2019. december 9-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor a Babits-kritikai kiadások műhelykonferenciájára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében. A konferencia alkalmából a PIM Régi és új szerzemények - Babits Mihály útjai a PIM Kézirattárában címmel egynapos tárlatot rendezett.
Köszöntő beszédében Török Petra (főigazgatóhelyettes - PIM) célként jelölte meg az irodalomtörténeti munkák láthatóvá tételét és támogatását, illetve ebben a munkában a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos kutatóhelyként való pozícionálását. Szilágyi Márton (elnök – MTA Textológiai Bizottság) reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az új Babits-kritikai kiadás új lendületet ad a klasszikus irodalmi életművek kiadásának. Sipos Lajos (kutatócsoport vezető – PPKE – Babits Kutatócsoport) pedig felhívta a figyelmet annak szükségességére, hogy a jó kritikai kiadásnak törekednie kell a szerző, az életmű és a vizsgált korszak megértésére.
Az első két szekció Boka László (OSZK) és Takács László (PPKE) elnökletével Babits levelezésének textológiai és filológiai problémáival foglalkozott. Sebők Melinda előadása Filológiai problémák, érdekességek a Babits-életműben (az 1927 - 1929-es periódus dokumentumai tükrében) címet viselte. Három körüljárt témája a Baumgarten-díj, a Babits által küldött tiszteletpéldányok és a képzőművészekkel való kapcsolattartás köré csoportosult.
Horváth Zsuzsa Babits és Weöres Sándor levelezését vizsgálta. Kiemelt figyelmet szentelt a kapcsolatukban jelentkező generációs különbségeknek, az írói nemzedék megszervezésének és Weöres poétikai gondolkodásában beálló változásoknak. Molnár Ildikó Babits és Jancsó Elemér levelezésén keresztül mutatta be Jancsó Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig című tanulmánya körül kialakult vitát, valamint Babits állásfoglalását az ügyben. Utolsóként Major Ágnes szólalt fel a 146x98 mm. Ady Endrének című vers datálásának nehézségeivel kapcsolatban a fennmaradt fogalmazvány és tisztázatok tükrében.
A harmadik szekciót Kappanyos András (Bölcsészettudományi Kutatóközpont) vezette. Szénási Zoltán Babits Húsvét előtt versének keletkezéstörténetéről és a kronológia elvéről tartotta meg előadását. A verssel kapcsolatban felvetett témák közé tartoztak a kéziratok számának gyarapodása, a töredékek és az életművön belüli szövegközi kapcsolatok is.
Káli Anita Babits Mihály verseinek digitális kritikai kiadásának lehetőségeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel. A digitális kiadás újszerűségét adja a mű zárt szövegségéből való elmozdulása, mely lehetővé teszi a szövegvariációk egyszerre történő bemutatását, a terjedelmi korlátlanságot és az intertextuális kapcsolatok gyors felderíthetőségét.
Komáromi Csaba a Petőfi Irodalmi Múzeum Babitscsal kapcsolatos régi és új szerzeményeit és azok közgyűjteménybe kerülésének útjait prezentálta.
A negyedik szekció elnöke Tverdota György (ELTE) volt. Borbás Andrea Babits Mihály 1911 és 1919 között keletkezett beszédeinek datálási nehézségeit és módszerét mutatta be három különböző kéziraton keresztül. Mátyus Norbert Az Isteni színjáték fordításának kritikai kiadása körüli munkáját ismertette, melyben törekedett Babits vélt szerzői akaratának rekonstruálására.
Az utolsó szekciót Parádi Andrea (PIM) vezette. Kelevés Ágnes a Pro mortuis ignotis és az Esti imádság kapcsán vizsgálta, hogyan változtatja meg a cím cseréje egy vers jelentését. Utolsóként Buda Attila szólalt fel Töredék és szövegváltozat Babits Mihály életművében. Az 1911–1915 közötti évek verstöredékei témában. Tisztázta a töredék textológiai és filológia fogalmát, létrejöttének okait és a hozzá tartozó értékítéleteket is.
Szénási Zoltán zárszavában köszönetet mondott a műhely szervezésért és összegezte a konferencia következtetéseit. A főbb pontok az eltérő műfajok sajtó alá rendezésének nehézségei, a pozitivista tényhalmozás helyett a valószínűségekkel való munka és a párhuzamos gondolkodás a nyomtatott és a digitális kiadások kapcsán rajzolódtak ki. Kifejezte tovább abbéli reményét, hogy az új Babits-kritikai kiadás a modern szerzői kiadások mintája lesz.
