Már dolgoznak a Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorai azon a monumentális szénrajzon, amelynek megtalálása a Barcsay 125 jubileumi emlékév egyik szenzációja. Az Asszonyok című, hatalmas, 21 négyzetméteres mű 1964-ben készült, és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Barcsay-mozaikjának egy az egyes arányú kartonja.
Barcsay Jenő 3×7,4 méteres, két tekercsből álló alkotása alapján készítette el Csákvári Nagy Lajos tört márvány darabokból a miskolci mozaikot. A szénrajz hat évtizednyi lappangás után, 2024 szeptemberében került elő a mozaikrakó Csákvári hagyatékából. A monumentális mű Barcsay életművének egyik kiemelkedő alkotására vezethető vissza, egy 1949-ben készült, szintén Asszonyok címet viselő rajzra.
Az alkotás abban a periódusban készült, amikor Barcsay már a Képzőművészeti Egyetemen anatómiát oktatott, de eközben a szabadság kapui bezáródtak, és a Rákosi-korszakkal elkezdődtek Magyarországon a diktatúra évei. A mestert ezekben az években nagyon erősen megviselte a családját ért tragédiák sorozata, és egyfajta terápiás céllal készítette el ennek a műnek az első változatát.
Barcsay Jenő: Asszonyok, 1949, szén, papír, 158×375 cm, BTM Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum, fotó: BTM Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum
Barcsay Jenő Asszonyok, 1949, olaj, vászon, 25×35 cm, Ferenczy Múzeumi Centrum
Az 1950-es évek folyamán az első Asszonyok-rajz a figyelem középpontjába került, és hamar megmutatkozott az igény, hogy mozaikban valósítsák meg. A mozaik végül 1964-ben készült el, majd 1969-ben avatták fel a miskolci Egyetemen. Ez volt Barcsay első murális alkotása, amelyet a későbbiekben még számos mozaik kivitelezése követett.
Fázisfotók: Csákvári Nagy Lajos és Csókos Varga Györgyi az Asszonyok mozaik munkálatai közben, 1964, fotó: Etyeki Műhely Alapítvány archívuma
A miskolci mozaik elkészülte után Csákvári Nagy Lajos a rajz középső, négyes figuracsoportját is megalkotta. A „hordozható mozaik” 1964-ben megjárta a Velencei biennálét, majd 1966-ban kiállították az Ernst Múzeumban és még számos más helyen, míg végül Szentendrén, először a Városházán, majd pedig a Dumtsa Jenő utcai Barcsay Gyűjteményben kapott helyet.
Az Asszonyok mozaik a miskolci egyetemen, 1964 (felavatása: 1969), márványmozaik, mozaikrakó: Csákvári Nagy Lajos, fotó: KOGART Archívum
A tervek szerint, a restaurálás után a mester monumentális szénrajzát is kiállítják a Barcsay 125 jubileumi emlékévben.
A mester tiszteletére rendezett programsorozatban Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban május 28-án nyílik meg a Közelképek 2. című fotókiállítás. A tárlat Barcsay emblematikus figuráját idézi meg az 1960–1980-as évek ikonikus portréfotósainak lencséjén keresztül.
Június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján Művek és történetek – BARCSAY 125 címmel nyílik meg Barcsay Jenő újrarendezett állandó kiállítása a Fő téri Kmetty Múzeumban. Ugyanekkor mutatják be a Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött Barcsay-gyűjtemény katalógusát.
Július 7. és 20. között NESTArt – Szentendrei Nyári Művészbázist rendeznek a MűvészetMalomban, hat fiatal képzőművész meghívásával, Barcsay Jenő tiszteletére. Az itt készült művekből nyílik kiállítás a Vajda Múzeumban, július 20. és augusztus 31. között.
A programsorozat Szentendrén megemlékezésekkel, koszorúzásokkal, emléktábla avatásokkal egészül ki, és szeptember 22–23-án a MűvészetMalomban rendezett Barcsay-konferenciával zárul.
A Barcsay 125 emlékév folyamatosan bővülő és frissített programjai:
Borítóképen:
A két tekercsből álló szénrajzot kibontják az FMC restaurátorai. Barcsay Jenő: A miskolci mozaik kartonja, 1964, 3×7,4 m, szén, papír, magántulajdon
Fotó: FMC/Deim Balázs
