A múzeumi regisztrátor, műtárgykölcsönzési szakember 2010 óta hivatalosan elismert múzeumi munkakör Magyarországon. A Magyar Regisztrátor Csoport Egyesülete idei magalakulásának apropóján született ez a cikk, amely bemutatja ezt az egyelőre kevéssé ismert, de annál érdekesebb szakmát, valamint az egyesület munkáját, terveit.
Mivel foglalkoznak a múzeumi regisztrátorok?
A regisztrátor elnevezés a magyar nyelvben félrevezető lehet, hiszen munkánk részben áll adminisztrációból, amelyre az elnevezés alapján először asszociálnánk. Feladatunkhoz tartozik a műtárgykölcsönzéshez kapcsolódó szerződések, engedélyek leegyeztetése és beszerzése, a szállítmányozáshoz kapcsolódó igények felmérése és kommunikálása, valamint a különböző biztosítási formák közül a legmegfelelőbb kiválasztása és összeegyeztetése a partnerekkel. Ismernünk kell a műtárgykölcsönzésre vonatkozó hazai jogi környezetet, ami lehetővé teszi a műtárgykölcsönzést. A jogászokkal, minisztériumokkal, műtárgytechnikusokkal, szállítmányozókkal és biztosítókkal együttdolgozva harmonizáljuk a kölcsönadó igényeit, elvárásait a hazai és intézményi lehetőségekkel. A tulajdonos, a kölcsönadó a legnagyobb biztonságban szeretné tudni a műtárgyait, mind a műtárgy fizikai – környezeti, installációs és szállítmányozási lehetőségek – mind a jogi háttér szempontjából. Hogy megtaláljuk a legmegnyugtatóbb megoldást, ismernünk kell a jogi és technikai lehetőségeket, amelyek a műtárgy mozgása során a legnagyobb biztonságot nyújthatják. Az adminisztráció a sikeres regisztrátori munkának egyik része, és előfeltétele is. Egy nagyobb, akár több száz műtárgyat felvonultató kiállítás minden darabját és az azokhoz tartozó speciális igényeket is ismernie kell a regisztrátoroknak, ami megfelelő rendszerezés nélkül nem kivitelezhető.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-as, 1970-es években kialakuló szakma Európába átkerülve jelentős mértékben alkalmazkodott a helyi intézményi és gyűjteményi sajátosságokhoz. A szakmának ez a sokszínűsége a mai napig megfigyelhető: országonként és adott intézményenként is változhat a regisztrátorok pontos munkája, felelősségi köre. Például egy kisebb gyűjteménynél esetében mind a bejövő és kimenő kölcsönzések egy ember kezében futnak össze, azonban a nagyobb intézményeknél specializálódhatnak is a regisztrátorok: ki a kimenő kölcsönök útját egyengeti, ki pedig a beérkező kiállításokra érkező műtárgyakat követi.
A szakma eredetéről és a különböző országokban elterjedt modellek hasonlóságáról és eltéréséről Hélene Vassal és Sophie Daynes-Diallo cikke[1] ad mélyebb betekintést.
(A Magyar Regisztrátor Csoport által szervezett első Gyűjteményi Mobilitás workshop)
Magyarországi helyzet
Párhuzamosan az Európai Unió gyűjteményi mobilitást szorgalmazó irányelveivel Magyarországon a 2000-es évek elejétől jelentek meg a nagyszámú kül- és belföldi kölcsönöket igénybevevő kiállítások. Még nem hivatalos formában, de 2000-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Europas Mitte um 1000 című kiállítás szervezése során különült el a műtárgykölcsönzések adminisztrációja a kiállítás egyéb adminisztrációjától. A következő mérföldkő a Szépművészeti Múzeum Monet és barátai 2004-ben megrendezett kiállítása volt, amelyre harminchárom európai és amerikai gyűjteményből érkeztek a műtárgyak. A magyar kiállítási garancia alapjai ennek a kiállításnak a kapcsán kerültek kidolgozásra ezzel utat nyitva annak, hogy olyan kiállítások kerülhessenek megrendezésre később mint például a Dzsingisz kán és öröksége (2007) a Magyar Nemzeti Múzeumban, vagy a Van Gogh Budapesten (2006/07) a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítási garanciának köszönhetően megvalósult kiállítások sora ma már hosszú; aki az utóbbi években járt múzeumban az bizonyosan találkozott olyan műtárggyal, amely az állami garancia intézményének köszönhetően érkezett Magyarországra.
A múzeumok egyre erősebb beágyazottsága a nemzetközi színtérbe folyamatosan erősíti a kimenő kölcsönök számának növekedését is, amelyek koordinációját úgyszintén a regisztrátorok feladata levezényelni. A kiállításokra kölcsönzött hazai műtárgyak száma is folyamatosan növekszik, amelyek felügyelete, nyomon követése is hasonló gondosságot igényel a kollégáktól.
Összegezve, a kölcsönzések számának megnövekedése és kölcsönzéseket segítő egyre összetettebbé váló jogi háttér és az olyan intézmények mint a kiállítási garancia[2] vagy a jogi immunitás[3] életre hívták a múzeumi regisztrátor szakmát, amely 2010-ben hivatalosan is bekerült muzeális intézményi szakmai munkakörök felsorolása közé.
A Magyar Regisztrátor Csoport Egyesülete és nemzetközi konferenciák
A szakma legfontosabb európai eseménye az 1998 óta kétévente megrendezésre kerülő Európai Regisztrátor Konferencia (European Registrars Conference). A 2006-ban Madridban megrendezett konferencián merült fel először a gondolat, hogy érdemes lenne a magyar kollégák számára is létrehozni egy magyar fórumot. Az első informális találkozóra 2008-ban került sor, amelyen a Magyar Nemzeti Múzeum (Fisli Éva és Váradi Anna), a Magyar Nemzeti Galéria (Földi Eszter), a Ludwig Múzeum (Bálványos Anna) és a Szépművészeti Múzeum (Galambos Henriett) kollégái vettek részt. A Magyar Regisztrátor Csoport Egyesülete hivatalosan idén, 2017-ben alakult meg. Az egyesület korai történetével és a regisztrátor szakma hazai kezdeteivel Fisli Éva és Galambos Henriett írása foglalkozik részletesebben.[4]
Az egyesület célja, hogy összefogja a magyar múzeumokban regisztrátori munkát ellátó kollégákat, felmérje a műtárgykölcsönzéseket érintő aktuális problémákat és megoldásokat javasoljon a tagok tapasztalataira, tudására támaszkodva. További célja, hogy megismerje és ismertesse a nemzetközi trendeket, kapcsolatot tartson a különböző nemzeti regisztrátor csoportjaival és integrálja a magyar regisztrátorokat a nemzetközi színtérbe.
(A csoport munkáját bemutató előadás Rijekában)
A már fentebb Európai Regisztrátor Konferenciák mellett 2015 óta évente szűkebb körben is találkoznak és egyeztetnek a nemzeti regisztrátor egyesületek, amelyen a magyar csoport a kezdetek óta képviselteti magát. A szakma másik fontos találkozója az Amerikai Regisztrátorok Konferenciája, amely idén 2017 őszén Vancouverben kerül megrendezésre.[5]
(A 10. European Registrars Conference nyitóbeszéde 2016-ban Bécsben)
A magyar csoport 2016. június 2-án szervezte első Gyűjteményi Mobilitás workshopját, amelyet hamarosan több hasonló workshop és konferencia követ, amelyeken a magyar szakmai résztvevői rendszeresen találkozhatnak.
További hírekért és információkért a csoport honlapját (http://www.szepmuveszeti.hu/magyar_regisztrator_csoport) és facebook oldalát (https://www.facebook.com/HungarianRegistrarsGroup) érdemes követni. Tagnak a hungarianregistrarsgroup@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni.
[1] http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/muse.12099/abstract
[2] http://www.nefmi.gov.hu/kultura/muzeum/kiallitasi-garancia/kiallitasi-garancia
[3] 2012. évi XCV. törvény
[4] Fisli Éva – Galambos Henriett: Egy szó és ami mögötte van – A regisztrátor, Múzeumi Közlemények Ú.F. 2008. 1. sz. 78-88. p.
[5] https://www.arcsinfo.org/programs/2017-vancouver-conference
