Bittermann Béla a XX. század első felének magyar pénzügyigazgatásának egyik kiemelkedő alakja, meghatározó egyénisége volt. A Magyar Királyi Pénzügyőrség testületének tagjaként szakmai munkássága és kulturális területen végzett tevékenysége példaértékű.
Bittermann Béla 1879. március 25-én született római katolikus, régi zombori nemesi családban Zomborban. Édesapja Bittermann Nándor híres nyomdatulajdonos, édesanyja Szabadka Magdolna volt. Zomborban a Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte el a 4. osztályt, majd Felsőkereskedelmi iskolában érettségizett, ezt követően katonai pályára lépett. Mint császári és királyi főhadnagy 1908. március 25-én került a pénzügyőrség kötelékébe, ahol 1908 júniusában letette biztosi vizsgáit.
1909. február hó 10-én Kunszentmiklósra nevezték ki biztossá, a hivatali eskünek időpontja: 1909. március 20.
1910. október elején, mint biztost Kunszentmiklósról a Budapest-vidéki pénzügyigazgatóság Erzsébetfalván lévő biztosi kerületéhez helyezték át. 1914-ben kitört az első világháború, az elrendelt mozgósításkor tényleges katonai szolgálatra rendelték be, 1915. július 1-gyel szolgálaton kívüli századosnak léptették elő, szeptember 10-én főbiztossá nevezték ki. Kitüntették a Signum Laudis bronz fokozatával (bronz katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján). 1916 áprilisában 21 hónap szolgálat után mentették fel a katonai szolgálat alól, majd újra átvette az erzsébetfalvai biztosi kerület vezetését.
Nem sokáig lehetett Erzsébetfalván, hiszen 1916 júniusában a megszállt szerb területek pénzügyi közigazgatási teendőinek ellátása céljából a Pénzügyminisztérium Szerbiába rendelte. Állomáshelye a belgrádi kerületi parancsnoksághoz tartozó Krusevác lett, parancsnoki beosztásban. A Szerbiában töltött időszak után IV. Károly magyar király Bittermann Béla főbiztost, tartalékos századosnak egy különös alkalmazásban teljesített kitűnő szolgálata elismerésként a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján kitüntetést adományozta.
A világháború után 1918-ban az Erzsébetfalván lévő biztosi kerülethez került vissza, majd ezt követően hamarosan a Budapest Székesfővárosi Pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség II. biztosi kerületének vezetője lett, a pénzügyminiszter II. osztályú felügyelőnek nevezte ki.
1925-ben átkerült a Szolnoki Pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség állományába parancsnoknak. A Magyarság című újság 1926. március 25-én híreiben arról számolt be, hogy Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója I. osztályú pénzügyőri felügyelőnek nevezte ki.
1926-ban visszakerült Budapestre, a Budapest Székesfővárosi Pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség pénzügyőri előadója, parancsnoka lett. A Pénzügyőrségi Szaklapban rendszeresen jelentek meg szakmai cikke pl. a cukorgyártásról, a nem erjesztéssel előállított ecetsavról.
A Pénzügyőrségi Szaklap 1927. december 15-én megjelent száma arról ír,hogy a pénzügyminiszter javaslatára Magyarország kormányzója Vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1927. december 1-vel pénzügyőr főfelügyelővé nevezte ki.
Több éven keresztül az oktatás, a pénzügyőrök képzése terén is tevékenykedett, a magyar királyi pénzügyőri újonctanfolyamok ellenőrzője volt.
Elnöke volt a Budapesti Pénzügyőrök Társaskörének, a Magyar Királyi Pénzügyőrség Országos Segélyegyesületének, a Mátyás-utcai pénzügyőri laktanya parancsnoka, közreműködésével valósult meg a Mátyás utcai pénzügyőri laktanyában az első világháborúban hősi halált halt 236 pénzügyőr nevét megörökítő emléktábla 1926-ban, valamint tevékenyen részt vett a Hévízfürdőn létesített Pénzügyőrségi üdülő létrehozásában 1927-28-ban.
Létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyőrök Vívókörét valamint alapítója a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeumnak, mely 1930. október 4-én nyílt meg a Fiumei úti laktanyában.
Egy 1935-ös rangsorozati jegyzékben amely a Magyarországi pénzügyőri tisztviselőket rangsorolta az első helyen állt.
A pénzügyminiszter Bittermann Bélát saját kérelmére 1935. március végével helyezte nyugállományba, egyben felkérte az általa létrehozott és Pénzügyőrségi Múzeum további vezetésére, melynek vezetője 1943. augusztus 12-ig volt.
1941-ben a Szolnoki Cukorgyár igazgatója lett, a gyár kereskedelmi és személyzeti ügyeinek vezetője. Feladatait ebben a minőségben 1946-ig végezte. Felesége nemesapáti Ács Evelin, akivel 1909. március 28-án kötött házasságot, egy gyermekük született 1918. augusztus 25-én Judit. Felesége költőnő, nótaszerző volt, Kialvó csillagok című kötete 1929-ben jelent meg, nótáit még ma is szerepelnek a rádióban, televízióban, a legismertebbet Dr. Járossy Jenő zenésítette meg, címe Puli (Csorda delelget a déli verőfényben).
Felesége tagja volt többek között a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének, a Szociális Missziótársulatnak, rengeteg kulturális programot, zenés estet, a Vigadóban több jótékonysági koncertet és nemes célokra gyűjtéseket szerveztek.
Lánya is írt verseket, tanítónő, tanárnő volt, a visszaemlékezések szerint egy nyelvzseni; 6 nyelven beszélt.
Felesége tragikus körülmények között, halt meg, 1951. április 14-én Üllői úti házuk előtt ütötte el egy villamos.
Bittermann Béla 1957. december 1-én hunyt le a Nagyvárad tér 1. szám alatti István kórházban, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben.
Lányuk Judit 1994-ben hunyt el. Mindhárman a Farkasréti temetőben nyugszanak. A Vám- és Pénzügyőri Múzeum 75. születésnapi ünnepségére készült el a Bittermann emlékérem. (2005. Horváth Sándor).
2019-ben születésének 140. évfordulóján egy megemlékezésre került sor a Farkasréti temetőben, év végén jelent meg Bittermann Béla a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum alapítója című kötet (Komárom, 2019) melyet Turi Zsolt írt, szerkesztését és lektorálását Számadó Emese a Komáromban lévő Klapka György Múzeum igazgatója végezte. A kötet írásában segítségére volt dr. Andrásfalvy Bertalan professzor Úr, akinek feleségének családját rokoni szálak fűzték feleségének családjához. A könyv ajánlóját professzor Úr, előszavát Varga Mihály pénzügyminiszter úr jegyzi. Megvásárolható a www.könyvmühely.hu könyváruházban vagy a Püski Könyvesházban személyesen vagy a webáruházban. Az általa alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum 2020. október 4-én ünnepli megnyitásának 90. évfordulóját, ebből az alkalomból a Farkasréti temetőben megemlékezésre és koszorúzás is volt, valamint egy jubileumi képeslap kiadására is sor került.
