Az MTA Művészeti Gyűjteménytől 2017. július 7-én pénteken búcsút kell vennünk. A reggel 9-től kezdődő program először szemlélődéssel kezdődik fény és csend címmel. 11-től Carl Johann Steinhäuser Goethe mint lanton játszó Apolló című művének (MTA Könyvtár és Információs Központ) és Johann Niedermann Batsányi Jánosné Baumberg Gabriella arcképének (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok) installálása következik a Művészeti Gyűjtemény Goethe-termében. 13 órától a fény és hang kerül fókuszba, majd a 17 órakor induló búcsúztatón fény és zaj címen járhatjuk kötve utoljára a gyűjtemény tereit.
Részletek itt, a Facebook-eseményben!
A gyűjtemény bezárásáról itt olvashatunk:
A Magyar Tudományos Akadémia székházának építészeti programja előírta, hogy a leendő palotában képtárként szolgáló tereket is alakítson ki a tervező – olvashatjuk a gyűjtemény weboldalán. Így a többfordulós, meghívásos tervpályázat győztese, a neves berlini építész, Friedrich August Stüler a legmodernebb muzeológiai elvárásoknak megfelelő kiállítótermeket helyezett a Duna partján álló, velencei reneszánsz palazzókat idéző épület második és harmadik emeletére. E terekben kapott helyet az Esterházy család hercegi ágának grandiózus műgyűjteménye, amely az Akadémia palotájának megnyitásakor, 1865-ben költözött Bécsből Pest-Budára. Az ország első nyilvános, az európai festészet remekeit felsorakoztató képtára 1871-től – állami tulajdonba kerülésétől fogva – Országos Képtár néven működött az épület falai közt egészen 1906-ig, a kollekciónak az újonnan épült Szépművészeti Múzeumba való elszállításáig. Az Akadémia palotája azonban ezután is, több mint harminc éven keresztül egy másik egyedülálló képgyűjteménynek adott otthont: a magyar történelem kiemelkedő szereplőit és eseményeit felvonultató Történelmi Képcsarnoknak. Annak 1939-ben a Nemzeti Múzeumba való költöztetése (és az épület többi múzeumi egységének 1949 és 1952 közt zajló felszámolása) után azonban csaknem fél évszázadon át szünetelt a múzeumi tevékenység az Akadémia székházában, és csak 1994-ben indult újra.
Ekkor hozták létre a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményét az intézményben az alapítás óta összegyűlt műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. E feladatok egyike a gyűjtemény kiemelkedő darabjainak bemutatása. Így a hagyományoknak megfelelően, a Széchenyi István téren álló palota harmadik emelete ismét képtár lett, amelynek állandó kiállítása hétfőn és pénteken állt eddig nyitva az érdeklődők előtt. Az akadémiai (és a nemzeti) emlékezet meghatározó fontosságú, ikonikus műtárgyait őrző kollekció bejelentkezés és belépőjegy váltása nélkül volt a mai napig látogatható.
A képtár termeiben az Akadémia és az egykor az épületben működő Kisfaludy Társaság tagjainak neves hazai és külhoni művészek által készített portréi láthatók; olyan festmények, mint Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt, Anton Einsle Kölcsey Ferencet, Barabás Miklós Vörösmarty Mihályt, Deák Ferencet, Berzsenyi Dánielt és Arany Jánost, vagy Székely Bertalan Szalay Lászlót ábrázoló arcképei. A kiállítás termeiben továbbá az egykori Széchenyi- és Goethe-gyűjtemény relikviái, illetve a 18. és 19. századi magyar és közép-európai festészet további kiemelkedő alkotásai – történelmi festmények, allegóriák, zsáner- és tájképek – tekinthetők meg. Pontosabban voltak eddig megtekinthetők.
Kép: François Boucher: L'Odalisque Brune, 1749
