasabb színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani.
A múzeumi bolt és a kávézó új kialakítása alkalmazkodik a megújuló kerthez, könnyebb megközelíthetőségével ki tudja szolgálni mind az átmenő forgalmat, mind pedig a múzeumlátogatókat.
Az épület felújításának belső tervei:
Per-AA Műterem Kft.
Kert tájépítészeti tervei:
Open Air Design Kft.
Kivitelező:
Belvárosi Építő Kft.
