Thor Heyerdahl neve nem csak a régészet iránt érdeklődőknek cseng ismerősen, hanem azoknak is, akik néprajzzal, régészettel, történelemmel, hajózással vagy a természet és az óceánok védelmével foglalkoznak. Norvégia fővárosába, Osloba kell azoknak ellátogatni, akik a nagy tengeri utazásokról, a déli sark feltérképezéséről, vagy a viking hajózás részleteiről szeretnének többet megtudni.
Oslo belvárosához közel, Bygdøy szigetén található egymás szomszédságában a Viking hajómúzeum (Vikingskipshuset), a Kon-Tiki Múzeum, a Norvég Tengerészeti Múzeum (Norsk Maritim Museum) és a Fram Múzeum (The Polar Exploration Museum). A Viking hajómúzeum 2026-ig átmenetileg zárva tart, de a másik két intézmény a tengerrel és a hajózással kapcsolatos tárlatokkal várja az érdeklődőket. Ezek közül most a Kon-Tiki Múzeumot és Thor Heyerdahl munkásságát ismerhetjük meg közelebbről.
Húsz éve hunyt el Thor Heyerdahl, norvég származású felfedező, környezetvédő aktivista, aki saját kezűleg ácsolt hajóval szelte át a Csendes-óceánt. Tette mindezt azért, hogy bebizonyítsa a dél-amerikai őslakosok képesek voltak átutazni a nyílt óceánon keresztül a Polinéz szigetvilágba. A Kon-Tiki története 11 évvel azelőtt kezdődött, hogy a tutaj elkészült volna. Heyerdahl feleségével, Livvel Fatu Hiva szigetén egy évet töltött el a Csendes-óceáni térségben. Számos megfigyelést jegyeztek fel az élővilágról és a természeti jelenségekről, többek között, hogy az óceán hullámai mindig a sziget keleti partját mossák erőteljesen. Ez megragadta Heyerdahl figyelmét és néprajzi kutatásba kezdett. A sziget egyik idős lakosa azt mesélte el, hogy az őse, Tiki, egy nagy tengerpartról érkezett Fatu Hivára. A szigeten lévő kőből faragott szobrok kísérteties hasonlóságot mutattak a Dél-Amerikából ismertekkel. Heyerdahlban ez keltette fel a gyanút, hogy Kelet-Polinéziát olyan emberek lakták, akik nem nyugatról jöttek, hanem keletről. Heyerdahl meg volt győződve arról, hogy a Húsvét-szigetre – és Polinézia keleti részének más szigeteire – elsőként eljutó emberek Dél-Amerikából érkeztek. Sokan nem értettek egyet ezzel a feltételezéssel, így ő elhatározta, hogy természetes anyagokból (fa, nád, gyékény) hajót készít és a perui Callaoból indulva szeli át a Csendes-óceánt a Polinéz szigetvilágba. 1947-ben Heyerdahl ötöd magával a Kon-Tiki nevű, balsafából készült tutajon szelte át a nyílt óceánt. Összesen 101 napot töltöttek a tengeren, végül zátonyra futottak a polinéziai Raroia-atollon. A Kon-Tiki expedíció bebizonyította, hogy valóban lehetséges volt eljutniuk dél-amerikai közösségeknek a Csendes-óceán déli szigeteire. Az expedícióról készült dokumentumfilm kiválóságát Oscar-díjjal ismerték el is 1951-ben.
A Kon-Tiki hajó a múzeum első nagytermében, amit alulról is meg lehet szemlélni
Fotó: Szilágyi Kata
Az eredeti hajó körül kialakított kiállítótér a fedélzeti szinten és a hajó "vízalatti" régiójában is végig kíséri a látogatót. A napló részletekkel együtt és eredeti tárgyak gyűrűjében utazhatunk mi is a felfedezőkkel együtt.
Az öt fős legénység 101 napot töltött a fedélzeten, ebben a bambuszból és nádból készült hajlékban, mellette a legfontosabb eszközök láthatók
Fotó: Szilágyi Kata
Nem csak a Kon-Tiki expedíció, hanem Heyerdahl későbbi felfedezőútjai során is a csapattagok különböző nemzetiségűek és vallásúak voltak. A Kon-Tiki tutaj legénységét Knut Haugland, Bengt Danielsson, Thor Heyerdahl, Erik Hesselberg, Torstein Raaby és Herman Watzinger alkották. A résztvevők kiválasztásában Heyerdahl szempontja az volt, hogy mindannyian rendíthetetlen bátorsággal és egy egyedülálló képesítéssel (rádiós, mérnök, tengerész, antropológus) rendelkezzenek, ami elengedhetetlen a hosszú, fáradalmas és néha kilátástalannak tűnő utazáshoz.
A gyerekeknek egy rák meséli el norvég és angol nyelven is a felfedezések történetét
Fotó: Szilágyi Kata
A nemzetiközi csapatot is szimbolizálva a tárlat mindösszesen nyolc nyelven olvasható, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy a nyelv csak egy kifejező eszköz az eltérő kultúrák között és nem jelent nyelvi-kulturális határt. Ugyanígy a tenger, a kíváncsiság és az alapvető emberi és természeti értékek között sincsennek határok. Heyerdahl 1948-ban megjelent ’The Kon-Tiki Expedition’ című könyvét több mint 70 nyelvre fordították le, mára pedig több tízmillió példányban kelt el belőle.
Sok eredeti tárgy is helyet kapott a múzeumban, például a hajónapló és a rádió felszerelés is
Fotó: Szilágyi Kata
A Kon-Tiki expedíció sikeressége magával vonta azt a feltételezést is, hogy a Dél-Amerikából induló emberek azelőtt érték el Galápagos szigetét, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte volna Amerikát. Ennek hitelesítése érekében Heyerdahl régészeti feltárást szervezett, hogy egyértelmű és kézzel fogható tárgyi bizonyítékot találjon a prekolumbián korszakból. 1953-ban Erik K. Reed és Arne Skjølsvold régészekkel együtt Heyerdahl ásatást végezett Galápagoson. Majd két évvel később a Húsvét-szigeten is expedíciót kezdett Arne Skjølsvold Norvégiából, Gonzalo Figueroa Chiléből, Edwin N. Ferdon és William T. Mulloy és Carlyle Smith régészekkel.
A Galápagoson és a Húsvét-szigeten végzett régészeti feltárásnak számos gyönyörű tárgya megcsodálható a múzeumban
Fotó: Szilágyi Kata
Embert formázó kőszobor a Húsvét-szigetről
Fotó: Szilágyi Kata
A tárlatban nagyon sok kőszobor is látható abból a majdnem ezerből, amelyet Heyerdahl a helyi lakosoktól kapott ajándékba vagy megvásárolt tőlük. Thor Heyerdahl volt az első idegen személy, akinek megengedték a helyiek, hogy megnézzen egy családi barlangot a Húsvét-szigeten. A barlangban lévő szobrok generációról generációra öröklődtek át és rendkívül változatos ember és állatábrázolást mutatnak a legkülönfélébb témákban.
A második nagy teremben a Ra II hajó járható körbe
Fotó: Szilágyi Kata
Thor Heyerdahl korábbi expedíciói alkalmával érdeklődni kezdett a nádhajók iránt is. Fontos néprajzi és mérnöki tanulmányokat végzett a Titicaca-tó partján, a Húsvét-szigeten, Közép-Amerikában és Afrikában a Csád-tó partján. Heyerdahl úgy vélte a nádból készült csónakokkal is lehet vitorlázni a nyílt tengeren, nem csak a folyókon és a partok mentén. Ennek kutatására Egyiptom jelentette a legjobb kísérleti helyszínt, ahol a hajótípus képekkel és írott forrásokkal is jól dokumentált. Az ókori egyiptomiakhoz hasonlóan ő is papirusz nádból akarta megépíteni a hajóját, azonban legnagyobb meglepetésére már nem nőtt a Nílus mentén, így azt Etiópiából kellett beszereznie. Ez csak az egyik akadály volt a sok közül, ugyanis a nádkészítés ősi mesterségének ismerete is ritkának számított és a nádhajók építésére már senki sem emlékezett. Ezzel ellentétben az afrikai Csád-tónál még tovább élt a nádhajó készítés hagyománya. Három csádi férfinak hat hétig tartott a Ra hajó megépítése, amely 130 000 papirusz nádból állt össze.
Thor Heyerdahl feljegyzése az Atlanti óceán szennyezéséről, amelyet nyílt levélként 1970. június 12-én küldött el az Egyesült Nemzetek Szervezetének címezve
Fotó: Szilágyi Kata
Értékes feljegyzéseket készített a tengeri hajózása során az óceánok szennyezéséről is. Különösen a Ra expedíció közben figyelt fel az egyre nagyobb felületen jelentkező olajszennyezésre, amely az élővilág pusztulásával együtt jelentett hatalmas környezeti kárt. Ahogyan egyre távolabb hajóztak a partvidéktől Thor Heyerdahl és legénysége már nem tudta a fogkeféjét kiöblíteni a tengervízben, annyira szennyezetté vált az olajtól. Még a hajózás során világosság vált, hogy a nagy szállítóhajók tartájaikat mossák a tengervízbe. Ez a felfedezés mélységesen letaglózta Heyerdahlt és elhatározta, ismertségét annak érdekében használja fel, hogy felhívja a figyelmet a problémára. Törekvése nem volt hiábavaló, 1972-ben nemzetközi egyezményben tiltották be a tankerek kiöblítését a nyílt tengerbe.
A teljes múzeum és a kiállítás úgy tűnhet csak egy személy és expedíciói köré épült, mégis Thor Heyerdahl élete és tengeri útjai, emberek-kultúrák-vallások-nyelvek közti határtalanságot bizonyítják. Ez a legfőbb üzenete és hangsúlyos mottója is egyben a múzeumnak:
“Borders? I have never seen one. But I have heard they exist in the minds of some people.”
"Határok? Én még sosem láttam ilyet, csak azt hallottam, hogy egyesek fejében léteznek."
/Thor Heyerdahl/
