A FUGA Budapesti Építészeti Központban 2015-ben mutatták be az Akik Budapestet építették, 2017-ben pedig a párizsi Magyar Intézetben rendezték meg a Ceux qui ont construit Budapest című kiállításokat, amelyek újrarendezett és a Budapesti Történeti Múzeum Metszettári kiállítótermére adaptált változatát tekinthetik meg június 24-ig az érdeklődők. A kiállított anyag egy válogatás a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (Magyar Képzőművészeti Egyetem – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium) építészeti rajzaiból, könyvritkaságaiból, mintalapjaiból és gipszmodelljeiből.
A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (Magyar Képzőművészeti Egyetem – Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola) első, bemutatkozó kiállítása a gyűjteményben őrzött muzeális tárgyakon keresztül mutatja be az első hazai állami művészetoktatási intézmény, a Budai Rajzoló Oskola (Schola Graphidis Budensis) és utódintézményei (Pesti Rajzoló Oskola, Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola) építészeti rajzi képzésének történetét a 18. század vége és a 20. század első évtizede közötti időszakban.
A tárlaton három műcsoport látható:
A Régi Könyvgyűjtemény állományából válogatott eredeti, 19. századi építészeti könyvek és műlapok, amelyeket az építészeti rajz oktatása során mintalapokként használtak egyes feladatok kivitelezéséhez, és amelyek az 1920-as években a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Iparoktatási Szakkönyvtárának részét képezték.
A Gipszminta- és Szoborgyűjtemény eredeti építészeti gipszmodelljei, amelyeket az 1900-as évek elején öntöttek, és az egykor mintegy 1.600 darabot számláló oktatási célú gipszgyűjtemény részét képezték.
A Grafikai Gyűjtemény eredeti, a 19. század második felében és a 20. század elején készült építészeti tárgyú hallgatói rajzok és a 18. század végén – a 19. század első felében készült építészeti tárgyú hallgatói rajzok fotóreprodukciói.
A kiállított eredeti grafikai anyag nagy részét az 1870-es évek és a 1910-es évek között született építészeti rajzok alkotják, amelyek egységesen, kiállítási célra készült albumokba ragasztva maradtak fenn. Ebben az időszakban több építészeti szakosztály is működött az Iparrajziskolában, amelyek irányítása az elsősorban urbanisztikai tevékenységéről ismert Palóczi Antal építész-tanár nevéhez fűződött, aki több mint 30 éven keresztül, 1879 és 1911 között oktatott építészeti rajzot.
Budapest az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867–1918) vált világvárossá. Mai, historizáló és szecessziós városképi arculatát a 19. század utolsó harmadában és a századforduló időszakában nyerte el más európai fővárosok, többek között Bécs és Párizs mintáját követve. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a főváros szerkezetét meghatározó urbanisztikai koncepció, a köz- és magánépületek stílusa, az építész- és az iparosképzés egyaránt európai mintára szerveződtek. A kiállítás a várost fizikailag építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének ezen időszakát. Az építészethez köthető iparágak iparosainak és iparostanoncainak (ácsok, asztalosok, bádogosok, díszítőfestők, díszítőszobrászok, építészeti rajzolók, épületlakatosok, kőfaragók, kőművesek) művészi szintű rajzi képzése ebben az időszakban a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában (1886–1946) zajlott. Ennek során, hasonlóan a korabeli építészképzés gyakorlatához, gipszmintákat, külföldi építészeti könyveket és különféle sokszorosító technikával (litográfiai eljárások, fotómechanikai eljárások) készült mintalapokat alkalmaztak az oktatásban.
A kiállított eredeti grafikai anyag nagy részét az 1870-es évek és az 1910-es évek között született építészeti rajzok alkotják, amelyek egységesen, kiállítási célra készült albumokba ragasztva maradtak fenn. Ebben az időszakban több építészeti szakosztály is működött az Iparrajziskolában, amelyek irányítása az elsősorban urbanisztikai tevékenységéről ismert Palóczi Antal építész-tanár nevéhez fűződött, aki több mint 30 éven keresztül, 1879 és 1911 között oktatott építészeti rajzot.
Válogatás látható továbbá a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Régi Könyvgyűjteményének 19. századi építészeti könyvei és műlapjai közül, amelyek az 1920-as években a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Iparoktatási Szakkönyvtárának részét képezték. Ezeket egészítik ki a Gipszmásolat- és Szoborgyűjtemény eredeti építészeti gipszmodelljei, amelyeket az 1900-as évek elején öntöttek, és a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola egykor mintegy 1.900 darabot számláló oktatási célú gipszgyűjteményének részét képezték.
A kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központ 2015-ös, Akik Budapestet építették című tárlatának és a párizsi Magyar Intézet 2017-es, Ceux qui ont construit Budapest című kiállításának a Budapesti Történeti Múzeum Metszettári kiállítóterére adaptált változata. A jelenlegi kiállításon az előző válogatások mellett kiemelt szerep jut a budapesti Millenniumi Földalatti építkezés Klösz György-féle fotódokumentációjának.
Kurátor: Katona Júlia, művészettörténész
Társkurátor: Nagy Barbara, művészettörténész
Impresszum és bővebb információ érhető el a kiállításról a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény oldalán olvashatnak.
Időpont és helyszín:
2018. március 13 – június 24.
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, I. emeleti kiállítótér
