A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum idén ötven éves. A MúzeumCafé dupla számmal ünnepli az évfordulót, végigkövetve, hogyan változott a hazai és külföldi skanzenek koncepciója az első kapavágástól a ma már társadalmi múzeumként működő intézményekig.
A Disputában Balassa M. Iván (Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Knézy Judit (Szennai Skanzen), Németh István (Göcseji Falumúzeum) és Páll István (Sóstói Múzeumfalu) beszélgetnek a kezdetekről, az alapításokról, Berényi Marianna és Sári Zsolt moderálásával. Kavecsánszki Máté a népi lakóépületek felmérésének és osztályozásának hazai történetéről és eredményeiről ír, a külföldi minták között a francia ökomúzeumokról (Edouard de Laubrie), a dán társadalmi múzeumokról (Martin Brandt Djupdræt ) és a ma már dokumentumfilm fesztivált is rendező nagyszebeni Astra Parkról (Keszeg Anna) szerepel egy-egy írás a lapban. A lapszám szerkesztésében egyébként is kiemelt szerepet vállaló Sári Zsolt az intézmények társadalmi szerepvállalásának példáit mutatja be. Gagyi József kulturális antropológus arról ír, hogyan terjedtek és miért jelentettek státuszszimbólumot Erdélyben a nyolcvanas években épített vaskapuk.
A Múzeumőr rovatban Cseri Miklóst, a szentendrei skanzen főigazgatóját (Jankó Judit), az intézmény egyik alapítóját, Biró Friderikát (Gréczi Emőke) és a népi fotográfia kutatóját, Fogarasi Klárát (Karácsony Ágnes) szólaltattuk meg.
György Péter palesztinai múzeumokban járt, az ott szerezett tapasztalatait írta meg a MúzeumCafé számára, P. Szűcs Julianna a Magyar Nemzeti Galéria új, 19. századi állandó kiállítását mutatja be. Basics Beatrix egy fontos ikonográfiai felfedezésről számol be, néhány 19. századi metszettel kapcsolatban. Zsidi Paula írása a BTM Kincsek a város alatt című kiállítása kapcsán a régészet és a nagyberuházások együttműködésének fővárosi módszertanába enged betekintést.
A Szemle rovatban Passuth Krisztina Ország Lili levelezéskötetét, Basics Beatrix a könyvtárak belsőépítészeti csodáit bemutató német nyelvű tanulmánykötetét (Bibliotheken, Dekor) mutatja be.
A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Gréczi Emőke állította össze. A fotók Szilágyi Lenkének és Szesztay Csanádnak köszönhetők, a lapterv Pintér József munkája.
