2020. november 2-án elkezdődhetett a középkor budavári nagyzsinagóga feltárása: a szakemberek megvizsgálták az eltemetett épületet, hogy megtervezzék a munkálatokat.
A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén. Az épület 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt és beomlott.
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke a vizsgálat előtt elmondta, hogy a zsinagógára Zolnay László régész talált rá 1964-ben. A zsinagóga maradványainak azonosítását Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos rabbiképző Zsidó egyetem igazgatója végezte el. Az épület megtalálása Zolnay László érdeme, zsinagógaként történt beazonosítása - Zolnay László kérésére - Scheiber Sándor munkájának az eredménye.
A feltárást Amerikából támogatták volna, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem akarta elfogadni az amerikai segítséget, és nem engedélyezte a munkálatokat. Ezért Zolnay László és munkatársa, Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező szakszerűen visszatemette a romokat, és betonfödémet helyeztek rá, hogy megvédjék.
A első bejárás során a födémet megtisztították a rárakódott földtől és megemelték, hogy fel lehessen mérni az oszlopok, falak állapotát. A vizsgálat után visszazárják a romokat, és az elvégzett felmérések alapján elkezdődött a feltárás megtervezése.
kép forrása: pannonhirnok.com
A hosszú távú cél az állagmegóváson és a feltáráson túl a zsinagóga látogathatóságának megoldása - hangsúlyozta a Mazsike elnöke.
Kirschner Péter kitért arra is, hogy a zsinagóga az I. kerület tulajdonában lévő telken, illetve részben egy szintén önkormányzati tulajdonú, műemlékvédelem alatt álló épület alatt van. Jogilag tehát az I. kerületi önkormányzat a tulajdonosa, a feltárás szakmai részéért pedig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) felel. A betekintésen az önkormányzat munkatársai és a BTM szakemberei mellett részt vesz Bánszky Szabolcs építész, Budai Aurél egykori munkatársa, aki már korábban készített előtanulmányt a rekonstrukcióhoz.
A rekonstrukció régi vágya több civil szervezetnek, akik az Ássuk ki! - Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért mozgalomba tömörülve több évtizede küzdenek az épület feltárásáért és rendezvényeikkel próbálják felhívni a figyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlékre - tette hozzá.
A Mazsike ismertető kiadványa szerint az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában dolgozó mesterek voltak. A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban.
Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület leégett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett. Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.
A zsinagóga padlószintje 5 méterrel van mélyebben a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 4-4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és lényegében megegyezik a Bástyasétány felőli kerítésfal vonalával. A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület homlokzati falával azonos - olvasható a kiadványban.
Borítókép forrása: mult-kor.hu
