Az év kiállítása 2020 díj esélyese: SZNM-Szennai Skanzen Mesetér-Látványtára

Puskás Tímea
2020-09-26 07:00

Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év kiállítása díjat. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította az évente adományozott díjat, amely a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. A díjat a zsűri két kategóriában - 2 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki kiállítások - ítéli oda. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket. Szurkoljunk a 2 millió feletti kategóriában a SZNM-Szennai Skanzen Mesetér-Látványtárának!

 

Nem gondolná, az ember mikor a Zselici Tájvédelmi Körzet gyönyörű természeti környezetében jár, hogy az 1848-as népi kultúra világában találja magát. Körbenézve megpillanthatja a napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeit, amit öt lakóház a hozzájuk tartozó gazdasági épületek ezen kívül több pince és présház képez.  Valamint Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templomot, mely igazi ékköve a megyének.

 

Ez a varázslatos hely nem más, mint a szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum, aminek különlegessége, hogy egy élő falu közepén, a közösség aktív részvételével jött létre. Alapvető célja, hogy megőrizze és bemutassa Zselic és Belső-Somogy sokszínű népi kultúráját, gazdag tárgyi és szellemi örökségét. A múzeum területén sétálgatva egy egyszerű zsilipelt boronafalú, zsúpfedésű, kétfiókos pajtára bukkanhatunk, melynek kinézete nem figyelemfelkeltő, viszont belülről nagyon megkapó. A csökölyi pajta ad otthont a Szennai Skanzen első állandó kiállításának a Mesetér-Látványtárnak.

 

Belépve a nézelődő úgy érezheti magát mintha megállt volna az idő. A kiállítás egy vitrines látványtár mely különböző műtárgyak tematizált rendszerén keresztül mutatja meg a paraszti kultúra tárgyi világát, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait. A bemutatott tárgyak, elsősorban Somogy megye területéről, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Látványtárából és raktári anyagából származnak.

 

 

A vitrinekben megtalálhatóak a népmesék történeteinek jellegzetes műtárgyai. Az időt a központi falszakaszon elhelyezett faliórák szimbolizálják, melyek egyszerre jelentik a pillanatot és az örökkévalóságot, a népmesei időtlenséget. A különböző petróleumlámpák jelképezik az elektromosság nélküli világot, egyben a sötét, zárt, lakóházi közeget, és az egyes alkalmak esti idejét is. A számokat egy abakusz és egyéb kistárgyak jelképezik. A mesei teret elvontan, játékosan a gyűjtemény üvegtárgyai szimbolizálják, ahogyan az Üveghegy is.

 

A népmesei műtárgyak mellett az egyes társas munkaalkalmak során használt eszközök is megjelenek. Például a disznóvágás vagy disznótoros során használt lakodalmas fazék, és a tor különböző tárgyai. Vagy a kukoricafosztás során alkalmazott morzsoló vagy kobzószék, a fonásnál pedig a rokka és a motolla, háttérben pedig előkerül a fonás, szövés, a kender- és gyapjúfeldolgozás kiseszközei, textilei.

 

A vitrinekkel körülvett tér közepén jött létre a hagyományos mesemondásra alkalmas hely, ahol a gyermekek és felnőttek részére rongyszőnyegek, rönkülőkék, székek, padok teszik kényelmesebbé az ülést. A mesélő és hallgatója is a mesemondási alkalmaknak megfelelően kerülhetnek az évkülönböző szakaszában (pl. tavasz-gyapjútisztítás, nyár-mezei munkák, ősz-kukoricafosztás, tél-fonás) más-más kontextusba a mesék világával a tárgyakon keresztül. 

 

 

Ugyanakkor kihelyezésre kerültek a kiállításhoz készülő olyan interaktív társasjátékok, mint a népmese kocka vagy sztorikocka. Aminek a felszínét különböző hagyományos néprajzi tárgy, népmesei lény, helyszín, és hétköznapi szimbólum borítja. A kocka segítségével jobban megismerhetjük, és megérthetjük a múzeumi tartalmakat, ezenfelül a történetmesélő nemcsak a hozott anyagból meríthet, hanem a legtöbb kockán látható képből is. 

 

A másik népszerű játék a pásztorjáték, ami a lemodellezi a zselici táj szerkezetét, a hagyományos tájgazdálkodást, különösképpen a legelőgazdálkodás helyszíneit és az azokhoz tartozó, állatokat, munkákat. A játék két külön játékmódot tartalmaz, még egyikben magyar pásztorkutya-bábuk segítségével ismerhető meg a táj természeti értéke, másikban a pásztorrendeket szimbolizáló eszközökkel lépve a különböző pásztorok feladatait, munkáját tanulják meg a gyerekek.

 

 

 

 

A kiállításban nem csak a bemutatott és felhasznált anyagok, tárgyak tapinthatóvá tétele viszi közelebb a hagyományhoz, az átadni kívánt ismeretekhez a látogatót, hanem a hallott és olvasott nyelvi tartalmakra is. Ezen kiállításon keresztül a látogatók egy még élő, de a XXI. században már kevésbé vagy egyáltalán nem ismert világba pillanthatnak be.

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00