Legújabb tematikus kampányunkban az idén 30 éves Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület történetét idézzük fel. A rangos szakmai civil szervezet 2021. április 16-án ünnepelte bejegyzésének kerek évfordulóját. Az őszre tervezett ünnepi közgyűlés felvezetéseként indítjuk útjára sorozatunkat. Elsőként a Társaság eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be egy-egy cikkben.
A 2004-es év legfontosabb eseménye a Társaság szempontjából a Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díjak első ízben történő átadása volt. A választmány február közepén a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumban tartott ülésén megvitatta és elfogadta az éves beszámoló, közhasznúsági jelentés és munkaterv szövegét, majd jóváhagyta a Varga Éva szobrászművész által bemutatott díjakkal járó kisplasztika tervét.
A márciusi közgyűlés ugyancsak jóváhagyta a működéssel kapcsolatos dokumentumokat, majd meghallgatta Bereczky Lóránd előadását „Múzeum vagy szórakoztatás” címmel. Füzes Endre az előző év végén megalakított Tájház Szövetség, Vándor László pedig az ebben az évben alakult Megyei Múzeumi Igazgatóságok Szövetsége céljairól és működéséről adott tájékoztatást.
Ezt követően került sor az előző évben alapított szakmai díjak átadására, a választmány februárban, Mezőkövesden történt döntése alapján. Pulszky Ferenc-díjat első alkalommal hatan kaptak: Éri István, a Tájak – Korok – Múzeumok mozgalom megszervezője, Szentléleky Tihamér régész, számos római kori emlék feltárója, Domonkos Ottó, Sopron múzeumi hálózatának megteremtője, Király Árpád, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum alapító igazgatója, Minárovics János, aki tűzoltótisztből lett a Tűzoltó Múzeum akkor aktív szakmai vezetője, valamint Varga Gyula debreceni néprajzkutató. A fiatal szakemberek elismerésére alapított Pulszky Károly-díjban Romsics Imre és Víg Károly részesült. A díjazottakat a Magyar Múzeumok 2004. évi 2. száma mutatta be (62-63. oldal). Itt érdemes megjegyezni, hogy a Társaság honlapján (www.pulszky.hu) a Díjaink rovatban valamennyi, azóta elismerésben részesült neve olvasható.
Közismert, hogy Magyarország 2004-ben lett teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ennek kapcsán a kormányzat két, a múzeumi területet érintő döntést hozott. Egyrészt május elsejétől huszonnégy állami fenntartású múzeum állandó kiállítása vált ingyenessé a látogatók számára. Másrészt a Múzeumok Majálisát – a hagyományoktól eltérően és mindmáig kivételesen – a május 18-i Múzeumi Világnaphoz közeli hétvége és a Múzeumkert helyett május 1-jén és 2-án, a Városligetben, az ottani majális rendezvény részeként tartották meg.
„Az év múzeuma 2003” pályázat három kategóriájában ebben az évben 11 intézmény indult. A fődíjakat Hiller István kulturális miniszter adta át a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak) és a gömörszőlősi Néprajzi Gyűjtemények és Kisgaléria képviselőinek. Az indulók tevékenységét ezúttal is hosszabb cikk mutatta be és értékelte a Magyar Múzeumok 2004. évi 2. számában (30-33. oldal, Deme Péter: „Az év múzeuma 2003” pályázatról).
A folyóirat ugyanebben a számban hosszú összefoglaló írást közölt a múzeumi kiállítások ingyenességére vonatkozó kormányzati döntés folyamatáról, ellentmondásos kommunikációjáról, várható hatásairól és az ezzel kapcsolatos angliai tapasztalatokról (Balázs György: Múzeumok ingyen. A belépődíj eltörlésének hatása a múzeumokra, 21-24. oldal).
A Magyar Múzeumok az előző évekről szóló összefoglalókban inkább csak forrásként szerepelt. A tizedik évfolyam kapcsán érdemes arról szólni, hogy a folyóirat ekkor már évek óta Selmeczi Kovács Attila főszerkesztésével, több szakember szerkesztőségi munkájával és Szerkesztő Bizottság közreműködésével jelent meg minden negyedévben. Kiadásához és terjesztéséhez kezdettől fogva jelentős anyagi támogatást nyújtott az Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiuma. Szerzői minden fontosabb, a szakterület tevékenységével összefüggő vagy ahhoz kapcsolódó kérdéssel foglalkoztak. Gyakori volt a tematikus szám, 2004-ben például az első szám a határon túli magyar múzeumokról és gyűjteményekről adott áttekintést, a második középpontjában az Európai Unióhoz való csatlakozás állt, a harmadik annak az évnek a jeles évfordulói kapcsán készült írásokat közölt, a negyedik pedig a természetvédelem és a múzeumok kapcsolatára helyezte a hangsúlyt. Minden lapszámban volt a nemzetközi kapcsolatokkal, kiállításokkal, kiadványokkal foglalkozó rovat, könyv- és folyóiratszemle, évfordulósok köszöntése vagy elhunytak előtti tisztelgés, valamint a társaság tevékenységét bemutató rovat.
Elsősorban Éri István hozzáértő és kitartó munkájának köszönhetően jelent meg az év tavaszán a Társaság kiadásában a Restaurálási tanulmányok. Tímár-Balázsy Ágnes emlékkönyv című, a műtárgyvédelem témakörével foglalkozó 200 oldalas kötet. Angol nyelvű változata egy évvel később jelent meg az ICCROM (Kulturális Javak Védelmének és Fenntartásának Nemzetközi Központja, ennek volt hosszú évekig aktív munkatársa T. Balázsy Ágnes) kiadásában.
A Társaság képviselői 2004-ben is részt vettek a NEMO (Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata) munkájában és éves konferenciáján. Ez utóbbin a tagországok képviselői ismertették nemzeti jelentésüket az országukban létező múzeumpolitikáról, annak jellemzőiről, a törvényi keretekről és a szakmai szervezetek tevékenységéről. A tanácskozáson emellett más fontos, minden országot érintő kérdéseket is megtárgyaltak.
Az Európai Unió bővítése alkalmából a British Council programsorozatot szervezett Magyarországon és a többi közép-kelet-európai csatlakozó országban, azzal a céllal, hogy megteremtse a tapasztalatcsere és együttműködés lehetőségét a kultúra és gazdaság területein dolgozó fiatal szakemberek számára. Ennek köszönhető, hogy a fiatal muzeológusok tagozatának öt tagja részt vehetett a londoni Museums and Heritage Show rendezvényein (május 12-13). A tapasztalatokról a Magyar Múzeumok 2004. évi 3. számában olvashatunk beszámolót (48-49. oldal, Lovas Judit: „Gondolatok sugárútján” - Museum and Heritage Show Angliában). Ugyancsak a tagozat és a British Council együttműködése hozta létre azt a szeptemberi szemináriumot, amelyen egy örökségvédelmi esettanulmány kapcsán brit és magyar szakemberek cserélhettek eszmét és tapasztalatot.
A kismúzeumok tagozata áprilisban tartott konferenciát, melynek központi témája a megyei múzeumok és a kötelékükbe tartozó kisebb intézmények viszonya volt, Szó esett együttműködésükről, problémáiról és eredményeiről, főképpen a finanszírozás gondjairól.
A műtárgyvédelmi tagozat év végén, a művészettörténeti tagozat májusban és decemberben szervezett tagjai számára tapasztalat- és eszmecserét. A közművelődési és a menedzsment tagozat ebben az évben nem tartott szakmai találkozót, de a tagok aktívan közreműködtek a Múzeumok Mindenkinek stratégiai tervének elkészítésében, a Múzeumpedagógiai Évnyitó szervezésében és más programokban.
A 2004-es év kronológiája itt olvasható.
Források:
Magyar Múzeumok, 2004/1-4. szám és 2005/2. szám.
Múzeumi Hírlevél, XXV. évfolyam (2004) március, április, május, október, november, december.
A Pulszky Társaság iratai a Magyar Nemzeti Múzeum irattárában.
Népszabadság, 2004. március 20. 5. oldal (Hatan kaptak Pulszky-díjat).
Népszabadság, 2004. április 29. 6. oldal (Múzeumok Majálisa a Ligetben).
Népszabadság, 2004. május 5. 10. oldal (Várfelújítás, kiállítás, galéria. Az év múzeumai: elismerés három kategóriagyőztesnek).
Zalai Hírlap, 2004. április 19. 7. oldal (A Göcseji az év múzeuma. Rangos szakmai elismerést nyert a megyeszékhelyi közgyűjtemény).
Zalai Hírlap, 2004. május 3. 7. oldal (Ünneplő múzeumok. A Göcseji Múzeum rangos szakmai elismerést vett át).
