"Most meg itt Kisszékelyben körmölök..." - Egy Tolna megyei falu emlékei, tervei és mindennapjai

interjú dr. Horváth Andrással

Sóki Diána
2018-10-21 13:00

Sok megbújó település van Magyarországon, amelyeket a lassú elnéptelenedés, elhalkulás veszélye fenyeget, annak ellenére, hogy fontos szerepet tölthetnének be a közösségi emlékezetben, vagy épp a közösséget megtartó jó gyakorlataikkal szolgáltathatnának példát számunkra. Van, hogy egy-egy irodalmi, történelmi, tudományos szöveg őrzi csak meg emléküket, vagy egy alkotó munkásságában maradnak fent. Hogyan próbál ennek ellenére egy kis közösség emlékezni, gazdagságából eljuttatni valamit faluja határán túlra? Utazásra hívjuk és invitáljuk olvasóinkat!

 

Pár hete Kisszékelyben jártunk, hogy megtudjuk, hol állt Vathy Zsuzsa és Lázár Ervin nyaralója, s a telek mellett megismerjük a Négyszögletű Kerek Erdő tanösvényt is. Dr. Horváth András, tanár és felesége, akik maguk is tagjai a Kisszékelyi Kulturális Egyesületnek, nagy szeretettel fogadtak bennünket, meséltek a falu múltjáról és jelenéről. A vele készült interjúból megtudhatjuk, hogyan szeretnék a híres íróházaspár emlékét megőrizni, hogyan hatott az ő irodalomszeretetük a falu kulturális életére?  Mesélt többek között arról, milyen tervek vannak a kisszékelyi lak felújításával kapcsolatban, s miért érdemes már most felkerekedni, és ellátogatni hozzájuk. 

 

 

Ahogy Ön is említette, Kisszékely egy zsákfalu Tolna megyében, ami mind előnyt, mind hátrányt jelent Önök számára. Mesélne egy kicsit a településről?

 

Kisszékely Tolna megye egyik kicsiny faluja Simontornya közelében. Állandó lakosainak száma ma alig haladja meg a 300 főt, de volt olyan időszak a falu életében, amikor 1500-nál is többen éltek itt. Ebből arra következtethetünk, hogy településünk a sok hazai elöregedő falu egyike, ami részben igaz is. Az 1950-es éveket követő néhány évtizedben az akkori gazdasági és politikai körülmények miatt a fiatalok zöme elhagyta a falut és a városokban próbált boldogulni. Ehhez hozzájárult a település elszigeteltsége is, hiszen csak egyetlen aszfaltos bekötőúton lehet megközelíteni, ami a közlekedésben akkor nehézséget okozott. A zsákfalu jelleg egykor tehát kedvezőtlen volt a falu életében, ám volt ennek pozitív oldala is, ami viszont manapság értékelődik fel. Az átmenő forgalom hiánya miatt ugyanis a település megőrizte azt a nyugalmat és csendet, amit ma egyre több városlakó értékel és keres. Részben ennek köszönhető, hogy a 90-es évek óta sokan vásároltak itt ingatlant pihenő-, vagy hétvégi házként, és az utóbbi időben többen le is telepedtek. Emellett sokan érkeznek ide kirándulni, gyalogtúrázni, horgászni, vagy éppen „csak” elvonulni a nagyvárosok zaja és nyüzsgése elől.

 

Zsákfalu persze több is van, közülük Kisszékely egyedülálló természeti környezetével tűnik ki, amit a szelíd dombokkal és völgyekkel tagolt barátságos pannon tájnak, a falu körül húzódó nagy kiterjedésű tölgyes erdőknek és a hangulatos tavaknak köszönhet. Ha valaki körülnéz a falu fölötti kilátóból, szemet gyönyörködtető tájképben van része, és megérezheti a harmóniát a természet, illetve az ember sok évszázados ittléte, tevékenysége között. A falu házai és utcái szervesen illeszkednek a völgyekbe, a környező dombokon még megfigyelhető az egykori kisparcellás kertművelés során létrejött változatos tájhasználat, azokon túl pedig a végeláthatatlan erdőségen nyugszik meg a tekintet. Ez az élmény lehet az alapja annak is, hogy egy néhány éve meghirdetett internetes szavazás során Kisszékely lett Tolna megye legszebb fekvésű települése, országosan pedig a negyedik helyezést érte el. A település vonzerejéhez mindemellett döntő mértékben járul hozzá az is, hogy helyi összefogással, a falu elszármazottainak aktív támogatásával és sokak segítségével az elmúlt néhány évtizedben olyan programok valósultak meg, amelyek segítették a falu kulturális és természeti örökségének megőrzését, a természetbarát turizmus fejlesztését, illetve azt, hogy Kisszékely majd élő faluvá válhasson.

 

 Fotó:  A kisszékelyi kilátó

"Mit is akartam ide írni? Ja, hazafelé jövet Kisszékelyből a bekötőúton egy fácánkakas és egy róka tűnt fel. Az autó elől ijedten elmenekültek. Megmentettünk egy fácánkakast?" (Lázár Ervin, Napló)

 

A faluban 2014-ben adták át azt a tanösvényt, ami Négyszögletű Kerek Erdő  elnevezéssel, négy különálló, de akár össze is kapcsolható túraúttal várja a látogatókat. Honnan jött ennek az ötlete, s mit érdemes tudni róla?

 

Az utóbbi évtizedek helytörténeti, régészeti és ökológiai kutatásai során kiderült, hogy számos olyan értéke van a falunak, amely sokak érdeklődésére számot tarthat. A természeti örökségünket már kiemeltem; a táj szépsége magával ragadó, természetközeli állapota pedig lehetőséget ad arra, hogy megérthessük, hogyan lehetne az emberi közösségeknek harmóniában együtt élni a teremtett világgal. A tanösvény szeretne a látogató érzelmeire és értelmére egyaránt hatni: előbbit a túraútvonal vezetésével próbáltuk elérni (például igyekeztünk a környék legszebb kilátópontjait, látványos felszíni formáit, meghitt hangulatú erdőállományait érinteni), utóbbit pedig a tanösvény mellett elhelyezett ismertető táblák, illetve különböző kiadványok szolgálják. A tanösvényen járva megismerhetjük a tolnai táj jellemző élőhelyeit és élőlényeit, feltárul előttünk a különleges, ma már ritka erdőspusztai tölgyesek világa, sétálhatunk vadregényes mélyutakban, bepillantást nyerhetünk a tájhasználat történetébe, a falu őskori és középkori múltjába, tanulmányozhatjuk a korabeli építészet jellegzetességeit, a tanösvény központjában elhelyezkedő Helytörténeti Gyűjteménybe betérve pedig az elmúlt századokban itt élt emberek használati tárgyait és eszközeit.

 

A tanösvény négy körútja egyenként is bejárható, de mivel egy pontból indulnak, és oda is érkeznek vissza (ahogy egy virág négy szirmát rajzoljuk), ezért egy alkalommal akár a teljes tanösvény végigsétálható, összesen 11 km-t megtéve. A négy körút Kisszékely négy nagy dombját, négy szőlőhegyét járja körbe, melyeket a településen áthaladó és egymást keresztező két középkori eredetű út választ el egymástól. A tanösvény középpontjában a falu szellemi központja található (templom, könyvtár, óvoda, iskolaépület, helytörténeti gyűjtemény). Mivel a körutak egy négyszög csúcsai felé mutatnak, ezért a tanösvény négyszögletű, körút lévén kerek, körülötte pedig nagy erdőtömbök helyezkednek el. Így jött az ötlet, hogy a tanösvény nevében legyen benne a „négyszögletű”, a „kerek”, és az „erdő” szó egyaránt, melyek egymás után fűzve Lázár Ervin ismert meséjének címére utalnak. Az író kiadott naplójának tanúsága szerint szeretett Kisszékely határában sétálni, így többször is végigjárta azokat a belterületi, mezei és erdei utakat, amelyeket körutakká egészítettünk ki, és őrá emlékezve neveztünk el. Felesége, Vathy Zsuzsa örült a névadásnak, támogatta az ötletet. A tanösvény megnyitójára magával hozta azt a tarisznyát, amelyet férje vitt magával kisszékelyi sétái során.

 

 Fotó:  A kisszékelyi kukszli

"Tegnapelőtt este egy kabóca látogatott a kukszliba, semmi félelem, semmi megilletődöttség, elmélyülten tanulmányozta a mézesüveg fedelét. Tegnap meg egy fekete szöcske érkezett, kb. harmincszor körbejárta az asztalt, elidőzött egy darabig a leégett gyertyacsonkon, miközben a korábbi est vendége, a kabóca reszelős hangú hangversenyt adott a vadszőlő levelei között." (Lázár Ervin, Napló)

 

 

Ahogy Öntől megtudhattam, a Babaszó-hegy körüli ösvény volt Lázár Ervin egyik kedvenc sétaútvonala. Milyen emlékeket őriznek Lázár Ervinnel és Vathy Zsuzsával, a faluban nyugalmat találó íróházaspárral kapcsolatban?

 

Az író házaspár 1996-ban vásárolta meg a kisszékelyi házat, amit aztán rendszeresen felkerestek. Lázár Ervin naplójából tudjuk, hogy a ház írói tevékenységének is helyszíne volt, így nemcsak nyaralóként, de alkotóházként is tekinthetünk rá. Az ingatlan a Kiss utcában található, ahol a tanösvényünk egyik körútja is elhalad. Az író a naplójában említi, hogy ezen az ösvényen gyakran sétált fel a Babaszó-hegyre, miközben madarakat és más állatokat figyelt meg, melyekről aztán a naplóban is beszámol. Úticéljai többnyire kisszékelyi ismerőseinek pincéje volt, akik egy kis borozgatásra, beszélgetésre hívták meg.

 

Lázár Ervin az egyik vele készült interjú-filmben Kisszékelyt úgy említi, mint ahová a hétköznapok forgatagából el tud vonulni: „Hát ez gyakran előfordul, hogy az ember szeretne láthatatlan lenni és eltűnni. De van ennek más módja is: itt az erdőn túl nem olyan messze van egy kis falu, Kisszékelynek hívják, és ott nekünk van egy kis házunk, és oda el lehet néha bújni. Olyan, mintha egy fatörzsbe bújna az ember.” A filmben éppen a Kisszékelyi-erdő látszik a háttérben, amikor az író ezt mondja: „A Négyszögletű Kerek Erdő egy olyan világnak a jelképe, ami nincs, de nagyon jó volna, ha lenne, és a meséimben úgy szerepel, mint a béke szigete, még akkor is, hogyha néha-néha föltűnik benne Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, de láthatod hogy itt már Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon le van győzve, ez itt valóban majdnem a béke szigete, ami itt van a hátam mögött.” Majd így folytatja: „Akit nagy csalatkozások értek a világban, az ebben a Négyszögletű Kerek Erdőben vágyakozik egy olyan közösségbe, ahol megértésre talál. S mivel hogy én onnan indultam, egy olyan közösségből, ahol megértésre találtam, örökké oda vágyódom. És gondolom ezért írtam erről a Négyszögletű Kerek Erdőről, amit most a televízió segítségével végre a valóságban is megtaláltunk.”

 

A faluban az író házaspár többekkel megismerkedett, akikkel aztán rendszeresen találkoztak. Akik ismerték őket, szeretettel gondolnak rájuk. Lázár Ervinnek elsősorban barátságosságát, jó kedélyét emelik ki. Vathy Zsuzsára ugyanez igaz, aki élete végéig nagyon aktív volt, könyvekkel támogatta a helyi könyvtárat, jelen volt rendezvényeken, ötleteivel segítette a falu kulturális életét. 2016 őszén még vele együtt terveztünk egy következő évi, Lázár Ervin szellemi örökségéről szóló rendezvényt. A sors sajnos úgy hozta, hogy ez a program 2017 nyarán már a „Lázár Ervin ‒ Vathy Zsuzsa emléknapok” címet viselte. Idén ismét megrendeztük az emléknapokat, és a pozitív visszajelzések alapján reményeink szerint a következő években is sor kerülhet rá. A rendezvényen irodalmárok értékelik az író házaspár munkásságát, művészek olvasnak fel műveikből, a felnőttek az alkotásaikból készül filmet, a gyerekek pedig diafilmeket nézhetnek, emléktúrán járjuk be az általuk bejárt falubeli helyszíneket, kerékpártúrán pedig azokat a környékbeli településeket, ahol emlékeik fellelhetők (pl. a sárszentlőrinci emlékházat, a felsőrácegresi iskolamúzeumot, vagy az alsórácegrespusztai, azaz „rácpácegresi” Nagyszederfát).

 

Fotó:  Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa kisszékelyi háza

"Vagyis paprikáskrumpli-leves. A körülmények szülték. Ha lemegyünk Ksz.-be, mindig paprikás krumplit eszünk. Ez a legegyszerűbb. A főzést a rezsó alakította ki." (Lázár Ervin, Napló)

Az önkormányzat vásárolta meg ebben az évben az íróházaspár nyaralóját. Milyen kiinduló gondolatok mentén, hogyan tervezik az épület és a telek hasznosítását?

 

Mint az előzőekben már szóba került, Lázár Ervin Kisszékelybe pihenni, kicsit elvonulni jött, a nagy erdőséggel övezett zsákfalu számára a „béke szigetét” jelentette, a nyaraló pedig egyben alkotóház is volt. Csöndjét és meghittségét a falu és a környező táj a mai napig megőrizte, és biztosan vannak olyan emberek, akik örömmel töltenék el szabadidejüket az író házaspár egykori nyaralójában. Valószínűleg vannak olyan művészek is, akik szívesen használnák alkotóházként néhány napra vagy hétre. Ezért arra gondoltunk, hogy a házat továbbra is pihenő- és alkotóhelyként tartanánk meg, ami egyúttal (az eredeti berendezést megőrizve) emlékházként is szolgálna.

 

A ház körüli sok fa és cserje meghitté teszi az udvart, a kertben még teremnek azok a gyümölcsfák, amelyeket valószínűleg az író házaspár ültetett. A kert vége löszpartban folytatódik, mögötte mélyút húzódik, ez is különlegessé teszi a helyet. A ház vendége néhány száz métert megtéve már a falut körülvevő erdőségben gyalogolhat, vagy pedig a szőlőhegy hangulatát – vagy éppen gyümölcseit, borait – élvezheti.

 

Ahhoz azonban, hogy az alkotóház vendégfogadásra alkalmas legyen, még sok a tennivaló. A házat az író házaspár ugyan részben felújította, törekedve az eredeti állapot megőrzésére, de mióta nem lakják, jelentősen romlott az állapota. Szükség van a falak külső és belső javítására, a tornác oszlopát is helyre kell állítani, tetőcsere is esedékes, és a vizesblokk is korszerűsítésre szorul. Most az önkormányzat keresi a pályázati lehetőségeket és a támogatókat ezeknek a feladatoknak az elvégzésére.



  Fotó:  Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa telkének körtefája

 

 

Ottjártunkkor az olvasóliget ötletéről is mesélt.  Honnan ered ennek a gondolata, s most hogyan képzelik el ennek megvalósítását?

 

Az idei Lázár Ervin ‒ Vathy Zsuzsa emléknapokon beszélgettünk Dr. Kalla Zsuzsával, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi igazgatójával arról, hogy milyen együttműködési lehetőségek lehetnének a PIM és Kisszékely között az író házaspár szellemi örökségének ápolásában. Ő említette akkor az olvasóliget kezdeményezést, amit aztán tovább is gondoltunk.

 

Az olvasóliget több szempontból is kitűnő kezdeményezés, ezek közül hadd ragadjak ki néhány elemet, amelyeket itt nálunk talán kissé újszerűen lehetne megvalósítani. Az olvasóliget egyik leglényegesebb jellemzője a szabadban olvasás élménye, ahol a helyszín az épületeken kívüli tér, a „szabad”. Ez városban hihetetlenül sokféle és színes lehet, de azért szinte mindig hangsúlyosan jelen van az épített környezet. Mi az egyik lehetséges helyi olvasóligetet a falu közvetlen környékén fellelhető, néhány perces sétával elérhető szép természeti környezetben képzeljük el, ahol a természetközeliség élménye járul hozzá az olvasás élményéhez. Mivel itt az élővilág nagyon gazdag, ezért ennek az élménynek része az is, hogy az éppen olvasott könyvre egyszer csak rámászik egy szöcske, ránk száll egy lepke, fölöttünk az égen megjelenik egy ölyv, vagy halljuk a madarakat a közelben énekelni, érezzük a rét sokféle virágának illatát. Sokak figyelmét ez könnyen elvonhatja az olvasott műtől, de ha jól válasszuk meg az olvasnivalót, sokkal mélyebb élményben is részünk lehet. Az olvasóliget másik eleme az, hogy az olvasás közösségi élménnyé válhat. Az általunk elgondolt falubeli helyszín valóban ligetes (vagyis facsoportok és tisztások természetes mozaikja), ahol a tájra gyönyörű kilátást biztosító nyílt, füves domboldal, illetve az erdőbe rejtett zugok egyaránt jelen vannak. Így rendelkezésre áll a nagyobb olvasói közösségek számára is alkalmas tágas tér, ám egyúttal a meghittebb természeti közeg is.

 

  Fotó:  A Négyszögletű Kerek Erdő tanösvény egyik pihenője

 

 

A másik lehetséges olvasóliget helyszíneként az író házaspár egykori nyaralójának udvara, kertje kínálkozik, ahol szintén közel a természet (olvassuk csak el, milyen sokféle élményét írja le ezzel kapcsolatba Lázár Ervin a naplójában), egyúttal az a miliő vesz körbe bennünket, amelyben a házaspár is jelen volt. Egykori házukból pedig kihozhatjuk magunkkal olvasni nemcsak az ő műveiket, hanem pl. azokat a madár- és növényhatározó könyveket, amelyeket Lázár Ervin is fellapozott, ha egy számára még ismeretlen teremtményt észrevett. Lehet, hogy ezáltal hozzá is, illetve a műveiben megjelenő világhoz is kicsit közelebb kerülünk.

 

 Fotó:  Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa kisszékelyi gyümölcsöskertje

"Hogy teszek rendet ebben a fa-özönben? Eredetileg csak a kisszékelyi ház udvarában saját magunk által ültetett fákról akartam írni, de mire ideértem a füzetben, körülálltak gyermekkorom fái, és kijelentették, hogy méltatlanság volna nem velük kezdeni a sort." (Lázár Ervin, Napló)

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30