Az ELTE Régészettudományi Intézete az Aggteleki Nemzeti Park támogatásával megelőző feltárást végzett a Kárpát-medence legnagyobb és legösszetetteb barlangi régészeti lelőhelyén a Baradla-barlangban. A régészek a barlang turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó építkezések miatt a bejárattól 250 méter távolságra, a Róka-ágba vezető folyósokon és az egykori Biológiai-labornak helyet adó kisebb teremben dolgoztak.
A Szabó Gábor egyetemi docens által vezetett feltárás nem várt eredményeket hozott: egy mésztufa réteg alatt érintetlenül őrződtek meg a barlangi tereket használó középső újkőkori (Kr.e. 5000) emberek emlékei. A régészeknek összeroppant edényeket, rituális étkezések maradványait, csiszolt kőbaltákat és obszidián eszközöket sikerült kibontani és dokumentálni a barlangi termek padlóján és sziklái között.
A barlangi terek kutatása során egy késő bronzkori kincslelet is előkerült. A 3400 éves ékszereket rituális felajánlásként rejthették el a hatalmas kőtömbök közé.
Hasonló méretű, dokumentált régészeti kutatás a barlangban ezideáig még nem történt. Az új eredményeknek köszönhetően a régészek a korábbinál sokkal differenciáltabb képet alkothatnak arról, hogy mire használhatták az ősi korok emberei hazánk egyik legszebb barlangjának belső tereit.
Fotó: Komka Péter - MTI
