A "4 Universities for Konavle" című projekt

BESZÁMOLÓ

Orosz Katalin
2019-10-29 18:00


2019. szeptember 15-19. között a horvátországi Cilipiben és Dubrovnikban nemzetközi műtárgyvédelmi gyakorlaton vett részt Orosz Katalin papírrestaurátor oktató Baranyai Emőke és Cs. Tóth Levente papír-bőr restaurátor egyetemi hallgatókkal. A projekt célja a horvátországi Konavle régió jellegzetes viselet- és hímzésgyűjteményét őrző Konavle County Museum kiállítási és raktározási körülményeinek javítása, valamint a Jelka Mis hímzésminta-gyűjtemény vizsgálata és konzerváló kezelésének kidolgozása volt. A gyakorlat a University of Dubrovnik Department of Art and Restoration, a Universitiy of Applied Sciences Cologne Institute of Conservation Sciences, a University of Applied Arts Wienna Institute of Conservation és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Iparművészeti Restaurátor Specializációk, valamint a Konavle Múzeum együttműködésében valósult meg. Az 5 napos programon 5 egyetemi oktató (Tanja Kimmel, Danijela Jemo, Laura Peters, Mateo Miguel Kodric, Orosz Katalin) vezetésével 8 restaurátorhallgató vett részt a 4 egyetemről. A magyar hallgatók és oktató részvételét a Magyar Képzőművészeti Egyetem Erasmus plus programjának támogatása tette lehetővé.

 A    projekt    résztvevői    az    Egyetem    textilrestauráló    műtermében

A projekt tavaly kezdődött, akkor a Konavle Múzeum épületének kockázatkezelési felmérése történt meg és a kiállítótérben került sor javító célú beavatkozásokra, valamint a Jelka Mis gyűjtemény lapjainak digitalizálását végezték el a hallgatók oktatói vezetéssel. Idén folytatódott a kiállítási installációk fejlesztése, a népviseletet bemutató poliuretánból készült babák formára igazítása, szigetelése Marvelseel fóliával, majd beborítása hurkolt pamut anyaggal, valamint a vitrinek hátlapjainak belső borítása, az installálás módjának javítása. Ezt a munkát Tanja Kimmel és Laura Peters textilrestaurátor oktatók irányították.

 

 Elválasztó    réteg    szabása    a    hímzésminták    és    a    kartonok    közé    

 

A másik fő téma a múzeum legértékesebbnek tekintett hímzésminta gyűjteményének felmérése és a szükséges kezelések kidolgozása volt Orosz Katalin vezetésével. A magyar és horvát hallgatók összesen 400 kartonlapot vizsgáltak meg. Az elvégzett mikroanalitikai teszttel a lapok lignintartalmának kimutatása volt a cél, ami a kartonokon és textileken látható elváltozások egyik kiváltó oka lehet. A teszt eredményét, valamint a megfigyelt elváltozásokat digitálisan rögzítették, majd kiválasztottak néhány fehér és színes hímzésmintákkal ellátott lapot alaposabb vizsgálat és a lehetséges konzerváló kezelés kidolgozása céljából. Ugyanakkor arról is döntés született a textilrestaurátor oktatók és hallgatók bevonásával, hogy a textilminták védelme érdekében a mintalapokon a textil és a savas papír közé elválasztó poliészter szövedék kerüljön. Ezt a munkát a Konavle Múzeumban a német és osztrák hallgatók végezték el Danijela Jemo vezetésével.

 

 A    kiállítási    installációk    javítása   

A magyar és horvát hallgatók pedig Orosz Katalin papírrestaurátor és Mateo Miguel Kodric textilrestaurátor oktatók irányításával a Dubrovniki egyetem textilrestauráló műtermében folytatták a munkát a lapok részletes készítéstechnikai- és állapotleírásával, fotózásával, majd a papír kémhatásmérése következett. Utóbbi igazolta a lignintartalomból és a papírlapok lebomlásából, károsodásából adódó savasságot, ezért felmerült a semlegesítő kezelés szükségessége. Mivel a lapokon a gyűjteményt összeállító Jelka Mis kézírásával tollal írt információk találhatók, ezek megőrzése, a kezelés alatti védelme rendkívül fontos volt. Az alkalmazott két tinta közül az egyik nedvességre érzékeny volt, ennek védelmét kellett kidolgozni a konzerváló kezelés alatt. Konzultációk és próbák során sikerült egy kétrétegű védőréteget kialakítani, mely a beavatkozások után nyom nélkül eltávolítható a papírból. A módszerrel próbából 4 lap kezelése történt meg sikeresen.

A vizes és lúgos kezelésekhez a textilminták leválasztására volt szükség. Ezek elkülönítve kerültek tisztításra, majd az eredeti módon és cérnával visszarögzítették őket a kartonlapokra.

Közben lehetőség nyílt a Dubrovniki Egyetem restauráló műtermeinek megtekintésére, az ott folyó képzés megismerésére, valamint a csoport ellátogatott Sokol várába, ami nagy jelentősséggel bírt az elmúlt évszázadokban a Konavle régió határvédelmében.

A rendkívül intenzív programban a terület történetével és a viselet kialakulásával, jellegzetességeivel is megismerkedtek a résztvevők, valamint alkalmuk nyílt megnézni a Konavle régióban hagyományos selyemhernyó tenyésztést és a selyem feldolgozását is Antonia Ruskovic Radonic műtermében.

 

A projekt a beavatkozások értékelésével, majd a helyi érdeklődők és a sajtó tájékoztatásával ért véget. Az elvégzett munkát a Konavle Múzeum vezetője Antonia Ruskovic Radonic rendkívül hasznosnak és eredményesnek ítélte, egyben kérte a kollégákat a folytatásra.

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00