Textilműves, ruhaipari technikus, stílus- és divattervező diákok munkáiból nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A tanulók egy mintaprojektnek köszönhetően megismerhették a múzeum textilgyűjteményét, az ott őrzött különleges viseleti darabokat, majd ezek alapján formatervek és különböző mintadarabok is készültek. „A divat elhalványul a stílus örök – A szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással” című tárlatot január 26-án, amely egyben a mintaprojekt zárórendezvénye is lesz.
Két szegedi középiskolával működött együtt egy mintaprojekt kapcsán a Móra Ferenc Múzeum. A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium textilműves tanulói, továbbá a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolájának divat- és stílustervező, ruhaipari technikus szakos diákjai és oktatói vettek részt a projektben.
A közös munka során a tanulók megismerték a múzeum textilipari gyűjteményét, az ott található darabok motívumait, textúráit. Ezen élmények, tapasztalatok alapján a tervezők és a kivitelezők pedagógusaik irányításával kialakították a különböző viseleti darabok terveit, végül ezek alapján a tervek alapján mintadarabok készültek. „A divat elhalványul a stílus örök - A szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással” című kiállításon ezeket a terveket és elkészült mintadarabokat – például sálakat, táskákat, terítőket – láthatják az érdeklődők.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum a mintaprojekt keretében megvalósult foglalkozás-sorozatot a néprajzi gyűjteményében őrzött textil gyűjteményre alapozta. A különböző szőttesek és vásznak mellett a gyűjteményben őrzött viseleti darabok száma eléri a kétezret. Különösen értékes része e gyűjteményrésznek az 1908-1910 között és az 1960-70-es években gyűjtött anyag, teljes apátfalvi, tápéi és szegedi ruházatok.
A másik fontos egység Szeged hungarikummá vált szimbólum értékű jelképe, a szegedi papucs. E tárgy eredetéről, történetéről, más tájegységekkel vonható párhuzamairól, a szegedi papucsos mesterségről és a mesterség képviselőiről kiállítást is láthattunk a tavalyi évben.
A Móra Múzeum e viseleti darabokra építve dolgozta ki a saját múzeumpedagógia koncepcióját a Savaria Múzeum projektje alapján a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium textilműves tanszakának oktatói és diákjaival, akik textiltervezést tanulnak a gimnáziumban. Ennek a tevékenységnek része a mintatervezés, szövés, szőnyegszövés, de foglalkoznak a kékfestő, szitanyomó technikák alkalmazásával is. Másik partner a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája volt.
A mintaprojektben szakmai irányítóként vett részt Tóth Csabáné ruhatervező mérnök, aki a néprajzi textilgyűjtemény darabjait igen jól ismeri és látja az oktatási felhasználhatóságukat is. Divattervezőként olyan útmutatást adott mind a textil tervezőknek, mind a ruhákat elkészítő diákoknak, amiből inspirációt is merítettek és a kivitelezés során gyakorlati technikai segítséget is kaphattak. A foglalkozások során a két iskola tanulóival közösen tekintették át a néprajzi textil gyűjtemény darabjait, először a textilek mintái, létrehozásuk technikája szempontjából, gyűjtsünk motívumokat, vizsgáljuk meg a színvilágot, formai és tartalmi jegyeket. Ez adott inspirációt a textilműves diákoknak és a tervező, valamint kivitelező diákoknak is, mely alapján minta, forma és textil terveket készítettek.
A diákok olyan gyakorlati munka részeseivé váltak, amely inspirálóan hat, hiszen terveik nem csak elméleti gyakorlásként készültek, hanem a konkrét céllal, hogy használható, viselhető darabok készüljenek belőlük.
A következő lépésben a tervezők és a kivitelezők az iskolák pedagógusainak aktív irányításával közösen alakították ki a különböző viseleti darabok (sál, kötény, válltáska, oldaltáska, installációs táska, bankett asztalterítő, konferencia asztal terítő) terveit.
A közös tervezés során fontosnak tartották a szervezők a csoportok együttműködését, a kapcsolattartást, kommunikációt, hogy olyan darabok tervei készüljenek el, melyek a kivitelezés és az alkalmazás praktikuma szempontjából is megfelelőek. Az elkészült munkákat múzeum hasznosítani fogja múzeumpedagógiai foglalkozások során, valamint a múzeum arculatához illeszkedően a munkatársak reprezentációs darabokként viselhetik azokat, vagy éppen a múzeumi rendezvények során kerülnek felhasználásra. Tóth Csabáné a résztvevők mintaterveit felhasználva egy századforduló korabeli parasztpolgári ruharekonstrukciót is készített. A projekt során készült terveket, mintadarabokat és az elkészített ruharekonstrukciót a folyamat végén e kiállítás keretében mutatjuk be.
A résztvevő diákok a projekt végigkísérése során tanulmányozhatták egy kiállítás műtárgyainak létrejöttét és betekinthettek a kiállításszervezés és építés folyamataiba is.
A projekt eredménye, hogy a pedagógusok és a diákok a múzeumot, mint új képzési helyet ismerték meg, olyan tárgyakkal, gyűjteménnyel kerültek kapcsolatba, amit előtte nem ismertek, nem tanulmányoztak. A gyűjteményi darabok vizsgálatával valós tárgyakon tanulmányozhattak szabásvonalakat, megfigyelhették a kivitelezés módjait, új tapasztalatokat szerezhettek. Továbbá olyan módszertani eszközöket ismerhettek meg, amely mind az oktatóknál a tanításban, mind a diákoknál a gyakorlati munkában előrevivő lehet.
A mintaprojekt a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek (EFOP-3.3.3.- VEKOP-16- 2016-00001)” című projekt keretében jött létre. A projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM), mint konzorciumvezető és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), mint konzorciumi partner konzorciumi együttműködésében valósul meg, a projekt múzeumi komponensének szakmai megvalósítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM-MOKK). A projekt a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum együttműködésével jött létre.
A szombathelyi mintaprojekt:
