Besorozzák a legényeket katonává – Cigány katonaemlékek Sőregi János harctéri naplójából

KÖTET

Scholtz Róbert
2020-06-19 07:00

„Én ebben az egész munkámban csak azt adom, amit magam

átéltem, ami tudomásomra jutott, amit megfigyeltem, ...”
(Sőregi János: Harctéri naplóm, 1959)

 

A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány szervezésében az I. világháborúban harcolt cigány katonák emlékét idéző kiadvány jelent meg 2020. májusban. A „Besorozzák a legényeket katonává” – Cigány katonaemlékek Sőregi János Harctéri naplójában című könyv lapjain, 28 harctéren töltött hónap romákra vonatkozó emlékei kelnek életre számos eddig ismeretlen kordokumentum segítségével.

 

1918. november 11-én ért véget a múlt század egyik legnagyobb katasztrófája, a Nagy Háború. Villámháborúnak indult, ami több mint négy évig tartó öldökléssé terebélyesedett, lángba borítva Földünk számos államát. A korszak legpusztítóbb fegyvereivel vívott harcokban 75 millió katona vett részt. A háború borzalmas következményeként a hadra kelt férfiak harmada életét vesztette, birodalmak dőltek romba, és a Föld politikai térképe örökre átrajzolódott, elvetve a 20. század fegyveres konfliktusainak magjait.

 

Az első világháború hajnalán az Osztrák-Magyar Monarchia az általános mozgósítás révén szárazföldi haderejét 3,2 millió főre duzzasztotta fel. A sorozás a magyarországi cigányságot sem kerülte el, melynek sokuk eleget is tett, sőt egyesek meg sem várva a behívó parancsot önként jelentkeztek a hadseregbe. A nagyközönség napjainkig nem tudja, hogy a háborúban többezer cigány katona – „füstös”, „fáraó-, fekete-honvéd” – harcolt. A harctérre küldött cigány férfiak pontos létszáma nem meghatározható. Figyelembe véve, hogy a szalontai Bakos Lajos hét, Hamza Miska cigányprímás öt fia szolgált a fronton, számuk „jelentős” lehetett.

 

Roma katonák

 

Sőregi János: Vadászképem

 

 

A pályázatról

 

A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány (Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának centenáriuma, valamint alapításának 20. évfordulója alkalmából „Besorozzák a legényeket katonának” című forráskiadvánnyal kíván emléket állítani a harctéri cigány katonáknak. 2020 nyarán, hazánk általános iskolás diákjainak közel fele roma származású. Őseik történetének megőrzése, továbbörökítése különösen fontos és megtisztelő feladat.

 

Könyvünkben arra vállalkoztunk, hogy elsősorban Északkelet-Magyarország roma fiataljai számára, továbbá mindazoknak az olvasóknak, akik személyes indíttatásból vagy foglalkozásukból eredően meg akarnak ismerkedni a romák történelmének egy kutatatlan szeletével, bemutassuk Sőregi János Harctéri naplójában „rejtőzködő” cigány katonák történeteit. A csukaszürke mundért öltött roma legények és férfiak hazaszeretete, vitézsége példa értékű lehet a felnövekvő generációknak, önbecsülést nyújthat a roma olvasóknak, és együttérzővé teheti a többségi érdeklődőket.

 

 

                    

 

 

A kötetről

 

Sőregi János Harctéri naplójának, az első kötet kivételével nincs tartalomjegyzéke. Bejegyzései napról-napra, kronológiai sorrendben követik egymást, az önkéntes hónapoktól kezdve 1918. október elsejei elköszönéséig. A 96 oldalas kiadványunkban a naplórészleteket betűhív átírással közöljük, mellyel igyekeztünk megőrizni a mű eredeti hangulatát. A kötet illusztrálásához – 57 db kép – Sőregi János hagyatéka mellett a Bodrogközi Múzeumporta, a Déri Múzeum, a Jósa András Múzeum, a Móra Ferenc Múzeum, a Zempléni Múzeum, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, valamint Babos Krisztina és Hermann Attila gyűjtők képeit használtuk fel.

 

A „Kék könyv” (2015), valamint „Az Isten megőrzött!” – Sőregi János, egy cigándi polihisztor a Nagy Háborúban (1914-1918) kötetekhez szervesen kapcsolódó kiadványunknak köszönhetően az érdeklődő behatóbban megismerheti Sőregi Jánost, Cigánd város híres szülöttét, valamint a Nagy Háború kulturális és történeti örökségének egy újabb, kevésbé kutatott szeletét. Kötetünkben a korabeli cigányokhoz kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket, továbbá számos érdekes, értékes, s egyben humoros információt teszünk közzé elsősorban a máramarosszigeti 85. közös gyalogezred mindennapi életéből.

 

Sőregi János Harctéri naplójában szereplő roma katonák hazaszeretete, élni akarása, kitartása pozitív példaként szolgálhat napjaink roma fiataljainak. Eredményeink a szakirányú felsőfokú oktatás mellett az általános- és középiskolák történelem és népismereti óráin egyaránt felhasználhatók. A bemutatott emlékeknek köszönhetően a kiadványt a nagyközönség mellett a szakemberek is haszonnal forgathatják.

 

A kiadvány megvalósulását az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja.

 

„Ha a jó Isten különös kegyelme és jó Sorsom a háborúban megtartaná életemet,

valamikor még hasznára válhatnék vele az én drága hazám történelmének.”
(Sőregi János, 1915)

 

Sőregi János hadnagy, 1917

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00