A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.
A privilégiumlevél a káptalani levéltár iratanyagának rendezése során került elő a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban, Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója bukkant rá az év elején.
Melega Miklós, a vasi levéltár igazgatója azt mondta: feltételezésük szerint a privilégiumlevél - amely tartalmazza az 1407-es Zsigmond-kori kiváltságlevél szövegét is - valamikor Szily János, Szombathely első püspöke működése idején kerülhetett át a püspökségre.
Az eredeti kiváltságlevelet 1607-ben azért kellett megújítani, mert a város levéltára, amelyet 1606-ban Bocskai hajdúi elől Németújvárra menekítettek, tűzvész áldozata lett.
Melega Miklós elmondta: a dokumentum a szombathelyi levéltár legrégebbi fennmaradt oklevele. Nyilvántartásuk szerint az 1607-es kiváltságlevél az intézmény egyes számmal ellátott okmánya volt.
Zágorhidi Czigány Balázs történész a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott: a város identitása szempontjából jelentős irat került elő, hiszen a nagyon gazdag római múlt, a feltörekvő barokk korszak, illetve a XIX-XX. század emlékei mellett a középkor emlékei, kézzel fogható dokumentumai szinte elvesztek Szombathelyen, nagyon kevés maradt fenn belőlük.
Hozzátette, a privilégiumlevél arról árulkodik, hogy Szombathely a középkorban sem volt jelentéktelen település, városi, mezővárosi előjogokkal rendelkezett, az ókortól kezdve folyamatosan és bizonyítottan városként létezett.
A tárlaton látható még a város XIV. századi pecsétnyomójának másolata is, amelynek eredetijét egészen a XIX. századig hiteles pecsétként használták és jelenleg a Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere arról beszélt, hogy támogatni akarják a középkori emlékek kutatását, és üdvözlik, hogy szeptemberben a város középkori múltjával foglalkozó konferenciát rendeznek Szombathelyen.